Újra csattan a korbács

Kötelező és önköltséges továbbképzésen kell részt vennie május 29-én annak a 105 orvosnak, aki túllépte a szakmai kollégiumokkal közösen meghatározott, optimálisnak tekinthető átlagos költségszintet. Ezt a továbbképzést az ígéretes nevű, ám annál vitatottabb „minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről" szóló 17/2007. (II. 13.) kormányrendelet írja elő a doktorok számára.

 Mint ismeretes, bő két év után csak tavaly augusztusban „vetették be" a korbácsrendeletként hírhedtté vált jogszabályt, amely alapján az OEP ellenőrzi és honlapján keresztül visszajelzést ad az orvosoknak gyógyszerfelírási szokásaikról négy terápiás területen: gyomorbántalmak, magas vérnyomás, vérzsíreltérések (magas koleszterin, triglicerid) és cukorbetegség. Az átlagos költségszintet jelentősen meghaladóan gyógyszert rendelő orvosok számára az OEP negyedévente továbbképzést szervez.

Az első értékelt negyedévben 181 orvos akadt fenn a rostán, mivel az optimálisnál két és félszer költségesebben kezelték betegeiket, ezért kötelezték őket ez év január közepén továbbképzésre.

Most a képzésre kötelezett 105 orvos közül 51 fő a 2009. negyedik negyedévében került a legfelső 5 százalékos körbe, mivel napi átlagban másfélszer költségesebben kezelték betegeiket, mint az optimálisnak tekinthető átlag. Huszonegy orvos mindkét negyedévben átlépte a határt, de a januári képzésen nem vettek részt, ezért ők is értesítést kaptak; míg 33-an 2009 harmadik negyedévében lépték át a határt, ám ők sem jelentek meg a januári képzésen, így most tehetnek eleget kötelezettségüknek – kapott adatokat a Weborvos az OEP Sajtóirodájától.

Azokat az orvosokat most nem értesítették, akik mindkét negyedévben átlépték a legfelső küszöböt, de 2010 januárjában részt vettek a kötelező továbbképzésen, hiszen nyilvánvalóan nem tudták beépíteni a hallottakat a gyógyszerrendelés gyakorlatába.

 
Az elmúlt két évben az OEP igyekezett olyan értékelési rendszert bevezetni, ami a szakmai szempontokat figyelembe véve képes objektív módon jellemezni az orvosok gyógyszerválasztási szokásainak költséghatékonyságát, hangsúlyozza az OEP Sajtóirodája, hozzátéve: tökéletes értékelési rendszer nem létezik.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a legtöbb ország hosszú évek finomhangolásával igyekszik elérni a megfelelő értékelési technikát, és mindenhol viták övezik a rendszerek bevezetését. Az OEP felhasználja az értékelések tapasztalatait és az orvosok visszajelzéseit, s folyamatosan javaslatokat tesz a rendszer bizonyos paramétereinek óvatos módosítására, hogy minél elfogadhatóbb eredményre jussanak.