• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Egyre több páciens vált ki e-receptet

      Egyre több páciens vált ki e-receptet

    • Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

      Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

    • EESZT: Féltérden volt, de működik

      EESZT: Féltérden volt, de működik

A ragtapaszt nem az egészségügyiek szájára kell tenni

ÖEN konferencia - tél Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
A ragtapaszt nem az egészségügyiek szájára kell tenni

Éger: ne csak a háziorvosokat kínozzák a törzskarton vezetésével, legyen minden orvos feladata.

Ha például ketten kicserélik aranytallérjukat, akkor mindegyiküknek lesz egy másik, ám ha gondolataikkal teszik ugyanezt, akkor már mindegyiküknek több gondolata lesz – idézte egy állatmese tanulságát Rácz Jenő, volt kórházszövetségi elnök ma délelőtt az Egészségügy 5 Dimenzióban Téli Szimpóziumán, nem véletlenül. Többször bírálta ugyanis a kórházvezetőket érintő értelmetlen kommunikációs előírásokat, amely szerint még egy Mikulás-ünnepségről szóló tudósítást is engedélyeztetni kell a kórházfenntartóval. Mint mondta, a ragtapaszt nem arra kell használni, hogy elhallgattassák az egészségügyben dolgozókat, majd utalt Arany János híres balladájára, A walesi bárdokra.

A jelentős arányú béremelés, az alapellátásnak, s összességében az ágazatnak juttatott többletforrások szinte csak cseppnek tűnnek a tengerben, elégedettségről, ideális helyzetről nem lehet beszélni, legalábbis ez derült ki a délelőtti előadásokból.

Az alapellátás egzisztenciális kisvállalkozás
Nyolcvan rezidens lép be a háziorvosi képzésbe, s nem mindegyikükből lesz családorvos, ugyanakkor 2200 nyugdíjas korú orvos dolgozik a praxisokban, mutatott rá Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Egy 2008-as felmérés adatait ismertette, amely szerint a hatvan év feletti orvosok aránya a rendszerváltás óta 10,3 százalékról 27,4 százalékra emelkedett, az ötvenen felülieké pedig 37-ről, 66,3 százalékra.

A tanulmány szerzői leszögezték: másfél évtizeden belül 3000-3200 fős utánpótlásra volna szükség, ami aligha teljesíthető a jelenlegi oktatási és ösztönzési rendszerben. Lassan kilenc éve nem történt érdemi változás, sőt, ma a helyzet katasztrofális! Kérdés, hogy jóvátehető-e, de véleménye szerint nem. Mára ugyanis (mínusz) 54 százalékkal, 38 főre csökkent a 35 év alatti orvosok száma, de csökken a középkorúaké is (41-60 34 százalékkal), míg a 60 év felettieké 15 százalékkal, a 71 év felettieké 89 százalékkal nőtt.

Hogy milyen ügyek/okok vezettek idáig? Többek között a praxisjog alkotmányos problémáját nevezte meg, ugyanis a praxisjog a mai napig nem élvez vagyonvédelmet, s el lehet konfiskálni, miközben már ezres nagyságrendben vannak, akik már úgy vásárolták praxisukat. Lassan két éve késnek az alapellátási törvény végrehajtási rendeletei, nincs összhang a törvények között.

További gondként említette, hogy a háziorvosokra erőltetik a törzskarton ügyét, holott az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) lehetőséget biztosítana arra, hogy minden orvos bevigye a betegével kapcsolatos adatokat. Sokadszorra hiányolta a lakosság edukációját és motiváltságát.

A MOK elnöke hangsúlyozta: az alapellátás „egzisztenciális kisvállalkozás", tehát mérlegeli az orvos, hogy megéri vagy nem éri meg belevágni, csinálni. A megemelt szakorvosi/szakdolgozói bér mértékének kitermelése gyakorlatilag elviszi a teljes bevételt, vagyis azt lehet mondani: „vagy fűtünk, vagy dolgozunk". Éger István leszögezte: haladéktalanul garantálni kell legalább a következő öt évre újabb 10-10 milliárd forintos csomagot, vagyis havonta plusz 650ezer forintot praxisonként, hogy a pálya vonzó legyen a fiatalabbak számára. Az idei költségvetés azonban ezt a keretet újfent nem tartalmazza.

Az ügyelet kapcsán megjegyezte, hogy egyesek szerint az lenne ideális, ha a háziorvosnak nem kellene ügyelnie, hanem az egységes, nonstop, magas sürgősségi kompetenciájú rendszer tehermentesítené őket, de számos okból ez nem valósítható meg belátható időn belül. Az is köztudott, hogy az ellátandó feladatok nagy része nem sürgősségi jellegű, ám társadalmi, szociális okokból mégis megoldandó feladat. Mint mondta, a háziorvosok oxyológiai hadrafoghatóságának minimális szintje védendő, s úgy vélte, a tréning kedvéért nem árt, ha néha elmennek ügyelni.

Sok az inadekvát beutalás
Az első ügyeleti szolgáltatók 1989-ben jelentek meg, jelenleg négy nagy szolgáltató 355 ügyeletet visz 288 külső szolgáltatóval, derült ki Rédei József, az Emergency Service Kft. ügyvezetőjének tájékoztatásából. A jelenlegi ellátórendszer fontos, de mellőzött pillére a háziorvosi ügyelet, éppen ezért véleménye szerint ezek megerősítése, fejlesztése és koncentrációja lenne kívánatos, ráadásul ez áll összhangban a kormányzat alapellátás megerősítését célzó törekvésével. A finanszírozásuk ugyanakkor lényegében 2006 óta változatlan, és ebből kell az emelkedő szakmai minimumbért, orvosdíjakat, költségeket (gyógyszerek, eszközök, üzemanyag) kigazdálkodniuk. A sokszor szakmaiságot figyelmen kívül hagyó vitákon túl (hová is tartozik az alapellátási ügyelet) a személyi minimumfeltételek részben értelmetlennek tűnő szigorítása is nehezíti a szolgáltatók életét. Példaként említett, hogy neurológusok nem, de pulmonológusok vállalhatnak alapellátási ügyeletet.

Nem lehet kiragadott módon javítani a sok elemből álló (háziorvostól a kórházi ellátásig) sürgősségi ellátáson, szögezte le Pető Zoltán, az SZTR ÁOK Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Osztályának osztályvezető docense. Gondként merül fel az inadekvát beutalások nagy száma, amely jórészt az elégtelen szociális, krónikus ellátás miatt jelentkezik, és közel egyharmados arányt is elérhet. Praxisa során elrettentő példaként olyan beutalón lévő szöveggel is találkozott, miszerint a betegen saját elmondása szerint a légnyomástól „buziság" jött ki. Az akut és az elektív ellátás közötti szürke zónához tartozó betegeiket is szeretnék valahogy becsatornázni a háziorvosok a szűkös hozzáférés, hosszas várakozási idők miatt, ezért is az sbo-kra küldik pácienseiket. Megoldásként javasolta a képzés erősítését, a finanszírozás megoldását, a hálapénz felszámolását. Véleménye szerint a háziorvosi ügyeletet a kórházi sürgősségi ellátáshoz kell integrálni, s nem tartotta ördögtől valónak a vizitdíj és a mentési díj újbóli bevezetését. Felvetette azt is, hogy külön sürgősségi geriátriai ellátást kellene szervezni az öregedés egészségügyi rendszert érő hatásaira felkészülve.

A járóbeteg-ellátás fejlesztéséről csak beszélnek
Lassan 12-14 ezer forintos óradíjat is elkérnek egyes szakorvosok a járóbeteg-ellátásban, amelynek megerősítéséről folyamatosan beszél a kormányzat, de érdemi lépés mégsem történik. Az önálló szakrendelők elégedetlenek, mivel a tavalyi kasszasöprésből még ellátási arányuknak megfelelően sem részesültek, ráadásul a bérbeépítésekből is vesztesen kerültek ki: ugyanis hiába kapnak az ígéret szerint korrekciót, az egyre több és magasabb díjjal dolgozó közreműködő orvos miatt alulfinanszírozottságuk fokozódik, fogalmazott Lehoczky Péter, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Úgy vélte, a járóbeteg-ellátás fejlesztése nélkül gazdaságosabb egészségügyi ellátó rendszert nem lehet kialakítani, s fontos lenne, hogy a finanszírozás változtatása a járó- és egynapos ellátások igénybevételére ösztönözzön.

Nincs elegendő ápoló sem: a minimumfeltételekhez négyezren hiányoznak, van olyan intézmény, ahol a 25 százalékot is meghaladja hiányuk, illetve 18 ezren elérték a nyugdíjkorhatárt, sorolta az adatokat Mészáros Magdolna, a Magyar Kórházszövetség elnökségének tagja, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szakdolgozói Tagozatának elnöke. Egy kutatási eredményre hivatkozva elmondta: ha az ápolószemélyzet minden tagjára eggyel több beteg jut – a betegek halálozási aránya hét százalékkal emelkedik, ugyanakkor, ha 10 százalékkal nő a képzett ápolók száma, a halálozás hét százalékkal csökken. Egyes kutatások szerint a nozokomiális fertőzések 50-70 százalékkal is csökkenhetnek, ha megfelelő létszámú és képzettségű ápolók állnak rendelkezésre.

A mennyiségi romlástól a minőségi felé haladunk Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint. Az ügyeletet ellátó rezidenseknek fontos a személyes felügyelet, ám az idősebb szakorvosok ezt adják fel. 2017-es felmérésük is ezt igazolta, 200 osztályon elvétve fordult elő szakorvosi jelenlét. A nagyon aggasztó dokumentumot január végén prezentálják a szakállamtitkárságnak. Beszélt olyan fiatal kollégáról, aki nettó ötszázért sem ment volna el egy vidéki városba, mondván: két idősebb orvos van, tőlük a hihetetlen leterheltségük miatt nem tudna tanulni.

Amikor végre van béremelés, azért sírunk, mert feszültségeket okoz, mondta Boncz Imre egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet igazgatója. Mint rámutatott, a négy orvosképzéssel foglalkozó egyetem között az átlagos havi jövedelem nagyságában 39 százalékos a különbség, de országosan még nagyobb az eltérés, ami a helyi bérpolitikák miatt alakult ki. 2014-ben a pécsieknél volt a legmagasabb az átlagjövedelem: 546 ezer forint, a legalacsonyabb a debreceni kollégáké volt: 393 ezer, a szegediek 454 ezer, a SE orvosai 407 ezer forintot kerestek. Azt is levezette, hogy 2010 és 2014 között ötven százalékkal emelkedtek a jövedelmek, így erős túlzás lenne azt mondani, hogy nem történt semmi, tette hozzá. A legutóbbi bérrendezés miatt a felsőoktatási és egészségügyi dolgozók bértáblája kinyílik, ezért feszültségek várhatók a klinikai orvos versus egyetemi docens között.

A belső migráció akkora, mint a külső
Négy tényező csökkenti az orvosok számát: a külső és a belső migráció (ez utóbbi a külsővel azonos mértékű!), az inaktívvá válás és az elhalálozás, fogalmazott Rácz Jenő. Véleménye szerint a 2012. december 29-e óta hatályban lévő kényszernyugdíjazást el kellene törölni, mert sokaknak megalázó, hogy kérelmet kell írniuk, igaz, vannak, akiket nem is akarnak tovább foglalkoztatni a munkáltatók. Az inaktívvá kényszerítést mindenképpen megszüntetné és az ágazatnak mentességet kérne a jogszabály alól. Figyelmeztetett arra, hogy az angol egészségbiztosító háziorvosokat akar szerződtetni az elkövetkező években Közép-Kelet-Európából, ami újabb intőjel nekünk. Arról is beszélt, hogy jó lenne, ha az ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) pontos adatbázisából nem a szájíznek éppen megfelelő adatokat citálnák az illetékesek, amikor az orvoshiányról szó esik. Az adatsorból ugyanis jól látszik, hogy 2015-ben 24 586 érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakvizsgázott orvos volt, 2438-cal kevesebb, mint 2014-ben; tavaly 40 168 fő volt a működési nyilvántartásban szereplők száma, és 30 085 fő volt az érvényes működési nyilvántartási ciklussal rendelkezők száma.

A Magyar Betegbiztonsági Társaság (MABEBIT) elnöke Baranyai Zsolt, a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika klinikai főorvosa arról a felmérésről beszélt, amelyet az egészségügy területén dolgozók közül 411-en töltöttek ki, s elég érdekes adatok születtek: 9,5 százalékuk sosem hallotta a betegbiztonság kifejezést; 55 százalékuk nem tudta definiálni a fogalmát; 41 százalékuk nem tartotta biztonságosnak a saját munkahelyén végzett betegellátást. A megkérdezettek 37,5 százaléka szerint a harmonikus orvos-beteg kapcsolat legnagyobb akadálya a munkaerőhiányból származik, illetve 42,5 százalékuk idő hiányában nem venne részt a nemkívánatos események összegyűjtésében.

Újabb 8 milliárd juthat bérfejlesztésre: tudósítás a konferencia délutáni programjáról

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink