• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

A választási kampány árnyékában: ki mer ma?

Egészségpolitika 2018.01.23 16:46 Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
A választási kampány árnyékában: ki mer ma?

A következő ciklusra további béremelésekkel kivezethetővé válhat a hálapénz és büntethetővé elfogadása.

Az egészségpolitikában is mindenki ráfordult a választási kampányra, legalábbis ezt lehetett érzékelni az Egészségügy 5 Dimenzióban című mai szakmai konferencia első etapjában. „Idő hiányában" nem volt lehetőség kérdezni az előadóktól, és több unalomig ismert téma került ismét terítékre. Bátor hangvételű, kritikus referátum hangzott el Orosz Éva professzor asszonytól, aki élesen ellenpontozta az ágazat kormányzati kommunikációját. Szintén a bátrak táborát gyarapította Éger István, a MOK elnöke, aki úgy vélte, a következő ciklusra további béremelésekkel kivezethető lesz a hálapénz, és büntethetővé válik elfogadása. A legizgalmasabb előadás Nyitrai Miklós professzoré volt (Pécsi Tudományegyetem intézetigazgatója) a 3D nyomtatásról, amely – mint mondta –: „fejlett technológia, de csak egy eszköz, amihez kell az innováció, az intuíció", tehát az emberi tudás is.

Minőségi változtatásra van szüksége a maradványelven finanszírozott alapellátásnak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) alapító tagja szerint. Nemcsak pénz, új finanszírozási elemek, hanem más szemlélet, új szabályozók is kellenek a háziorvoslásban ahhoz, hogy el tudjon mozdulni a minőség irányába – állítása szerint ezt a szakma is várja. Szorgalmazta a folyamatos eszköztámogatást, amelybe a gépkocsinak és az informatikának is bele kell tartoznia.

A betegelőjegyzési program is lehet kulturált, derült ki Tóth Tibor előadásából. A Debreceni Kenézy Gyula Kórház járóbeteg-ellátást irányító orvos-igazgatója elmondta, hogy speciális programjukkal a betegellátás folyamatának minden pontja leképezhető és rögzíthető, minden átlátható és kiszámítható módon zajlik. A rendszer arra is képes, hogy sms-ben értesítse a beteget az esedékes előjegyzési időpont előtt (ezzel igyekeznek csökkenteni azok számát, akik nem mennek el a rendelésre). A betegelőjegyzési programmal jelentősen csökkentették a rendelőben történő várakozást, a 225 szakrendelést végző intézményben a betegirányítás és -tájékoztatás nagymértékben javult. A dolgozók nem mindig kedvelik, hiszen azt is nézik, hogy a rendelés első vagy éppen utolsó félórájában volt-e betegellátás.

Ki mondja meg a betegeknek, hogy mi a sürgősségi ellátás, ha maguk az ellátók sem tudják pontosan, vetette fel Kanizsai Péter, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztályának és Sürgősségi Orvostani Tanszéki Csoportjának vezetője. Mint mondta, Murphy törvénye szerint a betegek egyszerre érkeznek, ezért kell a triázs, amely lényegében kiválogatja, ki tud várni és ki nem. Az egységes tudás lehetősége rendelkezésre áll, ám a triázs elveit nem egyformán alkalmazzák az intézmények. Gondot jelentenek a bedugult osztályok, a háziorvosok fásultsága (majd a sürgősségin elintézik) és a nagyon rossz kommunikáció: mindenki sértett, rosszkedvű. Úgy vélte, a megoldáshoz mindenképpen fontos lenne valós adatok gyűjtése, azok gyors és részrehajlás nélküli elemzése, valós konklúziók levonása, s ezt követően logikus és gyors döntéseket hozni. Természetesen a betegek oktatása, a társdalom egészségtudatosságának ösztönzése sem maradhat el álláspontja szerint.


Viszonylag szépnek látszik, hogy 2016 és 2018 között 70 százalékos béremelésben részesültek az orvosok, fogalmazott Éger István előadásában, rögtön hozzátéve: mihez képest látszik ez szépnek. A hazai bérintézkedések ugyanis devalváló hatással vannak az eddigi eredményekre. Példaként hozta fel, hogy egy szakmunkás minimálbére 180 ezer forint, egy kezdő orvosé pedig 255 ezer forint. Bár mérséklődött a külföldi munkavállalás, de nem szignifikánsan, ugyanakkor a belső migrációt senki nem méri, holott egyre erősödik a magánellátás, amely elviszi az orvosokat. A medikusok közül szinte minden második külföldön akar dolgozni, sőt, van, aki már a szakvizsgáját is ott szeretné megszerezni.

Beszélt arról, hogy a magánellátás erősödése növeli az egyenlőtlenségeket, kettészakadás fenyeget a betegek körében, hiszen nem mindenki tud fizetni a gyógyításért.

Nagyon heterogének a munkakörülmények az egyes ellátóknál, hiányzik a rendezettség, a rendszerszerűség a betegellátásban, van, ahol már vizit is alig van, mindenki azt csinálja, amit jónak lát. Folyamatos ugyanakkor a törvénytelen igénybevétel az orvosok körében, nem csoda, hogy a nőket és a fiatal orvosokat fenyegeti leginkább a kiégés veszélye.

A sztrájktárgyalásokról elmondta, hogy folytatódnak, és mindenképpen gyorsítani szeretnék a folyamatot.

A konferencián elhangzott az is, hogy az egészségügyben ma is élő feudalisztikus rendszert a fiatalok nem fogadják el, és a középkorú generáció felelőssége ezen változtatni, mert bármekkora béremelés is lesz, ha ezek a belső viszonyok maradnak, a fiatalok továbbállnak.

Van, amiről szeretnek a politikusok beszélni, de például soha nem beszélnek a kórházi struktúráról, amely jelenlegi formájában nem felel meg a lakosság mortalitási és morbiditási mutatóinak, s összességében egészségügyi szükségleteinek, mondta Rácz Jenő, a Kórházszövetség volt elnöke. Jelenleg nincs, vagy nem ismerünk hosszú távú szakmai koncepciót, amely alapján a rendszer átalakítható lenne. Április 8-ig kampány üzemmód fog élni, utána viszont új ciklus kezdődik, új lehetőségekkel. Bármilyen nagyobb horderejű változást azonban az első két évben el kell kezdeni. Ehhez nem is szükséges mindent az alapoktól indítani, hiszen megvan a Semmelweis Terv, az Egészséges Budapest Program, az Egészséges Magyarország 2014-2020 program. Vannak adattárak, elemzések, van ágazati monitoring rendszer. Úgy vélte, további centralizáció, integráció várható az ágazatban az erőforrások koncentrációjával.

Hogyan hat az egészségügyi rendszer működése az egészségi állapotra? – tette fel a kérdést Orosz Éva professzor, az ELTE Társadalomtudományi Kar, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport vezetője. A magyar egészségügyből történt "forráskivonás" következményeit vizsgálta előadásában rámutatva, hogy nem lehet csak az életmódot hibáztatni az elkerülhető halálozásért. Az OECD legfrissebb kutatását citálva elmondta, hogy a várható élettartam növekedésével 55,6 százalékban az egészségügyi kiadások hozhatók kapcsolatba, illetve az iskolázottság (198,8 százalék) és a jövedelem nagysága (17,6 százalék), míg a dohányzás, alkoholfogyasztás jóval ez alatt szerepel.

Azt is megállapította a kutatás, hogy az egészségügyi kiadások 10 százalékos növekedése 3,5 hónappal növelte a várható élettartamot. Bár a csehekkel hasonló gazdasági, egészségügyi örökséggel indultunk a rendszerváltáskor, mára – az egészségügy teljesítményét tükröző – elkerülhető halálozás 50 százalékkal magasabb nálunk, mint Csehországban, valamint 3-3,5-szerese a legjobb helyzetű EU országokhoz képest. Az egészségügyi közkiadások 2000 és 2015 között nálunk 37, míg a cseheknél 73 százalékkal nőttek.

Még súlyosabb megállapítást is tett: a 2011-14-es időszakot tekintve ha legalább elértük volna Csehország egészségügyi teljesítményének a színvonalát, akkor körülbelül 70 ezerrel kevesebb 75 évesnél fiatalabb honfitársunkat veszítettük volna el. Átfogó helyreállítási program van szükség Orosz Éva szerint, mert úgy véli, ma már összeomlott rendszerről beszélhetünk.

A konferencia délutáni előadásairól itt olvashat.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink