hirdetés
hirdetés
Egészségpolitika / Vissza a rovat főoldalára »

Hálapénz: a nincsből is adunk

Ma már elsősorban magáért a szolgáltatásért, s nem annak jobb minőségéért dugjuk doktoraink zsebébe a boritékot.

Sokan sokféleképpen mérték az egyébkén direkt módszerekkel mérhetetlen hálapénz adási szokásokat, pontosabban pénzben kifejezett hálánk mértékét. Kísérletet erre először a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett még 1997-ben, 5,8 milliárd forintra saccolva az orvosi zsebekbe süllyesztett összeget. Két év múlva a TÁRKI 24 és 42,2 milliárd közöttire kalibrálta éves szinten a paraszolvenciát, míg egy másik kutatóintézet, a Gallup – a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében – 28,7 milliárdban határozta meg. Molnár Lajos viszont nem aprózta el, az általa jegyzett, 2006-os „Zöld könyvben" már éves szinten 80-100 milliárdos össz hálapénzről szólt.

Hirdetés

Talán e sokszínűség miatt gondolták úgy a Patika Pénztárnál, hogy rendet vágnak a kuszaságban, s újabb felmérést végeztetnek e témában. Kutatásaik során több mint kétezer embert interjúvoltak meg arról, hol, s mennyit tettek egészségügyi dolgozók zsebébe az elmúlt három évben. Vizsgálatuk eredménye szerint 2008-ban összesen 73,4 milliárdot fordíthatott a hazai lakosság hálapénzre.

Mivel legkiszolgáltatottabbnak a kórházakban érezték magukat a megkérdezettek, így átlagosan, egy főre vetítve itt tették a legnagyobb összeget a doktorok zsebébe, 28.500 forintot - minimumként egyébként 1000, maximumként pedig 500 ezer forintot jelölve be. A Patika Pénztár vezetője, Lukács Mariann szerint nem település, hanem jövedelemfüggő, hogy ki mekkora hálapénzt ad. Tanulmányuk szerint a legfelsőbb jövedelmi csoportba sorolhatók kétszer annyit adnak paraszolvenciaként, mint a legalsó jövedelmi csoportba tartozók. Elgondolkodtató viszont, hogy ily módon már nem a jobb szolgáltatást, hanem a szolgáltatást magát kívánják megszerezni maguknak, a hosszas várakozás nélküli ellátást, aminek jobb minőségében meglehet csak azért hisznek, hogy igazolják az egyébként ingyenes szolgáltatás megvételét.

A rendelőintézetekben 2008-ban átlagosan 8600 forintot adtak az orvosoknak, míg a háziorvos figyelmét és szakértelmét 6600 forinttal honorálták a megkérdezettek. A hálapénzből nem maradnak ki a nővérek sem, akik közül a kórháziak kapják a legmagasabb átlagos összeget, 6800 forintot, míg a háziorvos vagy a járóbeteg szakorvos mellett szolgálatot teljesítő kollegájuk betegenként legfeljebb 2000-3000 forintos adózatlan többletre számíthat éves szinten, s átlagosan.

2009-08-18 :
Forrás: Weborvos - Horváth Judit
Javasolja e cikket ismerőseinek is a Google keresőben!

Kapcsolódó cikkek

Tetszik a cikk?

Nyomtatás Cikk küldése e-mailben Hozzászólás a cikkhez
hirdetés
"Hálapénz" fórum:
Nicephor, 2009-08-31 11:06
Egyet megfigyeltem: Aki az orvosnak előre adja a hálapénzt (ami akkor nem is hálapénz, hanem vesztegetés), tehát aki előre adja a pénzt, az halál fia! Zavarba hozza az orvost, többet vár tőle, mint amire képes. Főleg ebben a válságban, a kormány által tönkretett egészségügyben. Aki előre fizet, az semmi jóra nem számíthat. Orvos pénzt sosem követel. Ezt a betegek találták ki. Aki ad, az magára vessen. Ne vádolja az orvost amiatt, hogy elfogadja, hiszen piszokul kevés a fizetése. Tovább »
Ezt már olvasta?

A betegszállítók is készülnek a rendkívüli télre

Ha az utak járhatóak, akkor nem várható probléma a művesekezelésre szorulók szállításában.

Taps a gyógyszermarketing szigorításának

Tovább lehetne még szigorítani a gyógyszermarketing szabályain - mondta Szócska Miklós.

A betegek negyede ad hálapénzt

Könnyebben adakoznak az orvosnak a fővárosban élők, és az idősebbek.

Egészségmagazin

Hogyan frissüljünk fel?

Villámtippek a gyors munkahelyi felfrissüléshez.

Ágazati visszatekintés

2011: Micsoda év volt!

Az egészségügy ismert szereplőit kértük évértékelő áttekintésre.

hirdetés
hirdetés