hirdetés
hirdetés
Egészségpolitika / Vissza a rovat főoldalára »

Hálapénz: a nincsből is adunk

Ma már elsősorban magáért a szolgáltatásért, s nem annak jobb minőségéért dugjuk doktoraink zsebébe a boritékot.

Sokan sokféleképpen mérték az egyébkén direkt módszerekkel mérhetetlen hálapénz adási szokásokat, pontosabban pénzben kifejezett hálánk mértékét. Kísérletet erre először a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett még 1997-ben, 5,8 milliárd forintra saccolva az orvosi zsebekbe süllyesztett összeget. Két év múlva a TÁRKI 24 és 42,2 milliárd közöttire kalibrálta éves szinten a paraszolvenciát, míg egy másik kutatóintézet, a Gallup – a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében – 28,7 milliárdban határozta meg. Molnár Lajos viszont nem aprózta el, az általa jegyzett, 2006-os „Zöld könyvben" már éves szinten 80-100 milliárdos össz hálapénzről szólt.

Hirdetés

Talán e sokszínűség miatt gondolták úgy a Patika Pénztárnál, hogy rendet vágnak a kuszaságban, s újabb felmérést végeztetnek e témában. Kutatásaik során több mint kétezer embert interjúvoltak meg arról, hol, s mennyit tettek egészségügyi dolgozók zsebébe az elmúlt három évben. Vizsgálatuk eredménye szerint 2008-ban összesen 73,4 milliárdot fordíthatott a hazai lakosság hálapénzre.

Mivel legkiszolgáltatottabbnak a kórházakban érezték magukat a megkérdezettek, így átlagosan, egy főre vetítve itt tették a legnagyobb összeget a doktorok zsebébe, 28.500 forintot - minimumként egyébként 1000, maximumként pedig 500 ezer forintot jelölve be. A Patika Pénztár vezetője, Lukács Mariann szerint nem település, hanem jövedelemfüggő, hogy ki mekkora hálapénzt ad. Tanulmányuk szerint a legfelsőbb jövedelmi csoportba sorolhatók kétszer annyit adnak paraszolvenciaként, mint a legalsó jövedelmi csoportba tartozók. Elgondolkodtató viszont, hogy ily módon már nem a jobb szolgáltatást, hanem a szolgáltatást magát kívánják megszerezni maguknak, a hosszas várakozás nélküli ellátást, aminek jobb minőségében meglehet csak azért hisznek, hogy igazolják az egyébként ingyenes szolgáltatás megvételét.

A rendelőintézetekben 2008-ban átlagosan 8600 forintot adtak az orvosoknak, míg a háziorvos figyelmét és szakértelmét 6600 forinttal honorálták a megkérdezettek. A hálapénzből nem maradnak ki a nővérek sem, akik közül a kórháziak kapják a legmagasabb átlagos összeget, 6800 forintot, míg a háziorvos vagy a járóbeteg szakorvos mellett szolgálatot teljesítő kollegájuk betegenként legfeljebb 2000-3000 forintos adózatlan többletre számíthat éves szinten, s átlagosan.

2009-08-18 15:37
Forrás: Weborvos - Horváth Judit

Kapcsolódó cikkek

Nyomtatás
Cikk küldése e-mailben
hirdetés

Hozzászólás a cikkhez »

"Hálapénz" fórum:
Nicephor, 2009-08-31 11:06
Egyet megfigyeltem: Aki az orvosnak előre adja a hálapénzt (ami akkor nem is hálapénz, hanem vesztegetés), tehát aki előre adja a pénzt, az halál fia! Zavarba hozza az orvost, többet vár tőle, mint amire képes. Főleg ebben a válságban, a kormány által tönkretett egészségügyben. Aki előre fizet, az semmi jóra nem számíthat. Orvos pénzt sosem követel. Ezt a betegek találták ki. Aki ad, az magára vessen. Ne vádolja az orvost amiatt, hogy elfogadja, hiszen piszokul kevés a fizetése. Tovább »

Az EBF tájékoztatója

Mit, hol, mikortól?

Az OEP határozatai ellen a Felügyelethez már nem lehet fellebbezést benyújtani.

Forrás: Weborvos

A Parlament Egészségügyi Bizottsága

Döntéselőkészítők az egészségügyben

Huszonegy tagú a parlament egészségügyi bizottsága: Fidesz 12, MSZP 3, Jobbik 3, KDNP 2, LMP 1.

A csúcstárca vezetői

Teljes a Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Utolsó lépésként nyolc helyettes államtitkárt kapott a megatárca.

hirdetés
hirdetés