• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Beveszik a kórházi várakat, jönnek a kancellárok

Egészségpolitika 2016.04.27 16:49 Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
Beveszik a kórházi várakat, jönnek a kancellárok

Lesz új budapesti kórház, amely szerves része lesz a megújítandó ellátási struktúrának.

Szerencsés helyzetben van az ágazat irányítása, ugyanis a bővülő források mellett változtathatnak olyan területeken, amelyekhez korábban nem mertek nyúlni, vagy a forráshiány akadályozta a megoldást – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán a Világgazdaság mai egészséggazdasági konferenciáján. Az egyik ilyen terület a „kórházi várak bevétele", vagyis a kancellária bevezetése, a másik a fővárosi egészségügyi struktúra átalakítása, illetve harmadik a szociális ágyak átadása. Kezd összeállni a stáb, s a kormányzati szereplők és az államtitkárság egy kottából játszanak, tette hozzá.

A kancellárokat nem a fiskális szemlélet miatt választanák 8-10 kórház élére, s nem is várják el tőlük az adósság teljes ledolgozását, hangsúlyozta Ónodi-Szűcs. Mint mondta, kell az ágazatban egy olyan „entitás", aki megmondja, az adott területen hogyan alakuljon az ellátás, mi maradjon lakosság közelében, mit centralizáljanak. A kórházak kiadásainak 60 százaléka bérköltség, 15 százaléka a működtetésre megy, míg körülbelül 25 százalékot tesz ki az ellátással összefüggésben keletkező kiadás. Csak ez utóbbin lehet igazán spórolni, ami tudja, hogy nagyon nehéz lesz.

Az új fővárosi kórház építésével kapcsolatban hangsúlyozta, az államtitkárság nem támogat presztízs beruházást, szigetszerű fejlesztést, mert mindenképpen a teljes fővárosi ellátás átalakításában gondolkodnak. A kormány szándéka szerinte világos: le akarják dolgozni azt a különbséget, amit az uniós (TIOP-os) források elmaradása okozott a fővárosnak a vidékkel szemben.

Felmérték, hogy a következő 5-10 évben mire lesz szükségük az agglomerációban élőknek, s a fejlesztési elképzelések középpontjában a lakossági igények állnak. Két koncepció készült, s akármelyiket is támogatja a kormány, szuperkórház lesz, tette hozzá azzal, hogy hétfőn félreérthetőre vágták nyilatkozatát az Inforádióban.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos által vázolt elképzelések szerint az Egészséges Budapest Programban (EBP) szerepel egy nagy új kórházcentrum, ismertetve ennek előnyeit, hátrányait, illetve egy nagy és két további új kórházcentrum, valamint hét társkórház az első ütemben, valamint egyéb fejlesztések, az ingatlanok hasznosítása a II. ütemben. A koncepciót benyújtották, akár ma dönthet(ett) róla a kormány. Ez év decemberig készül el a megvalósíthatósági tanulmány első üteme, s jövő év nyár közepéig a második üteme, majd ezután lehet indítani a tervpályázatot.

„Klasszikus orvosbáró vagyok", fogalmazott Velkey György, a Kórházszövetség alelnöke, aki szerint nem vehető általánosnak, éppen ezért bántó, ami az elhíresült Lantos-cikkben megjelent. Óva intett attól, hogy egyszerű válaszokat adjunk egyszerűnek tűnő kérdésekre, s rendszerhibaként kezeljük azokat. Az ágazat problémáira térve elmondta, hogy biztosan sok a beteg, és biztosan kevés az orvos. Az előbbit a megbetegedési, halálozási statisztikák mutatják, s azok a riasztó adatok, amelyek az elvesztett egészséges életéveket mutatják: nagyságrenddel rosszabbak a szomszédainkhoz képest is. Ezért nagyon megterhelt az ellátórendszer, ráadásul minden beteg az orvossal akar találkozni, csak tőle reméli a gyógyulást. Hogy elegendő-e a gyógyító? Velkey szerint a regisztrált orvosok száma nem alkalmas arra, hogy megmutassa, valójában hányan dolgoznak a betegellátásban, hiszen a regisztráltak között ott vannak a külföldre, vagy éppen más területekre távozó doktorok is.

Részben az ÁEEK-től kell jogosítványokat átvenniük, sőt akár a kórházi teljesítmények ellenőrzésének OEP-funkciója is a kancellárokhoz kerülhetne Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke szerint. Az ellátásszervezés mellett az operatív tervezésben, a gazdálkodás felügyeletében lehet szerepük a kancellároknak, akik a szolgáltatások egységesítésében is szerepet vállalhatnak. Szervezetileg az ÁEEK-hez tartozhatnának, kérdés, hogy teljes önállósággal vagy sem. Mindenképpen az egészségügyben tapasztalt, s ahogy Ónodi-Szűcs fogalmazott, „ütésálló" szakember jöhet számításba Molnár szerint.

A bv-intézetek 25 százalékos áreltérítési lehetősége, vagyis az, hogy 25 százalékkal drágábban szállíthatnak a többieknél, komoly versenyjogi aggályokat vet fel a beszállítókkal szemben, fogalmazott Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Ezzel az előnnyel bármilyen eszközt, szolgáltatást képesek biztosítani, csak szakmai kifogásokkal lehet velük szemben élni, például termékbiztonsági szempontból. Éppen ezért a szövetség jogi vizsgálatot végez, s fontolja, hogy lépéseket tesznek az előnytelen helyzet felszámolására.

Az egészségügy közbeszerzés-intenzív ágazat, s az intézmények hatékony működésének egyik kulcsa ez a terület, hívta fel a figyelmet a közbeszerzések szerepére Holchacker Péter, az Egészségügyi és Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Rendkívül bonyolult a szabályrendszer, sokszereplős, lassú és bürokratikus az eljárásrend, amelyben jogi és eljárásjogi dominancia érvényesül. Az ÁSZ év eleji, kórházi közbeszerzésekről készült jelentése komoly jelzésnek fogható fel, még akkor is, ha a számvevők csak a pénzügyi teljesítést, a gazdaságossági és eredményességi szempontokat vizsgálták, a szakmai feladatellátást nem. A tavaly novembertől hatályos új közbeszerzési törvény új megközelítést igényel a beszállítók részéről is, hiszen már nem a legalacsonyabb ár a döntő. Az ETOSZ önálló jogi szabályozást ajánl az egészségügy számára, de ha ez nem is jöhet létre, mindenképpen javasolják, hogy legyen egységes ágazati szabályozás a közbeszerzésekre.

„Élünk, dolgozunk", mondta Kiss Zsolt, a hónapok óta lebegetett sorsú OEP megbízott főigazgató-helyettese. Nem titkolta, ez idő alatt sok behatás érte a kollektívát, és sajnos a szakmai munkára fordítandó idő egy részét is elvitte annak igazolása, hogy miért is fontos az OEP.

Ónodi-Szűcs: legelső a szakdolgozók bérfelzárkóztatása.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink