Egészséges gazdaság – gazdaságos egészség | Weborvos

Az egészségügy barátainak társasága szerint nemcsak fogyaszt az ágazat, de hozzájárul a nemzeti össztermékhez is.

Muszáj Herkulesként kezdődött az Egészségügyi Baráti Társaság (EÜBT) szervezése, és ma már egyre inkább hallatja hangját az egyesület szakmai körökben, mondta Szepesi András. A szervezet titkára szerint mind többen látják, és hiszik most már, hogy az egészségügy és az egészségipar nemcsak fogyasztója a GDP-nek, hanem termelője is. Ezt bizonyítja Kató Gábor közgazdász eddig nem vizsgált összefüggésekre fókuszáló tanulmánya, amelyből például kiderül, hogy nem is akármilyen mértékben, 8,3 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez. Mindez az EÜBT harmadik, Az egészségipar mint a gazdaság kitörési pontja című konferenciáján hangzott el, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek ma.
Nem szabadna engedni, hogy a megszokások, a hatalmi háborúk döntsenek szakmai kérdésekben, fogalmazott megnyitó beszédében Repa Imre, a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház főigazgatója, aki egyben EÜBT elnöke. Fontosnak tartotta a fejlettebb államok példájának átvételét azzal a kikötéssel, hogy a nemzeti sajátosságokat mindig figyelembe kell venni.

Egészségipart támogató trendekről Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora tartott előadást. Négy kérdéskört vizsgált, többek között azt, hogy miért foglalkoztatja az embereket az egészség, miként támogatja az individualizmus az egészséghez való viszonyban megmutatkozó paradigmaváltást. Az egészségügy, amely a legtöbbet „tud" az emberről, mozgatóereje az egészségiparnak, s együtt számos kapcsolódási ponttal óriási iparággá válhatnak. Az egészségügy előtt álló új lehetőséghez nyitottan kell közelíteni, és ma már megkerülhetetlen a lakossági igények ismerete és figyelembe vétele a fejlesztések megvalósításakor.

Hatalmas lehetőségeket érhet el az információ-kommunikációs technológia és az egészségügy közösen, mondta Pukler Gábor, a Magyar Telekom Innováció és Üzletfejlesztési igazgatója kiemelve az egyre inkább teret hódító telemedicinát, vagy például az olyan biztonsági megoldásokat, mint a nagy értékű eszközök védelmét szolgáló RFID vonalkód.

A 3D fejlesztések egészségügyben betöltött szerepéről, lehetőségiről tartott előadást Rátai Dániel Innovációs Oscar-díjas feltaláló. Számos megkeresés érkezik cégéhez az egészségügy területéről a képalkotó diagnosztikától kezdve a szájsebészeten át a szemészetig. A képalkotó diagnosztikában a „szelet" felvételekből a 3D egy hálózatot képes megmutatni, amely például az agykutatásban rendkívül fontos.

Az egészség megőrzése érdekében végzett élelmiszeripari fejlesztésekről – mint például a probiotikumok, az ezeket tartalmazó tejkészítmények vagy a kálcimos sajt – adott rövid áttekintést Figler Mária, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar professzora. Egy érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet: míg reneszánszát éli az egészséges táplálkozás, a lakosságnak mindössze 16 százaléka válogatja ételeit egészségtudatosan.

A további tervekre vonatkozóan Szepesi András javasolta, hogy a jövőben foglalkozzanak a biztosítási rendszerrel, a lakossági szükségletekhez igazodó egészségügyi struktúrával, illetve az ágazat humánerőforrás helyzetével, tervezésével.