• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

  • EESZT
    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

Egymásra rímel a MOK Deklarációja és a MÉRTÉK

A MOK Deklarációja Forrás: Weborvos Szerző: SJ
Egymásra rímel a MOK Deklarációja és a MÉRTÉK

A politikusok jelentik a legfőbb egészségvédő faktort vagy éppen a megbetegedési és halálozási kockázatot.

Történelmi jelentőségűnek minősítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) mai sajtótájékoztatóját Éger István, a kamara elnöke, aki leszögezte: elodázhatatlan a politikai gondolkodás megváltoztatása az egészségügyről. Éppen ezért a kamara szakértőket kért fel a paradigmaváltást szolgáló monográfia elkészítésére. A kötet megjelenése ősszel várható, s mint mondta, ennek kvintesszenciája a most bemutatott Deklaráció, amelyet a kamara vezetőtestülete is egyhangúan támogatott. Szintén támogatta a szakdolgozói, a gyógyszerészi kamara és a szakdolgozókat tömörítő szakszervezet.

A „magyar emberek egészségének ügyével, a magyar egészségügy és finanszírozásának ügyével, az egészségügyben dolgozók munkavállalói szegénységnek felszámolásával kapcsolatos több mint negyedszázada rendezetlen morális adósságokról és erkölcsi kötelességekről" szóló Deklarációt eljuttatták az állami vezetőknek, az Akadémia, az Országggyűlés vezetőinek immár három hete.

A Deklaráció megjelenése egybeesik a MÉRTÉK, azaz a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése dokumentum publikussá tételével, ám – mint Éger István hangsúlyozta – nem dolgoztak össze, a két munka egymástól függetlenül jelent meg, ugyanakkor vitathatatlanul egymást erősíti, sőt: a MOK Deklarációját alátámasztja. Ennek kapcsán elismeréssel szólt a MÉRTÉK erényeiről, a tényszerű, óriási adathalmazt feldolgozó munkáról.

Az egészség ügye és az egészségügy ügye alapvetően és elsődlegesen erkölcsi kérdés, szögezte le Éger István a Deklaráció tartalmát ismertetve. Sehonnan sehová vezettek az úgynevezett reformok, a „botrányokkal kísért matatások az egészségügyi intézmények környékén". Ma jól látható következményei vannak az eredménytelenségnek, ilyen például az elkerülhető korai halálozás magas aránya, az egészségi állapot jelentős egyenlőtlenségei. A rövidebb átlagos élettartam, a hosszabb betegségben töltött élet elfogadhatatlan csak azért, mert ide születtünk, s ugyanígy elfogadhatatlan az egészségügyben dolgozók munkavállalói szegénységbe kényszerítése, jogaik semmibevétele az önbecsüléshez, szégyenmentes élethez.

A Deklarációban megfogalmazódó követelések szerint egyértelműen, világosan kell rögzíteni az Alkotmányban a magyar emberek egyenlő hozzáférhetőségét a kor színvonalának megfelelő és hatékony egészségügyi ellátáshoz. Vissza kell állítani és alkotmányos védelemben kell részesíteni a társadalmi kockázatkezelést végző egységes egészségbiztosítási intézményt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt.

Szintén alkotmányos védelemben kell részesíteni az ellátáshoz szükséges kötelező finanszírozás minimális szintjét, amit éves viszonylatban a GDP 6,5 százalékában tartanak megfelelőnek, s legalább 2 százalékos növekedésre, azaz éves szinten 700 milliárd forint többletfinanszírozásra van szükség az egészségügyben. Az összeg egyik részét az egészségügyi rendszer működésére kell fordítani (modern eszközök, eljárások, anyagok, orvosi szempontból elfogadható várakozási idő); másik részét az egészségügyben dolgozók jövedelmi és egzisztenciális helyzetének tartós és megnyugtató rendezésére kell költeni, s megszüntetni a hálapénzfüggő rendszerbe történő kényszerítést.

Alkotmányban rögzítenék azt is, hogy az elkövetkező maximum öt év alatt milyen kötelező ütemezésben kell elérnie a magyar egészségügynek az OECD országok egészségügyének átlagos működési finanszírozását.

Mint Éger István leszögezte: a társadalmi egészségbiztosítás és az egészségügy az elsődleges prioritású társadalmi javak közé kell tartozzon, s semmi nem indokolja, hogy gazdasági fejlettségi szintünkön ne jusson elegendő forrás az egészségügy tisztességes finanszírozására.

Felvetődött ezúttal is a wilkinsoni elv, miszerint az igazságtalanul működő társadalomban minden társadalmi csoport egészségi állapota rosszabb, élete rövidebb, tehát a gazdagabbak sem élveznek kivételt. Emberközpontú politikát szorgalmaz a Deklaráció, miszerint „nem azért élünk, hogy a gazdaságnak jó legyen, hanem azért van a gazdaság, hogy a társadalom jólétét szolgálja".

Arra is figyelmeztet, hogy az egészségügyi ellátás szétszakadása megindult, vagyis a szakmailag kiüresített, lepusztult rendszer mellett megjelent a gazdagok ellátása – a folyamatot meg kell állítani, amíg nem késő, és nem eredményezi a társadalom végletes szétszakadását.

Kérdésekre válaszolva Éger István elmondta, a Deklaráció nyilvánossá tételével nem várnak, nem is várhatnak csodát. Úgy vélte, a gondolatoknak diffundálódniuk kell a politikusok, döntéshozók körében, hiszen a politika és a politikusok jelentik ma az elsődleges egészségvédő faktort vagy éppen a megbetegedési és halálozási kockázatot, sőt: az adott költségvetés alapvetően nem is gazdasági, hanem morális kérdés a kormányzó politikai erő prioritásai szempontjából. A Deklaráció szövege itt olvasható

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink