• Ónodi-Szűcs
    • Növekedési pályán van a mentőszolgálat

      Növekedési pályán van a mentőszolgálat

    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Ápolók és szakápolók az unióban

Európai Unió 2004.04.28 00:00 Forrás: Európai Tájékoztatási Központ

Az ápolók és szakápolók munkajogi helyzete az Európai Unióban.

Vállalhatok majd munkát ápolóként a többi tagállamban?
Igen, a Tanács 1977-es irányelve alapján az általános ápolók végzettségét a tagállamok kölcsönösen elismerik és biztosítják az általános ápolók szabad letelepedését és szolgáltatásnyújtását. Így a csatlakozás után magyar ápolók is dolgozhatnak majd az uniós tagállamokban és fordítva, uniós ápolók is dolgozhatnak hazánkban.


Melyik országban vállalhatok munkát?
Az összes olyan tagállamban, amely garantálta a munkaerő szabad mozgását a csatllakozó országok esetében is, azaz Svédországban, Dániában, Hollandiában, Írországban és az Egyesült Királyságban.


Elfogadják majd a Magyarországon megszerzett ápolói végzettségemet?
A tagállamok elismerik egy másik tagállam által a tagállamok állampolgárainak odaítélt ápolói okleveleket, bizonyítványokat és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat azáltal, hogy az ápolói tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében ugyanolyan hatályúnak tekintik ezeket a képesítéseket, mint azokat, amelyeket saját maguk ítélnek oda.


Hova forduljak az ápolói oklevelem, bizonyítványom, stb. elismeréséért, ha egy másik országban szeretnék dolgozni?
A befogadó ország megfelelő hatóságához kell fordulni, hogy az elismerést megszerezze. Ennek a hatósági szervnek maximum 3 hónapja van arra, hogy elbírálja kérelmét. Egyes országokban eljárási díjat számolnak fel. Még mielőtt hozzákezdene az egész szervezéshez, tájékozódjon a befogadó ország munkavállalási, egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályairól, illetve szakmai etikai szabályairól.


Milyen jogszabályok vannak érvényben az Unióban az ápolókról?
Az ápolói tevékenységről közösségi szinten a Tanács 1977. június 27-i irányelve (77/452/EGK, 77/453/EGK), illetve az irányelv későbbi módosításai rendelkeznek.
Az irányelv szerint az ápolói tevékenység minden tagállamban ápolói oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez kötött. A jogszabály rendelkezik az ápolók szabad mozgásának elvéről, mely érvényes mind az alkalmazottként, mindaz önállóan tevékenykedő személyekre. Összehangolja az ápolói képzés feltételeit, a különböző országokban élő szakmai elnevezéseket és címeket, így megkönnyíti a koordinációt és az elismerést. Rendelkezik az olyan hatóságok vagy testületek kijelöléséről, melyek hatáskörrel rendelkeznek oklevelek, bizonyítványok vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kibocsátására és fogadására.


Mit foglalnak magukba ez előírt képzési követelmények?
Az irányelv 3. cikkében meghatározottak szerinti általános ápolói oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány kiadását egy vizsga letételéhez kötik, amely garantálja, hogy a képzési időszak alatt az érintett személy megszerezte a következőket:
• Megfelelő jártasság az általános ápolói tevékenységek alapját képező tudományokban, beleértve az egészséges és beteg személyek szervezetének, fiziológiai funkcióinak és viselkedésének, valamint az ember egészségi állapotának, a természeti és társadalmi környezete közötti kapcsolat alapos ismeretét;
• A szakma jellegének és etikájának, valamint az egészségügy és az ápolói tevékenység általános elveinek megfelelő ismerete;
• Megfelelő klinikai gyakorlat; olyan gyakorlat, amely a szakképzést segíti, a szakképzett ápolói személyzet felügyelete alatt és olyan helyen kell megszerezni, ahol a szakképzett ápolói létszám és a berendezések alkalmasak betegápolásra;
• Készség az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében való részvételre és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén;
• Munkatapasztalat az egészségügyi ágazat más szakterületein dolgozókkal


Ezen kívül az érintett személynek legalább 10 éves időtartamú általános közoktatásban, majd egy speciális teljes idejű szakmai képzésben kell részt vennie, melynek 3 éves vagy 4600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot kell magában foglalnia. Az elméleti és gyakorlati oktatás fő elemei a betegápolás, az alaptudományok és a társadalomtudományok elsajátítása.

A klinikai oktatásban a betegápolásnak ki kell terjednie a következő területekre:
- Általános orvostan és szakorvosi területek,
- Általános sebészet és szaksebészeti területek,
- Gyermekgondozás és gyermekgyógyászat,
- Terhes- és csecsemőgondozás,
- Lelki egészségvédelem és pszichiátria,
- Idősgondozás és geriátria,
- Házi betegápolás.


A Tanács 1989. október 10-i irányelve alapján az előírt kötelező képzési időtartamnak legalább az egyharmadát kell kitöltenie az elméleti oktatás időtartamának és legalább a felét a klinikai gyakorlatnak.


A csatlakozási szerződésben magyar részről az alábbi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok szerepelnek, amelyeket elfogadnak a tagállamokban:
„Magyarország
1. Ápoló bizonyítvány
2. Diplomás ápoló oklevél
3. Egyetemi okleveles ápoló oklevél 1. Iskola
2. Egyetem / főiskola
3. Egyetem


Rendelkezik az uniós jog a szakápolókról is?
A Tanács 1977-es irányelve csak az „általános ápolói tevékenységre" vonatkozik. A csatlakozási szerződésben magyar részről az „általános ápolói tevékenység" az alábbi megnevezett szakképesítéssel rendelkező személyek által folytatott tevékenységet jelenti: „ápoló".


Szakápolók esetében a képesítés elismerése nem automatikus. Ha a specializálódás előtt általános ápolói képzésben is részesült, a befogadó államban automatikusan általános ápolóként fogják elismerni. Ha azonban közvetlenül szakápolói képesítésben részesült, elismerési kérelmet kell benyújtani a befogadó államban, amit a nemzeti képzési követelményekkel való összevetés és összehasonlítás alapján fognak elbírálni.


A mostani ápolói bizonyítványom, oklevelem nem felel meg a tagállamra vonatkozó az irányelvben felsorolt elnevezéseknek. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás után már nem is dolgozhatom ápolóként?
Elismerik az ápolói végzettségét akkor is, ha még a csatlakozás előtt kapta meg ápolói végzettségét tanúsító dokumentumát, de az eltér az uniós követelményektől. Nem veszít jogaiból és mind Magyarországon, mind külföldön ápolóként fogják elismerni. Ha munkát szeretne vállalni egy másik tagállamban, de a képzettsége eltér az előírtaktól, szakmai gyakorlatát fogják figyelembe venni az elbírálásnál, illetve az illetékes hatóság vagy testület által kibocsátott igazolást kell kérni, mely tanúsítja, hogy a kérdéses oklevelet, bizonyítványt vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványt az irányelv rendelkezései szerinti oktatás vagy szakképzés elvégzésekor adták ki.

Hogyan alakul majd a munkaidő a csatlakozás után? Változni fog a munkaidő?
A 93/104/EK irányelv a munkaidő megszervezésének kérdéseiről szól, és ezen belül rögzíti, hogy az átlagos munkaidő bármely hétnapos időszak során – a túlmunkát is beleértve – nem haladhatja meg a 48 órát. Van lehetőség a munkaidő meghosszabbítására, ha az nem veszélyezteti az Ön vagy kollégáinak egészségét és biztonságát. Azonban erre senkit sem lehet kötelezni, illetve nem lehet büntetni vagy elbocsátani a munkaidő meghosszabbításának elutasítása esetén.


Hogyan alakul majd az éjszakai műszak, ügyelet?
A 93/104/EK irányelve 48 órában határozza meg a heti munkaidő felső határát, illetve megszabja a napi pihenőidő mennyiségét. Azonban mivel az ápolói munka, illetve ügyelet időtartama meghaladja a kikötött intervallumokat, ilyen esetekben természetesen eltérések fogadhatók el törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekkel, vagy kollektív szerződésekkel vagy a szociális partnerek által kötött megállapodásokkal, feltéve, hogy az érintett munkavállaló számára egyenértékű kompenzáló pihenőidőt biztosítanak.


Állami kórházak esetén az állam szabályozás marad érvényben.
Hogyan alakulnak majd a vasárnapi és nemzeti ünnepeken járó fizetések?

A közösségi szabályozás nem tér ki erre a területre, ezen kérdések szabályozása nemzeti hatáskörben marad.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink