• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

Integrálódhat az OEP az államtitkárságba

Egészségpolitika 2016.04.13 12:43 Frissítve Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
Integrálódhat az OEP az államtitkárságba

Ónodi szerint az a fontos, hogy ne egy másik minisztériumhoz kerüljön az egészségpolitikát szolgáló Pénztár.

Nem tud arról, hogy megszűnne az OEP, ráadásul nem mindegy, ki mit ért a megszűnés alatt, válaszolt egy ma reggeli sajtóbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arra felvetésre, miszerint Rogán Antal az RTL Klubban azt nyilatkozta, megszűnik ebben a formában az OEP. Mint Ónodi-Szűcs hangsúlyozta, nem biztos, hogy mindenki ugyanarra gondol, hiszen van egy olyan szcenárió, miszerint az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz kerülne az OEP. A kormánydöntést nem ismeri, tette hozzá azzal, hogy államtitkárként neki az a legfontosabb, hogy ne egy másik minisztérium kezébe kerüljön az az „eszköz", amelynek az egészségpolitikát kell szolgálnia.

Ez a fajta integráció a hónapok óta bizonytalanságban tartott OEP-nek is sokkal inkább megfelelne, mint akár a korábban felvetődött beolvasztások, vagy akár a nemzetgazdasági tárca által történő „bekebelezés".

Bértárgyalás: vannak mandátumaik

Bérkérdésben türelemre intett az államtitkár, mondván, folyik a bértárgyalás – ezt nem akarja semmilyen információval befolyásolni –, de vannak, lesznek mandátumaik az egyeztetések során. Folyik a jövő évi költségvetés előkészítése, amelynek két nagy eleme lesz az egészségügy szempontjából: a bér és az intézményrendszer igényei.

Jelezte, bár az ellenzék nyilván kevesellni fogja, ám véleménye szerint óriási előrelépés történik a jövő évi költségvetésben, ami többszörös elmozdulás lesz már csak a bérek okán is az inflációhoz képest, s ráadásul ez nem egyszeri esemény, hanem tendencia, tette hozzá.

A hazai béreket tekintve az egészségügyi dolgozók 7-8 hellyel hátrább sorolódnak, ezért el kellene érni, hogy legalább a 3-4. helyre kerüljenek. Bérduplázásra jelenleg nincs esély, az angliai bérszint eléréséhez például a GDP 4 százalékára lenne szükség.

„Elszántak vagyunk a bérkérdésben és abban, hogy az egészségügyi ágazat működőképes maradjon, s a helyére kerüljön, de ehhez figyelembe kell venni a gazdasági helyzetet is", fogalmazott az államtitkár.


Kancellária az ÁEEK és a kórházak között

A kancellária rendszer még mindig formálódik: nyolc-tíz kórház kap egy olyan vezetőt, akinek a gazdasági kérdéseket kell összhangba hoznia és kontrollálnia, a betegút szervezését irányítania, míg a kórházak vezetői továbbra is a szakmai irányítás letéteményesei lesznek, fogalmazott Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója. A kancellária beékelődik az ÁEEK és a kórházak közé, s várhatóan 8-10 szakember kell a 104 közfinanszírozott kórházhoz.


Szuperkórház vs. meglévők fejlesztése?

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos elmondta: ahogy várták tőlük, elkészültek a koncepcióval március végén, prezentálták is a miniszternek. Több változat van, például az egyik szerint az új, 1500-1700 ágyas szuperkórház zöldmezős beruházásként 200 milliárd forintba kerülne. A másik változat szerint, amelyet az államtitkárság is támogat, a már meglévő kórházakat újítanák fel, és ezzel három sürgősségi centrumot alakítanának ki: egy észak-pestit, egy dél-pestit és egy budait. Mindehhez 180 milliárd forintra lenne szükség, s bevonhatók uniós források is, tette hozzá.

A miniszteri biztos szerint fel kell készülni a főváros által rendezendő nagy sportrendezvényekre, de a terrorcselekedetekre is – szabad műtői kapacitással és egyéb, a sürgősségi ellátáshoz szükséges kapacitásokkal kell rendelkeznie a fővárosnak folyamatosan. A koncepció az év végéig konkrétan és részletesen elkészül, alkalmas lesz arra, hogy az elképzelésekről kormánydöntés születhessen.

Új indikátor a háziorvosoknak

Tíz év múlva 7500 helyett már csak 5000 háziorvosi praxis fogja szolgálni a betegellátást a mai korfa és utánpótlási tendencia ismeretében, mondta Beneda Attila alapellátásért felelős államtitkár. Ezért is fontos a szakdolgozói kompetencia bővítése, a praxisok szakdolgozói számának növelése, s az, hogy pontosan tudják, milyen infrastruktúra, humánerőforrás birtokában gyógyítanak jelenleg a háziorvosok. Ennek érdekében készül egy felmérés, s májusra olyan kataszter áll majd a döntéselőkészítők rendelkezésére, amely megmutatja, milyen intézkedésekre van szükség ezen a területen.

A korábban háziorvosoknak, majd az összes alapellátónak ígért tízmilliárd forint szétosztásának elveiről nem mondott részleteket, csak azt, hogy az összeg beépül a jövő évi költségvetésbe.

Hamarosan háziorvosok visszajelzést fognak kapni arról, mekkora a betegeiknek rendelt laborfelhasználásuk. Ősztől erre vonatkozóan indikátor készül, amellyel nem büntetni, hanem inkább ösztönözni kívánják az orvosokat arra, hogy kerüljék a felesleges laborvizsgálatokat. Cél a szűrési jellegű vizsgálatok növelése, valamint a duplikációk csökkentése. Beneda szerint ezzel is bővítik kompetenciájukat, amely ezúttal gazdálkodási felelősséggel is társul.

Emelt szintű ápolás a szociális szférában

A népmozgalmi adatok szerint nem fogja tudni az egészségügyi ellátás biztosítani a szociális indikációjú betegpopuláció ápolását, ezért adják át a szociális ágazatnak a területet, de nem egyszerre, hanem átmenetekkel, fogalmazott Mészáros János helyettes államtitkár. A szociális ágazatban meg tudják teremteni az emelt szintű ápolás lehetőségét véleménye szerint.

Várólista és online betegfogadási lista

Nemzetközi összevetés szerint magas az elkerülhető kórházi esetek száma amiatt, hogy a betegek nem kerülnek időben ellátásra, illetve feleslegesen itt jelennek meg, miközben alacsonyabb szinten is kezelni tudnák őket, jelezte Kiss Zsolt, az OEP megbízott főigazgatója. Ezért erősíteni kell az alacsonyabb szintű definitív ellátást (járó és alap), és el kell érni, hogy időben megtörténjen a diagnosztika. Ennek érdekében az országos várólista mintájára online betegfogadási rendszert is bevezetnének, ennek kidolgozását már elkezdték.

Kész terveik vannak a HBCs revíziójára, amely többek között tartalmazná a korábbi, külön soron érkező béremelés beépítését a teljesítményelszámolási rendszerbe. A változásokat a nyári időszak végére bevezethetőnek tartotta. Az OEP védelmében elmondta, hogy független intézményként tudnak csak igazán jó szakmai munkát végezni.

Júliusra születhetnek meg az új minimumfeltétel szabályok, s legkésőbb szeptemberben életbe is léphetnek Szentes Tamás, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetője szerint.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink