Civil jelentés a fogyatékosügyről

Bár Magyarország az elsők között ratifikálta az ENSZ egyezményét a fogyatékkal élőkről, azóta alig javult a helyzetük - hangzott el kedden Budapesten annak a jelentésnek bemutatóján, amelyet magyarországi civil szervezetek készítettek.

Közös sajtótájékoztatójukon Vitrai Barbara, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének munkatársa elmondta, a szervezetek összefogásával készült el a jelentés, amely az ENSZ egyezményében foglaltak megvalósulását vizsgálja Magyarországon. A munkában az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatala is részt vett megfigyelőként - tette hozzá.

Az egyezmény fő célja a szakember szerint az, hogy a társadalom a beolvasztás helyett a befogadást tartsa feladatának.

Könczei György egyetemi tanár kiemelte, elismerésre méltó, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta az egyezményt, de a megvalósításában hasonlóan ki kellene tűnnie a többi állam közül.
A jelentés a fogyatékkal élők valós helyzetét mutatja be Gombos Gábor, a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) főmunkatársa szerint. Az az alapvető különbség a magyarországi szabályozás és az ENSZ-egyezmény között, hogy utóbbi azt hirdeti, a fogyatékkal élők értéket jelentenek a közösség számára, mivel színesebbé teszik - mondta.

Kérdésre válaszolva Gombos Gábor elmondta, hogy jelentésüket átadják a kormánynak. Általában a civil szféra a kormány jelentéseit bírálja, de ebben az esetben ez fordítva történt - jegyezte meg, hozzátéve: így legalább a kormány felhasználhatja munkájához a dokumentumukat.

Szöllősiné Földesi Erzsébet, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének alelnöke elmondta: a társadalmat meg kell tanítani, hogyan éljen együtt a fogyatékkal élőkkel, erre a feladatra pedig maguk a fogyatékkal élők lehetnek a legalkalmasabbak - a kölcsönös megértés kialakítása a legfontosabb.

A szakember felhívta a figyelmet a fogyatékkal élő nők helyzetére is. Ők többszörösen hátrányos helyzetűek - mondta -, az egyezmény róluk külön is rendelkezik. A fogyatékkal élő nők legtöbbször szegények, a foglalkoztatási arányuk alacsonyabb a hasonló helyzetű férfiakénál, és mivel erősen függnek a családjuktól, jobban ki vannak téve a családon belüli erőszaknak is - mondta. Hozzáfűzte: ennek ellenére egyetlen jogszabály sem rendelkezik róluk Magyarországon.
Szöllősiné Földesi Erzsébet kitért arra is, hogy a közszolgáltatások akadálymentesítése még mindig nem valósult meg teljes mértékben, holott a tömegközlekedés akadálymentesítésére a határidő 2010. december 31.

Az értelmi fogyatékossággal élők helyzetéről beszélt Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége központi irodájának ügyvezető igazgatója. Úgy fogalmazott, a Magyarországon élő 60 ezer értelmi fogyatékossággal élő közül sem az intézetekben, sem a családjukban élők nem tapasztalhatnak meg olyan alapvető örömforrásokat, mint a barátság vagy a szórakozás. Az értelmi fogyatékkal élők arra panaszkodnak leginkább - tette hozzá -, hogy mindig csak hasonló helyzetű társaikkal találkozhatnak, vagy olyanokkal, "akiknek fizetnek azért, hogy velük legyenek".