• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Ónodi-Szűcs: a pénz kevés az elégedettséghez

Egészségpolitika 2017.02.23 14:59 Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
Ónodi-Szűcs: a pénz kevés az elégedettséghez

Az államtitkárság küzd azért, hogy ne vonják el az ágazattól az adócsökkentésből származó 8 milliárd forintot.

Az olimpiai meghiúsulása felvethetné a dél-budai szuperkórház helyének újragondolását, ám egyelőre ez nincs napirenden. Az ágazatnak hét év alatt juttatott 330 milliárdos többletforrás hatása a betegek elégedettségében, az ellátás javulásában nem érzékelhető, hangzott el az IME mai, XII. Regionális Egészségügyi Konferenciáján, ahol bemutatták az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér legújabb fejlesztéseit.

A gyógyító-megelőző ellátásokra 2010 és 2017 között 330 milliárd forinttal többet költ a kormányzat, ám mégsem lehet ezt érzékelni, fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért felelős államtitkár azért rögtön fordított egyet az állításán, hiszen devalválta volna a már többször hangoztatott, elért eredményeket.

Ezek közé sorolta a várólisták feleződését, a kórházi adósságállomány csökkenését. Ez utóbbinak köszönhetően 2016 végén minden idők legalacsonyabb adósságát mérték, s immár csak 2,5 milliárd forinttal nő havonta a határidőn túli lejárt szállítói állomány. Ha nem lettek volna konszolidációk, számításai szerint havonta 4,5 milliárd forinttal hízna az adósság. Ezúttal a kórházvezetők burkolatlan ostorozása helyett dicsérettel illette a menedzsmenteket, mondván, a 2016-os eredményért elismerés illeti őket.

További eredményként a béremelésről beszélt, jelezve, hogy ő kiszorult a száz legjobban kereső orvos listájáról. A béremelés hatására csökkent a szakdolgozók elvándorlása is, az orvosoknál már korábban jelentkeztek a pozitív változások.

A sürgősségi ellátás kapcsán kialakult polémiára annyit reagált, hogy a térségi ellátásszervezés (vagyis kancellária) megoldotta volna ezt a kérdést is, ám nem ő állt ellent…, így most a kórházvezetők felelőssége a helyzet megoldása. Panaszt ráadásul nem is hallott soraikból.

Nem az orvos létszámmal, hanem a szakdolgozói létszámmal van gond, jegyezte meg, s beszélt arról, hogy MSc képzés indul számukra ősztől. A végzettség birtokában olyan feladatokat is rájuk lehet bízni, amit eddig nem: bizonyos határig átvehetik az orvos munkáját, ugyanis vércukor-, vérnyomás beállítást végezhetnek. Megemlítette, hogy lakossági, sőt szakmai ellenállás is várható a tervezett változások kapcsán, ám arról nem szólt, miként oldható fel az az ellentmondás, miszerint kevés emberrel akarnak még több feladatot elvégeztetni az idősödő lakosság megfelelő ellátása érdekében.

Úgy vélte, az e-Health-ben van az a pont, ahol leginkább javulhat a betegek elégedettsége, ezt a célt szolgálja például a járóbeteg-ellátásban tervezett országos betegelőjegyzési rendszer létrehozása.

Kérdések kapcsán elmondta, hogy az államtitkárság azért küzd, hogy a szociális hozzájárulás adó 27-ről 22 százalékra csökkentéséből megmaradt 8 milliárd forintot nem vonják el a közfinanszírozott intézményektől, sőt, azok dolgozóik béremelésére fordíthassák.

Cserháti: új kapacitások kerülnek a rendszerbe

Az olimpiai döntés után fel lehetne vetni a dél-budai centrumkórház helyének megváltoztatását, ám ez egyelőre nincs napirenden, mondta Cserháti Péter, az Egészséges Budapestért Program (EBP) miniszteri biztosa egy kérdésre válaszolva. Update célú tájékoztatásából kiderült, hogy a szakmai egyeztetések vége felé jár az (EBP) készülő fejlesztési koncepciója, amelyet március 31-ig kell a kormány asztalára tenni, s szeretnék elérni, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt a projektté minősítsék a program beruházásait.

Új, illetve szüneteltetett kapacitások kerülnek a rendszerbe, így PIC-et alakítanak ki a Bethesda kórházban, ami új szemléletű is lesz, hiszen a gyermekeket kétéves korukig gondozzák komplex módon. A Budai Irgalmasrendi Kórházban új szülészet-nőgyógyászat lesz 7,8 milliárd forintból. A Heim Pál gyermekkórház például alkalmas lesz súlyos agysérültek krónikus ellátásra, és gyermek sürgősségi központot is kialakítanak. A Mazsihisz geriátriai szakkórházzá fejlődhet, míg a Szent Ferenc Kórház a kardiológiai rehabilitáció irányába mozdulhat. Az Evangélikus Egyház egykori kórháza újra indulhat, itt krónikus ellátást, mozgásszervi rehabilitációt, hajléktalanellátást végezhetnek.

A három centrum terve nem sokat változott, a dél-pesti esetében 1826 ággyal (beleértve a Heim Pál kórházét), az észak-pestinél hasonló nagyságú (a Bethesdával), míg a dél-budainál 1040 ággyal számolnak jelenleg. Az utóbbinál a Semmelweis Egyetem a domináns, az egyetem gyermekellátást végző klinikai kapacitásait is ide telepítik. Az ágyszámok immár a vidéki orvosi egyetemekhez tartozó centrumokhoz hasonlatosak, mutatott rá Cserháti Péter.

A centrumkórházak természetesen csak a 1-2. progresszivitási szintű társkórházak aktív együttműködésével tudják ellátni feladatukat, ezért fontos a társkórházak hotelszolgáltatásait, orvostechnológiai eszközeit is fejleszteni, tette hozzá.

Egyre nagyobb az igény a minőségibb ellátás iránt

Napirenden van a vastagbélrák szűrés országos kiterjesztése, derült ki Mészáros János helyettes államtitkár tájékoztatásából, amelyben az európai uniós fejlesztéseket vette sorra. Mint hangsúlyozta, olyan programok kapnak támogatást, amelyek összhangban vannak az Egészséges Magyarországért 2014-2020 célkitűzéseivel, s pályázatokat év végéig meghirdetik. Az egészségügyet is érintő, de nem ágazati programokon (mint például az épületenergetikai fejlesztések) való indulásra is biztatta az intézményeket.

Összetett reformok kellenek az idősödő lakosság ellátásához: miközben egyre nagyobb az igény a minőségibb ellátás iránt, addig hiányos az ellátási szintek közötti koordináció, egyre nagyobb stressz éri az orvosokat munkahelyünkön, utalt egy 2016-os, az alapellátással foglalkozó koppenhágai konferencia megállapításaira Vajer Péter, a NEFI Alapellátási Igazgatóságának vezetője. Kérdés, hogyan lehetne motiválni a medikusokat, hogy a háziorvosi képzést válasszák, s hogyan lehetne a családorvoslást mint terméket eladni körükben – ez utóbbi mindenképpen újfajta szemléletet követelne, jegyezte meg.

EESZT: elindult a digitális önrendelkezéssel

Vajon jó helyen van-e egy kórházban egy Egészségfejlesztési Iroda (EFI), tette fel a kérdést Kallai Árpád, a vásárhelyi és makói kórház főigazgatója. A válasz röviden: igen. Miután egy kórháznak nem csak a gyógyításban, de a prevencióban is részt kell vennie, mindenképpen előnyös a társulás. Ráadásul megvannak az infrastrukturális feltételek, támogató a szervezeti háttér, rendelkezésre állnak az eszközök, berendezések például a szűrésekhez. Szintén adottak a személyi feltételek, s ez alkalmanként, juttatás fejében bővíthető. Hiányolta, hogy az EFI-k munkatársaira nem vonatkozik a mostani bérfejlesztés, és nem tudni, mi lesz az irodák sorsa a későbbiekben.

Az IME konferencián bemutatták az EESZT-t, amelynek első, az állampolgárokat érintő alrendszere, a digitális önrendelkezés február 15-én élesedett. Az orvosok számára fokozatosan épül fel: a márciusban induló pilot nyár végi zárása után az intézmények szabad, majd jövő évtől kötelező csatlakozásával. A Tér szolgáltatásait bemutató Szabó Bálint projektvezető és Horváth Lajos, az Irgalmasrendi Kórház stratégiai igazgatója hangsúlyozta: nem jelent többlet terhet, hanem sokkal inkább szélesebb körű tájékozódási lehetőséget biztosít a rendszer az orvosoknak. Az EESZT használata még annyira sem terheli le a rendszert, mint például egy böngésző indítása. Egyszerű dokumentumok (beutaló, recept, zárójelentés, stb.) érhetőek majd el a Térben, amely a CT-, MR-felvételeket nem továbbít, csupán azok leíró információját. Miután március közepétől kezd a Tér feltöltődni, visszamenőleges információk nem lesznek elérhetőek. Egy további fejlesztés biztosít majd a későbbiekben arra lehetőséget, hogy korábbi (maxiumum öt évre visszamenő), egyelőre tisztázásra váró adattartalmat töltsenek fel az EESZT-be.

Megbecsülést és önbecsülést a mentőknek - a konferencia délutáni előadásaiból

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink