• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

Szükség van az alapellátás átrendezésére

Egészségpolitika 2017.04.12 13:21 Forrás: MTI
Szükség van az alapellátás átrendezésére

További két és fél milliárd forintot terveznek a svájci modellkísérlet kiterjesztésére.

Az egészségügyi államtitkár bízik abban, hogy elterjed az alapellátás praxisközösségeken alapuló svájci modellje. Ónodi-Szűcs Zoltán az alapellátási modellprogram szerdai budapesti zárórendezvényén azt mondta, szükség van az alapellátás átrendezésére, hogy a körülbelül kétmillió nem fertőző, de krónikus betegségben szenvedő embert el tudják látni, és a svájci modellprogram ebben segíthet.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) két projektje keretében 9,2 milliárd forintot fordítanak a praxisközösségek működtetésére és fejlesztésére. A jövő évi költségvetés tervezése során további 2,5 milliárd forintot terveznek a modellkísérlet kiterjesztésére, amivel száz fölé emelnék a kísérletben részt vevő praxisok számát - közölte az államtitkár. Hangsúlyozta: ez még nem kormánydöntés, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott költségvetési tárgyalás eredménye.

A magyar ellátórendszer tetejére állított piramisként működik: a szakellátásnak erős a lobbiereje és ezért erősen finanszírozott, míg az alapellátás kisebb lobbierővel és kevesebb forrással - így sokan azt gondolják, nem megfelelően - működik. Ezen szeretnének változtatni - mondta. Hozzátette: nagyon fontos presztízst adni az alapellátásnak, hogy fiatal orvosok is válasszák hivatásuknak. A modellprogram bemutatta, hogy megfelelő ösztönzőkkel működhet a megelőzés - jelentette ki.

Azt mondta: bízik abban, hogy a következő tíz év egyik legfontosabb ügye lehet a svájci modell elterjesztése. Ebben a modellben ugyanis erősebb a prevenció és nagyobbak az alapellátásban dolgozó orvosok lehetőségei, hogy a betegükről gondoskodhassanak. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint hiába került mintegy 48 százalékkal több pénz az alapellátásba, csak ezzel nem lehet elérni a változást.

A Svájc és Magyarország kormányának társfinanszírozásában 2012 és 2017 között megvalósuló alapellátás-fejlesztési modellprogram célja az volt, hogy olyan működési modellt alakítsanak ki, amelyben a háziorvosok, a védőnők egymással és más szakemberekkel - többek között gyógytornásszal, egészségpszichológussal, dietetikussal - szoros együttműködésben dolgoznak, ezáltal a gyógyítás mellett a betegségek megelőzését és az egészséges életmódot támogató szolgáltatásokat is nyújtanak.

A program keretében 16 észak- és kelet-magyarországi településen 24 háziorvosi praxis állt össze négy praxisközösséggé - Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti központtal - a jellemzően hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.

Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője beszámolt arról, hogy a modellprogram keretében jelentős szolgáltatásbővítés történt, kétszázezer ellátás - köztük sok a megelőzésre irányult - történt a három és fél év alatt. A programok népszerűek voltak, az érintett lakosság több mint 80 százalékát sikerült bevonni, és 12 százalékkal kevesebb embert utaltak szakellátásba, miközben javult a krónikus betegek életminősége. Jelezte: 40 ezer ember számára három és fél éve napi valóság az alapellátásban nyújtott többletszolgáltatás.

Kiemelte: a praxisközösségi működés hatékonyabbá teszi az alapellátást, ami segíthet a háziorvosi praxisok betöltésében, hiszen a közösségi munka egyszerűbbé teszi a különböző munkafolyamatokat. Emlékeztetett arra, az országban évek óta kevés a háziorvos, ez a szakma nem vonzó a fiatalok számára, prognózisok szerint 2020-ra egymillió ember lakóhelyén nem lesz állandó háziorvos.

Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója beszámolt arról, az egy emberre jutó igénybe vett szolgáltatások száma három körül alakult a programban, vagyis szinte mindenki igénybe vett legalább egy, de inkább több szolgáltatást. Az emberek nem azonos eséllyel férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, de ez a modellprogram - amelynek mozgatórugói a népegészségügyi koordinátorok voltak - a méltánytalan egyenlőtlenségek ellen hatott - mondta. Hangsúlyozta: az alapellátásban dolgozókat érdekeltté kell tenni abban, hogy valódi népegészségügyi szolgáltatást nyújtsanak.

Dózsa Katalin egészségügyi közgazdász indokoltnak nevezte a preventív többletszolgáltatás-csomagot nyújtó program kiterjesztését; az egészségügyi közgazdászok becslése szerint ennek 40 milliárd forint a forrásigénye.

Peter Burkhard, Svájc magyarországi nagykövete köszöntőjében arról beszélt, hogy az alapellátás kihívásai globális szinten jelen vannak. Nem véletlen, hogy az egészségügy az egyik legnagyobb prioritása a svájci hozzájárulási programnak, amellyel országa segíti az új EU-tagállamokat a felzárkóztatásban. Hozzátette: a Magyarországnak nyújtott pénz tíz százalékát az egészségügyre és erre a programra fordították.

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője üdvözölte, hogy az egészségügyi kormányzat a program kiterjesztésére és az ellátás finanszírozásának növelésére készül.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink