Nemcsak kérnének, adnának is az egyetemek | Weborvos

A külföldi hallgatók oktatásából ígérnek gyors hozamot az orvosi egyetemek.

Nem egyszerűen pénzt kérnek, de rendkívül gyors „hozamot" ígérnek a hazai orvosegyetemek, derült ki ma a téma kapcsán erős egységbe tömörült egyetemek sajtótájékoztatóján. Az eseményen részt vett Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora, Ivády Vilmos gazdasági főigazgató, Stubnya Gusztáv stratégiai főigazgató, Kollár Lajos a Pécsi Klinikai Központ főigazgatója, Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem dékán-helyettese. (A Debreceni Egyetemet képviselő Paragh György centrumelnök nem tudott részt venni a tájékoztatón.)

A külföldiek orvosképzésével nemcsak az egyetemek tudják betömni a hiányzó finanszírozás miatt a költségvetésükben keletkező lyukakat, hanem – fogalmazott Ivády Vilmos – a nemzetgazdaságot is többletbevételhez juttatják, sőt: ez a forrás képes a gazdaságot dinamizálni. Adatokkal támasztotta alá állításait.

A nemzetközi hírű magyar orvos- és egészségtudományi képzést nyújtó egyetemeken jelenleg 6200 külföldi diák tanul. A hallgatóknak köszönhetően évente 12 milliárd forint tandíjbevételhez jutnak az intézmények, s a diákok további 12 milliárd forintot költenek nálunk.

Ebből is látszik Ivády szerint, hogy a meglévő szürkeállomány hasznosításából összességében 24 milliárd forint GDP-többlet képződik évente. Az állami bevételek (adó formájában) növelése mellett javítják a foglalkoztatást is. Számításai szerint egyetlen hallgató 4,37 millió forinttal növeli a GDP-t, 1,46 millió forint többletbevételt jelent az állami költségvetésnek és 0,2 fővel javítja a foglalkoztatást.

Ahhoz, hogy több külföldi hallgató tanulhasson a magyar orvosi egyetemeken, állami támogatásra van szükség, ugyanis további hallgatói létszámemelést nem bírnak el az intézmények: szűkös az oktatási és klinikai infrastruktúra, valamint korlátozott az idegen nyelven magas szinten beszélő oktatók száma.

Az állami támogatás hatását újabb adatsorral bizonyította a gazdasági főigazgató: minden 1 milliárd forint 80 hallgatói férőhely-növekményt generál, amely az első évben 0,36 milliárd GDP és 0,1 milliárd állami költségvetési többletbevételt, illetőleg plusz 16 ember foglalkoztatását jelenti. Ötéves időtávban meghatványozódik az eredmény: a GDP 5,2 milliárddal, az állami bevétel 1,7 milliárd forinttal nő, valamint 80 ember foglalkoztatását eredményezi.

Már csak az a kérdés, jönnének-e a külföldi diákok nagyobb számban Magyarországra tanulni. A válasz határozott igen. A jelenlévők ugyanis mindannyian állították: legalább kétszer annyi hallgatójuk lehetne, ha megvolnának ehhez a feltételeik, és akár 15-20 százalékos bővítésre is képesek lennének. (Kollár Lajos ehhez hozzátette, hogy a betegellátásban alkalmazott teljesítménylimit (tvk) miatt a ki nem használt humánerő-forrás az oktatást fel tudná vállalni.) S egyetértettek abban, hogy a megmutatkozó keresletet, vagyis túljelentkezést ki kell használnia a magyar felsőoktatásnak.

A támogatást akár pályázat formájában is el tudnák képzelni az Új Széchenyi Terv keretében. A Nemzetgazdasági Minisztériummal már folynak a tárgyalások, derült ki Tulassay Tivadar tájékoztatásából. A rektor utalt arra, hogy óriási a versenyben vannak a környező országokkal, de jól megállják helyüket a magyar intézmények, amelyeknek meg kell küzdeniük a presztízsért, hiszen nem angol nyelvterületen találhatók.