• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Krízistől krízisig az MKSZ kongresszusán

Egészségpolitika 2016.03.02 13:05 Forrás: MTI
Krízistől krízisig az MKSZ kongresszusán

Bármit csinálnak, nincs és nem lesz elegendő orvos a jelenlegi ellátási struktúra fenntartásához, éppen ezért szükséges azt átalakítani.

A humánerőforrás-krízis a teljes magyar egészségügyi ágazatra jellemző - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Siófokon, a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusának nyitónapján. Beneda Attila előadásában rámutatott: az alapellátásban az üres praxisok miatt igazán nagy a probléma, Északkelet-Magyarországon a legrosszabb a létszámhelyzet, de a nyugati országrészben is vannak betöltetlen háziorvosi helyek.

Kijelentette: bármit csinálnak, nincs és nem lesz elegendő orvos ahhoz, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátási struktúrát fenntartsák, éppen ezért szükséges azt átalakítani.

A helyettes államtitkár szerint a háziorvosi ellátás területén 5-10 éven belül egészen bizonyosan komoly orvoshiány lesz, mert annyi orvost, amennyi kikerül a rendszerből, nem tudnak majd pótolni. Egyetlen megoldásnak a szakdolgozói réteg képzését nevezte, az ő továbbképzésükkel és utóképzésükkel tudnának szakképzett segítséget biztosítani a háziorvosoknak.

Elmondta, az alaphelyzetben egy háziorvost és egy asszisztenst magukban foglaló praxisokat szeretnék legalább két szakképzett munkaerővel feltölteni, amihez a svájci projekt keretében már működő modellkísérlet jó alapot biztosít.

Beneda Attila közölte, a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra és a praxisváltások támogatására is komoly az érdeklődés, ugyanakkor a gyakornoki keretszámok nincsenek teljesen betöltve és a betöltöttek kétharmada kerül csak az alapellátásba orvosként. Az az elképzelés, hogy a felesleges szakellátási kapacitásokból átáramlanak orvosok az alapellátásba, csak kis mértékben valósult meg, mert az érintettek inkább nyugdíjba vagy külföldre mentek - tette hozzá.

Beneda Attila kiemelte: a házi fogorvosokról kevés szó esik, pedig az alapellátásban dolgozók igen nehéz körülmények között dolgoznak, a betöltetlen szolgálatok száma pedig "szökik az ég felé".

Jelezte, hogy a háziorvosoknál az előző öt évben mintegy 40 százalékkal emelkedett a praxisok finanszírozása, ám még így sem sikerült elérni a kórházi szakorvosok "ügyeletekkel megtűzdelt" szuperbruttó bérét.

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról a kormányzati szándékról beszélt, hogy legyenek tiszta, világos betegutak, és kerüljenek ki a szakellátásból azok az ellátási formák, amelyek a szociális ágazathoz tartoznak.

Az ellátórendszer ez irányú változásait három részben tervezik megtenni, az első lépés a tervek szerint idén júliusban lenne.
Közölte, a jellemzően szociális célú krónikus ellátási formák kapacitásainak átadását úgy tervezik, hogy a szakellátásban jelenleg erre fordított pénz az egészségügyi ágazaton belül maradjon. "A krónikus ellátás megy, a kassza marad" - mondta. Hozzátette: az egészségügyi és a szociális terület szétválasztása még jogi szabályozásra vár. A stratégiai elvárások között lesz a betegbiztonság garantálása, az egészségügy tehermentesítése, az átkerülő szociális feladatok terheinek megosztása, a valós egészségügyi igények biztosítása, mindez a munkahelyek és az intézmények működőképességének megtartásával.

Cserháti Péter, a budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos örömének adott hangot amiatt, hogy az ágazat a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus végére forrásvesztés nélkül befejezte projektjeit és a betegellátás javítása érdekében minden forrást "becsatornáztak".

A főváros és agglomerációja egészségügyi ellátási helyzetének javításával kapcsolatban kifejtette: az Egészséges Budapest program előkészítése során az elmúlt hetekben szakmapolitikai és forrásteremtési egyeztetések zajlottak. Hozzátette: egységes és komplex fővárosi egészségügyi fejlesztés megvalósítása a cél, mert "Budapestet nem lehet darabonként kezelni".

Az MTI kérdésére elmondta: a kormány március végi pozitív döntése után készülhet részletes, az ingatlanvagyont, a közműveket és az energetikai fejlesztéseket tartalmazó, illetve a humánerőforrás kérdéskörét is magában foglaló projektterv. Azt követően a kormány az év vége előtt döntést hozhat a szükséges forrásokról és irányokról. A beruházások nagyságrendjét az olyan nagyprojektekéhez hasonlította, mint amilyen a Liget-projekt.

Szentes Tamás országos tisztifőorvos a kórházi szolgáltatások megújításra váró minimumrendeletéről tartott előadást. Felidézte, az első ilyen rendelet húsz évvel ezelőtt született meg. A személyi és tárgyi feltételeknek az intézmények zöme nem tudott megfelelni, és ez a helyzet többé-kevésbé azóta is fennáll.

Elmondta, a rendeletet a legutóbb 2012-ben dolgozták át, átalakítása ismét napirendre került, hiszen a régi szabályozás túlságosan statikus, nem a működési szempontok figyelembevételével közelítette meg a szolgáltatásokat. A cél egy dinamikus, kompetenciaalapú minimumrendelet megalkotása - tette hozzá, jelezve: a jövőben szét kívánják választani a népegészségügyi és a személyre szabott szolgáltatásokat, továbbá a bürokrácia csökkentése is fontos fundamentuma kell, hogy legyen az új szabályozásnak.

A tervek szerint a kórházi szolgáltatásokról szóló új minimumrendelet júliusra születik meg, és várhatóan szeptemberben tudják beterjeszteni.

A háromnapos tisztújító kongresszuson a mintegy ezer résztvevő szekciókra bontva hallgathat előadásokat a többi között a betegbiztonság, a szakorvosképzés, a kórházi beruházások, a várólisták és a betegjogok témakörében. Pénteken Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár zártkörű megbeszélést folytat a kórházvezetőkkel, majd szakmapolitikai fórumot tartanak.

x    x    x

A Magyar Kórházszövetség 2016. évi Közgyűlésének Üzenete

x      x      x 

A Magyar Kórházszövetség Közgyűlésének közleménye az Állami Számvevőszék jelentéseiről a kórházak vagyongazdálkodásának ellenőrzésével összefüggésben

A számos kórház vagyongazdálkodásával kapcsolatban lefolytatott Állami Számvevőszéki ellenőrzés eddigi megállapításai alapján egyértelmű, hogy a jelentésekben feltüntetett problémák nem egyedi, hanem a kórházak sajátos működéséből eredő, rendszerszintű gondok.

A Magyar Kórházszövetség Közgyűlésének az a véleménye, hogy ennek megfelelően nem egyedi szankciókat és megoldásokat, hanem rendszerszintű válaszokat kell találni. Ennek érdekében a Közgyűlés felkéri az új Elnökséget, hogy folytasson tárgyalásokat az ÁSZ-vizsgálatokkal kapcsolatban az EMMI Egészségügyi Államtitkárságával, az ÁEEK vezetésével, valamint az ÁSZ és a Közbeszerzési Döntőbizottság szakembereivel, és e tárgyalások eredményeiről tájékoztassa a kórházakat és a közvéleményt.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink