• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

A rehabilitáció csúcsán, finanszírozási nehézségekkel

Egészségpolitika 2007.11.30 00:00 Forrás: Weborvos Szerző: K.L.O.

Átadták a sport- és hidroterápiás részleget az Országos Rehabilitációs Intézetben. Ám az üzemeltetésük kérdéses.

Dr. László Gergely főorvos orvos-igazgatóra emlékeztek halálának tizedik évfordulóján pénteken az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben. Délelőtt tudományos ülésen vitatták meg a rehabilitáció magyarországi helyzetét, míg délután nyílt nap keretében került sor az Intézet sport- és hidroterápiás részlegének próbaüzemi átadására. Három hónapon át „próbaüzem" lesz, ám korántsem biztos, hogy ezek után használhatják kezelésekre, hiszen az éves szinten több millió forintos áram- és vízszámlát az intézet egyelőre nem tudja kigazdálkodni, bár már vannak elképzelések a megoldásra.

„Felemás helyzetben van a rehabilitáció Magyarországon" - mondta el a Weborvosnak Dr. Dénes Zoltán, az Intézet orvos-igazgatója. Hozzátette: a jelenlegi főépület építése 2000-ben kezdődött el, ám a műtéti blokkot és az intenzív osztályt a mai napig nem tudták átadni, hiszen hiányoznak a szükséges műszerek.

Pedig a korai rehabilitáció nem csak a betegnek, hanem az államkasszának is a lehető legjobb megoldás. Ezt persze megfelelő körülmények között kell végezni - folytatta az orvos-igazgató, emlékeztetve arra, hogy a jelenlegi rendszerben a kórházaknál az aktívak mellett található rehabilitációs ágyak valójában csak a nevükben azok, hiszen nincs megfelelő személyzet, hogy azokról valóban vissza lehessen vezetni a betegeket az életbe.

„Éves szinten 3500 bentfekvő betegünk van, míg a nappali kórházunkat körülbelül négyszázan látogatják" - jelentette ki Dénes Zoltán. „Ez az aktív rehabilitáció sikerét is jelenthetné, valójában azonban jelenleg nem létezik működő rendszer. A sikeres rehabilitáció után a betegnek haza kellene térnie, azonban ha nem tudja ellátni magát, szociális háló hiányában nem lesznek, akik hivatásszerűen segítenének neki. Hiányzik a foglalkozási rehabilitáció, bár a törvényi feltételek idén már megvalósultak. Két vállalhatatlan alternatíva van: vagy bent marad a rehabilitációs részlegben, ahová ezért nem lehet új beteget felvenni, vagy hazatér és valamelyik családtagja feladja addigi munkáját, hogy otthon maradhasson vele.

Pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben mintakonyhát is kialakítottak, ahol még a mosogató magasságát is gombnyomással lehet megválasztani. Itt a gyógyuló betegek megtanulhatják, hogyan éljenek tolókocsiban egy megfelelően akadálymentesített környezetben, azonban az orvos-igazgató is elismeri, hogy ez sajnos még nem a magyar valóság.

A rehabilitáció jelene tehát korántsem rózsás, a jövője pedig egyelőre még nem látható. A szakma eljuttatta javaslatait az egészségügyi tárcához, hamarosan dönteni kell a finanszírozásról, annyi azonban biztos: napi 8 ezer forintos finanszírozás mellett nem lehet súlyos betegeket minőségi szinten rehabilitálni.

Képgaléria (Fotó: Kovács Olivér)

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink