• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Egyre több páciens vált ki e-receptet

      Egyre több páciens vált ki e-receptet

    • Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

      Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

    • EESZT: Féltérden volt, de működik

      EESZT: Féltérden volt, de működik

A Lipótmező alkalmatlan az új kórház befogadására

Egészségpolitika 2015.04.30 06:05 Forrás: Weborvos Szerző: Bernáth Bea
A Lipótmező alkalmatlan az új kórház befogadására

Az új szuperkórházzal kapcsolatban 13 helyszínt jött szóba, az egészségügyi államtitkár szerint Budán építik fel.

Még nem dőlt el, hogy hol lesz az új szuperkórház, 13 helyszínt vizsgálnak, vetik össze a pro és kontra érveket, de egyelőre csak egy látszik biztosnak, hogy Budán épül fel – többek között erről is beszélt az egészségügyért felelős államtitkár azon a szerdai budapesti konferencián, amelyen a műemlék kórházaink helyzetéről, korszerűsítésük lehetőségeiről volt szó. Zombor Gábor az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) Egészségügyi Szakosztály által szervezett rendezvényen az építészek, az egészségügyi technológiával foglalkozó szakemberek javaslatait, támogatását is kérte a döntés előkészítésében. „Fontos a szorosabb együttműködés" – mondta.

Az államtitkár szólt arról is, azzal, hogy az uniós szabályozás miatt a budapesti kórházak alapvetően kimaradtak fejlesztésekből, infrastrukturálisan nagyon lemaradtak a több százmilliárdból korszerűsödő nagy, vidéki intézmények mögött. „Évszázadnyi különbség van egy megyei és egy pesti kórház között" – mondta Zombor Gábor, aki szerint ez a lemaradás jövő év végére olyan szintűvé válik, hogy már ellátásbeli és betegelégedettségi gondokat is okozhat. Hozzátette: erre a problémára felhívta a miniszterelnök figyelmét is a kormányülésen.

A problémák mellett az államtitkár felsorolta azokat a pozitívumokat is, amelyek fővárosi intézményeket érintenek. Így beszélt a Semmelweis Egyetemen zajló Korányi projektről, az egyesített Szent István és Szent László Kórház fejlesztéséről, valamint arról a gyermeksürgősségi centrumról is, amelyet 10 milliárd forintból még az idén elkezdenek megvalósítani. Megemlítette, hogy elkezdték az üresen álló egészségügyi épületek felmérését, és azt is, hogy hamarosan koncepcionális döntést kell hozni a félbemaradt beruházásokról, így például meg kell határozni a Sportkórház funkcióit. Jó példaként hozta fel itt a Bethesda Kórházat, amelyben olyan ellátások vannak, amelyre alkalmas.

Az egészségügyi államtitkár végül azért is kérte a konferencia résztvevőinek támogatását, mert mint mondta, félő, hogy Magyarországon is az a volt szocialista országokra jellemző folyamat következik be, hogy megvárják, míg minden tönkremegy, és csak akkor avatkoznak be. Pedig ez valószínűleg sokkal többe kerül, mintha időben megoldanák a problémákat.

Egri Irgalmas Kórház

A konferencián bemutatták a legszebb fennmaradt XVIII-XIX-XX. században épült műemlékkórházakat, történetüket. Bár a főleg barokk, klasszicista, modern stílusú épületeket küllemükben többnyire sikerült megújítani, funkciójukat tekintve azonban nagyon nehéz korszerű egészségügyi intézménnyé átalakítani. Például míg a XIX. század végén egész Európában az egyik legszínvonalasabb kórháznak számított az első pavilonos rendszerű fővárosi Erzsébet Kórház (a későbbi Sportkórház), a mai kor elvárásainak talán jobban megfelel a tömbös rendszer.

Szent János Kórház régen és most

Töreky Balázs építészmérnök, a szervező ÉTE Egészségügyi Szakosztály elnöke összehasonlította a pavilonos rendszerű kórházakat, a modern létesítményeket, valamint az önálló, általában egyszakmás intézményeket (például füredi szívkórház). A mai kor igényei szerint a pavilonok mellett szinte egyedül az szól, hogy az ilyen intézményekben kellemes hangulatú az épített környezet és általában nagyméretű a zöldfelület. A modern, tömbkórházaknál viszont jók a funkcionális kapcsolatok, optimálisak az építészeti megoldások, gazdaságos a működés.

A pavilonos rendszerű intézmények mellett az önálló egyszakmás létesítmények is elavultak, nehéz bennük egy korszerű kórházat elképzelni mind funkcionálisan, mind építészetileg. Az építész ezért is mondta, hogy a kifejezetten tébolydának épült OPNI-nál „műszakilag keresve sem találnának alkalmatlanabb" helyszínt és épületet az új szuperkórház befogadására. Azt is hozzátette, hogy közlekedés szempontjából sem megfelelő ez a helyszín.

Rókus Kórház

A szakember szerint egyébként nem biztos, hogy a fővárosban egy nagy kórházra lenne szükség, inkább több kisebbre – válaszolta a Weborvos kérdésére. Ha mégis egy intézményben kell gondolkodni, akkor az építész például a Kútvölgyi Kórházzal szemben lévő zöld területet tartaná alkalmasnak. Számításai szerint legalább 35 milliárdba kerülne az új kórház felépítése, amiből 5-6 milliárdot csak a közlekedés megoldására kellene fordítani. Hozzátette, ha nem zöldmezős beruházásról lenne szó, hanem például az OPNI átalakításáról, az ennél is többe kerülne.

A konferencián egy pozitív példát is bemutattak. A nógrádgárdonyi Főnix Kastélyszanatóriumot egy bezárt Tüdőbeteg Intézet helyén újították fel. Az egykori grófi kastély állapotát jócskán megviselte a több évtizedes állami egészségügyi funkció, de az új tulajdonosok igyekeztek úgy helyreállítani, hogy közben a szanatórium szerepet is megtartsa. A kastélyszanatórium mára korszerű, például csak megújuló energiát hasznosító egészségügyi intézménnyé vált.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink