• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

    • EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

      EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

    • Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

      Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

  • EESZT
    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

    • Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

      Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

Egészségpolitika 2017.12.08 14:16 Frissítve Forrás: MTI - Weborvos
Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

Az EBP-re tervezett 700 milliárd forintból 150 milliárd forintról már döntés született.

Az elmúlt években számos eredmény született az egészségügyi ágazatban - mondta az egészségügyért felelős államtitkár pénteken Budapesten, egy szakmai fórumon. Ónodi-Szűcs Zoltán a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy 2017 című konferenciáján tartott előadásában az eredmények között említette a növekvő ágazati béreket, azt, hogy csökkentek a várólisták és csökkent azon orvosok száma, akik külföldön vállalnak munkát.
Ismertetése szerint csökkent a kórházak adóssága is, míg 2014-ben az intézmények havi adósságrátája 4,5 milliárd forint volt, addig 2015 tavasza és 2016 ősze között ez 2,6 milliárd forintra csökkent.

Az ágazati alapbéremelést említve Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, az orvosi alapbér 2019-re megduplázódik, jövőre átlagosan bruttó 800 ezer forintot lesz egy orvos bére.

Az államtitkár az alapellátást említve úgy fogalmazott, hogy ebben a szegmensben csak pénzügyi szempontból volt érzékelhető javulás, funkcionalitásában kevés eredmény született, azonban - mint mondta - az alapellátás mindenképpen az elmúlt évek nyertese.

A közép-magyarországi régió egészségügyi ellátásának megújításáért készült Egészséges Budapest Programról szólva azt mondta, az intézményhálózat fejlesztésére az elkövetkező években 700 milliárd forint jut majd. Jelezte ugyanakkor, valószínűleg ennél többet fognak költeni a változó szakmai elvek miatt.

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térről azt mondta, annak novemberi bevezetése sikertörténet, és a rendszer azóta is jól működik.

A magán- és az állami egészségügyi ellátás kapcsolatáról szólva az államtitkár kifejtette, fontos, hogy a két ellátási formát úgy lehessen működtetni, hogy ne legyenek "szürke zónák".

A konferencián Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára hangsúlyozta, jövőre 238 milliárd forinttal jut több az egészségügyre. Az egészségügyi érdekképviseletekkel tavaly kötött bérmegállapodást jelentősnek minősítve azt mondta, a közszféra szereplői közül az egészségügyben volt a legnagyobb béremelkedés.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos előadásában egyebek között kiemelte, az Egészséges Budapest Programon (EBP) belül a tíz sürgősségi társkórház tervezett fejlesztési költsége 184,7 milliárd forint.
A fejlesztésekről a szakmai egyeztetések folyamatosak, és nagyságrendileg az EBP-re tervezett 700 milliárd forintból 150 milliárd forintról már döntés született.

Rétvári Bence azt mondta: európai összehasonlításban a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet, és 200 ezerrel kevesebb felnőtt dohányzik, mint fél évtizede. Az államtitkár fontos lépésként említette a közétkeztetés átalakítását, a köznyelvben chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetését, az iskolai büfék szabályozását és az egészségfejlesztési irodák hálózatának kiépítését. Kiemelte a szűrővizsgálatok rendszerének kiterjesztését és a Nemzeti Egészségmegőrző Intézet megteremtését is, hangsúlyozva: a betegek kezelése mellett fontos, hogy az egészségmegőrzés rendszere megfelelően működjön.

A tanácskozáson Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt: az előttünk álló évtized legnagyobb beruházása a digitalizációhoz kapcsolódik, hiszen mára jól látható, hogy Európa azért maradt le Észak-Amerika és Ázsia mögött, mert náluk gyengében teljesített a digitalizáció terén.

A digitalizáltság napjainkban a világgazdaság versenyképességet leginkább befolyásoló tényezőinak egyike, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon a szektor szereplői elismerték a cselekvés szükségességét és gyakorlati lépéseket tettek.

Deutsch Tamás szerint a digitalizáció terén a világ körülbelül kilencven országával vagyunk azonos szinten, így nem hátrány ledolgozásával kell kezdenünk, megtoldva ezt azzal, hogy a kormányzat az egészségügy fejlesztés alappillérének tekinti a digitális fejlesztések szerves rendszerbe építését.

Szavai szerint a kormányzat célja az, hogy Magyarország a kontinens tíz legerősebb állama közé lépjen a digitalizáció terén; ennek elemekét említette az infrastruktúra megteremtését, a digitális átállás végigvitelét, a digitális készségek elterjesztését és az e-közigazgatás kialakítását.

Deutsch Tamás kiemelte: a készülő egészségipar-fejlesztési stratégia célja az lesz, hogy minél többen, minél nagyobb számú és színvonalas szolgáltatást érhessenek el, és ez egyszerre segítse a gyógyítást, gyógyulást és az egészségtudatosságot.

***

Egyszer mindennapi rutin lesz az EESZT használata

Az EESZT bevezetésének tapasztalatairól adott tájékoztatást Vartus Gergely, az E-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. Tízezer ellátóból ma már 6500 mindennaposan használja az egészségügyi szolgáltatási teret, a többiek a csatlakozás/használat bizonyos stádiumában vannak, s szerinte év végéig mindenkinél általánossá válik a használat. A térbe naponta 700 ezer recept kerül fel, ám egyelőre még mindig magas, 50-55 százalékos arányban a patikák töltik fel a recepteket és nem a felíró orvosok. Az EESZT erényének nevezete azt, hogy az addig szigetszerűen működő ellátók immár digitális rendszerben, egymással kommunikálva tudnak dolgozni. Úgy vélte, előbb-utóbb teljesen természetes, mindennapi rutin lesz a szolgáltatási tér használata. Arról is szólt, hogy már van olyan magán egészségügyi szolgáltató, amelyik csatlakozott az EESZT-hez, holott csak jövő év november 1-je a határidő, s szerinte a magánellátók kapcsolódása egyszerűbb lesz, mert ők felismerték a szolgáltatásban lévő előnyöket.

Levadásszák a külföldről hazatérő orvosokat?

Folyamatos trendfordulás jellemzi a magán és állami egészségügy kapcsolatát, fogalmazott Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója a magánellátásokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. 2016-ban a betegek 60 százaléka vett igénybe magánellátást, s számításai szerint idén el fogják érni a kétharmados arányt.

Az állami járóbeteg-ellátás nagyon alulfinanszírozott, mutatott rá Schiszler István, a Duna Medical Szakrendelő és Sebészeti Központ igazgatója. Míg az állam 1500 forintot ad egy járóbeteg-vizitért, addig a magánszolgáltatónál 15-20 ezer forint a tarifa. A sokszoros különbség jelentősen mérséklődik a fekvőellátásban, ahol viszont egyre nagyobb a hálapénzen vásárolt szolgáltatások versengése a magánellátással szemben.

Négy-öt magánszolgáltatónál is dolgoznak egyes kulcsszereplők, klinikai főorvostól felfelé, adjunktusok, docensek, professzorok, derült ki a Semmelweis Egyetem által végzett belső kutatásból, amelyről Lang György, a hazai tüdőátültetés megteremtője beszélt, aki egyben az egyetem egyik stratégiai fejlesztési munkacsoportjában is dolgozik. Hatvanszázalékos az SE szakembereinek beágyazottsága a magánellátásba, mondta, de rögtön hozzátette: nem szabad emiatt negatív színben feltüntetni a magán egészségügyet, mégha olybá is tűnik, hogy egy hr-krízis felé haladunk emiatt. Példaként hozta fel az általa jól ismert osztrák gyakorlatot: a magánellátók 80 százaléka az egyetemek köré szerveződik, és bejelentés után nincs akadálya annak, hogy egy orvos a magán egészségügyben is dolgozhasson.

Szó esett arról is, hogy egyes magán szolgáltatók tudatosan keresik a külföldről hazatérő orvosokat, mert más szemlélettel rendelkeznek, mint az itthoniak, ráadásul közülük sokan egyáltalán nem is akarnak visszamenni az állami rendszerbe. (WO - sj)           

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink