• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Adósságrendezés: nem 56, de 50 milliárdnál több

Egészségpolitika 2017.11.07 15:30 Forrás: Weborvos Szerző: SJ
Adósságrendezés: nem 56, de 50 milliárdnál több

A tételes elszámolású gyógyszerek beszerzésére is fordítanak az év végi forrásból.

Nem igazán rímelt egymásra Lázár János és Mészáros János adata a tervezett kórház konszolidációra vonatkozóan. Míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter október 27-én a Kormányinfón – az MTI tudósítása szerint – konkrétan 56 milliárd forintot említett a kórházak adósságrendezésére kormánydöntésként, a helyettes államtitkár ma egy szakmai konferencián úgy pontosított(?), hogy 50 milliárd forintot meghaladó mértékű lesz a támogatás a kormány elvi döntése szerint. Mészáros János jelezte: nem akarnak „szolgai" módon adósságot rendezni, mert annak nincs jó üzenete a menedzsment számára. Több szempontot is figyelembe vesznek majd a forrás szétosztásakor úgy, hogy ösztönözzék a vezetőket a felelős gazdálkodásra.

Ha az összeg még nincs is pontosan meghatározva, az biztos, hogy három területre jut majd az év végéig megérkező plusz forrásból, derült ki a Biztonságos és költséghatékony betegellátás címmel, a Medicinafórum által, a MOTESZ-szel partnerségben rendezett konferencián Mészáros János előadásából.

Egyrészt az intézmények a valós, harminc napon túli tartozásukra fordíthatják az összeget. Ám hogy ennek határát hol húzzák meg, vagyis melyik hónapnál zárják az adósság összeadását, nem derült ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának érdeklődésére sem. (Egyelőre augusztusi adatok vannak, amely szerint 20-21 milliárd forint a kórházak lejárt szállítói állománya.) Így arányaiban sem tudni, hogy mennyi jut majd a kinnlevőségek rendezésére, bár ez nyilván a beszállítókat nagyon érdekelné. S vélhetően a kórházigazgatókat is, hogy mennyire engedhetik el a „gyeplőt" a gazdálkodásban.

Másrészt a tavalyi évhez hasonlóan idén is pályázhatnak a kórházak hatékonyságnövelő, a működés, betegellátás racionalizálását segítő beruházásokra, fejlesztésekre, amelyekre tavaly 15 milliárd forint jutott.

Harmadrészt az Egészségbiztosítási Alap kap ebből az összegből a tételes elszámolású gyógyszerek beszerzésére, hogy az év utolsó negyedévében is biztonságos legyen a betegek ellátása. A nagy értékű gyógyszerek beszerzésére (ide tartozik a nagyobb részt képviselő tételes elszámolású gyógyszer is) idénre tervezett 70 milliárd forint ugyanis nem lesz elegendő a vártnál nagyobb kasszakiáramlás miatt, így néhány tízmilliárdos plusz forrásra lesz szükség, amit ezek szerint ebből konszolidációs forrásnak nevezett tételből pótolnak.

Hogy melyik „területre" pontosan mekkora forrást szánnak, sehogy sem sikerült megtudni, az ezt firtató kérdésre a helyettes államtitkár annyit válaszolt, hogy a „belső arányok meghatározása a nemzetgazdasági tárcával finomhangolást feltételez".

Az idei kasszasöprés nagyságrendjét latolgatva elmondta, hogy az előzetes számítások szerint mindenképpen szerényebb mértékű lesz, mint tavaly volt, amikor is közel 9 milliárd forintot osztottak szét (például onkológiai diagnosztikára, egyedi méltányosságra, ultra ritka betegségek kezelésére). Mindez annak tudható be, hogy a kórházfenntartó ÁEEK élt a jogszabály adta lehetőségével, és egyes intézményei között a ki nem használt TVK-t év közben átcsoportosította, így kevesebb a fel nem használt TVK, a bennragadt forrás.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink