• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Hálapénz: a nincsből is adunk

Egészségpolitika 2009.08.18 00:00 Forrás: Weborvos Szerző: Horváth Judit

Ma már elsősorban magáért a szolgáltatásért, s nem annak jobb minőségéért dugjuk doktoraink zsebébe a boritékot.

Sokan sokféleképpen mérték az egyébkén direkt módszerekkel mérhetetlen hálapénz adási szokásokat, pontosabban pénzben kifejezett hálánk mértékét. Kísérletet erre először a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tett még 1997-ben, 5,8 milliárd forintra saccolva az orvosi zsebekbe süllyesztett összeget. Két év múlva a TÁRKI 24 és 42,2 milliárd közöttire kalibrálta éves szinten a paraszolvenciát, míg egy másik kutatóintézet, a Gallup – a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében – 28,7 milliárdban határozta meg. Molnár Lajos viszont nem aprózta el, az általa jegyzett, 2006-os „Zöld könyvben" már éves szinten 80-100 milliárdos össz hálapénzről szólt.

Talán e sokszínűség miatt gondolták úgy a Patika Pénztárnál, hogy rendet vágnak a kuszaságban, s újabb felmérést végeztetnek e témában. Kutatásaik során több mint kétezer embert interjúvoltak meg arról, hol, s mennyit tettek egészségügyi dolgozók zsebébe az elmúlt három évben. Vizsgálatuk eredménye szerint 2008-ban összesen 73,4 milliárdot fordíthatott a hazai lakosság hálapénzre.

Mivel legkiszolgáltatottabbnak a kórházakban érezték magukat a megkérdezettek, így átlagosan, egy főre vetítve itt tették a legnagyobb összeget a doktorok zsebébe, 28.500 forintot - minimumként egyébként 1000, maximumként pedig 500 ezer forintot jelölve be. A Patika Pénztár vezetője, Lukács Mariann szerint nem település, hanem jövedelemfüggő, hogy ki mekkora hálapénzt ad. Tanulmányuk szerint a legfelsőbb jövedelmi csoportba sorolhatók kétszer annyit adnak paraszolvenciaként, mint a legalsó jövedelmi csoportba tartozók. Elgondolkodtató viszont, hogy ily módon már nem a jobb szolgáltatást, hanem a szolgáltatást magát kívánják megszerezni maguknak, a hosszas várakozás nélküli ellátást, aminek jobb minőségében meglehet csak azért hisznek, hogy igazolják az egyébként ingyenes szolgáltatás megvételét.

A rendelőintézetekben 2008-ban átlagosan 8600 forintot adtak az orvosoknak, míg a háziorvos figyelmét és szakértelmét 6600 forinttal honorálták a megkérdezettek. A hálapénzből nem maradnak ki a nővérek sem, akik közül a kórháziak kapják a legmagasabb átlagos összeget, 6800 forintot, míg a háziorvos vagy a járóbeteg szakorvos mellett szolgálatot teljesítő kollegájuk betegenként legfeljebb 2000-3000 forintos adózatlan többletre számíthat éves szinten, s átlagosan.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink