Kórházvezetők fohásza: túlélni a hetet
Fojtogató, elviselhetetlen helyzetükről számoltak be az egészségügyi intézmények vezetői a „Jövőkép az egészségügyben" címmel rendezett kétnapos konferencia mai programján. A tervezhetőség hiányát kezelhetetlennek minősítette Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója, hozzátéve: a kórházakat nem lehet leállítani, mint a metrópajzsot.
A főigazgató konkrét adatokkal is szolgált az évet tartozás nélkül indító intézményről: öt hónap alatt 1,8 milliárd forintos kinnlevőséget halmoztak fel, s remény sincs arra, hogy a jövő évi plusz egyhavi finanszírozás (38 milliárd forint) kihúzza a csávából az egyetem klinikáit. Mintegy húszezer beteg ellátása forog kockán, olyanoké, akiket máshol nem is tudnak ellátni. A főigazgató szerint áprilisban megint ott állnak majd, ahol a part szakad.
Az időt tekintve kicsit optimistábbnak bizonyult Varga Ferencnél, ugyanis a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint már 2010 februárjában ismét nagy gondok lesznek. A januárban érkező köztes finanszírozás ugyanis csak az idei hiányt enyhíti, és arra jó, hogy a beszállítóktól, a gyógyszerforgalmazóktól némi haladékot kapjanak az intézmények. Az elnök megjegyezte: a finanszírozási módszerek nem helyettesítik a finanszírozás összegét.
A ceglédi kórház ügyvezető igazgatója, Pusztai Dezső szerint a finanszírozás ma arról szól, hogyan tudják túlélni a hetet. „Már nem beszélünk hónapokban, és reménytelen a távolabbi időszakra szóló tervezés", tette hozzá.
A struktúraváltásra nem a spórolás miatt van szükség Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke szerint, hanem azért, hogy egyáltalán gyógyítani tudják a beteget. Kemény lépéseket terveznek a fekvőbeteg-ellátásban a kormányzásra aspiráló erők, derült ki szavaiból: kórházat ugyan nem zárnak be, legfeljebb más funkciót kapnak az intézmények (idősek és krónikus betegek ellátása), ám tízéves programjuk szerint egy jóval szűkebb törzskórház-hálózatot terveznek létrehozni, sokkal kevesebb kórházzal, sokkal kevesebb ágyszámmal. Ezek a kiemelt intézmények folyamatos ellátást nyújtanának a nap 24 órájában, és jelentős uniós fejlesztési forrásokhoz is jutnának.
Szükségesnek tartja a népegészségügyi preventív tevékenység erősítését, az ÁNTSZ kimentését a szaktárca alól, és nemzeti intézménnyé alakítását a PSZÁF-hoz (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) hasonlóan. A struktúraváltás csak az alapellátás megerősítésével hajtható végre: ma háziorvos nélkül maradt kiüresedő térségek jelzik a helyzet tarthatatlanságát és az ellátásbeli esélyegyenlőség felborulását.
A hétfőn elfogadott jövő évi költségvetésnek nem vesztese az egészségügyi ágazat, nem történt forráskivonás, szögezte le Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke, aki nem vizionál összeomlást. A gyógyításra, megelőzésre 757 milliárd forint jut, s 2013-ig eu-s forrásokból 453 milliárd forintot fordíthatnak az ágazat fejlesztésére.