Háziasszonyok is kiírthatják a jegesmedvéket

Stockholmban 1972-ben tartottak környezetvédelmi világkonferenciát "Ember és bioszféra" címmel, amelyet június 5-én nyitott meg az ENSZ. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította. A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának is kell tennie valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért.

"Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a személyes döntéseikkel nem befolyásolhatják közös érdekeinket. Pedig, nagyon is befolyásolhatják. Ahogy mi okoztuk a klímaváltozást, épp úgy tehetünk is ellene. Mindenki hozzájárulhat ehhez a küzdelemhez, ha olyan döntéseket hoz, amelyek kifejezik a környezet iránti tiszteletet." Ez Sztavros Dimas, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa üzenete Európa polgáraihoz. Az EU a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolta az éghajlatváltozás elleni cselekvésre biztató, egész éves kampányát.

Az éghajlatváltozás a Föld összes országát érintő globális fontosságú probléma. Ha nem teszünk azonnali lépéseket ellene, a világ, amelyben élünk, néhány évtized múlva gyökeresen megváltozik: a levegő átlaghőmérséklete növekszik, a sarkvidéki jégtakarók olvadása következtében megemelkedik az óceánok vízszintje, így szigetek és tengerpartok tűnhetnek el, egyre több
vihar, áradás és aszály alakul ki. Mindez oda vezet, hogy élelmiszer- és vízhiány léphet fel a világ számos területén, és egyes éghajlatra érzékeny állat- és növényfajok, mint például a jegesmedvék, pingvinek, kihalnak.

Lehetőségünk van mindezt megakadályozni, de ehhez szükség van arra, hogy a kormányok és az érintett iparágak vezetői mellett mindenki személyesen is szerepet vállaljon az éghajlat elleni küzdelemben.

A magyar kormány programját a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) közösen dolgozza ki, és az ennek eredményeként megszülető Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát legkésőbb 2007 végéig az országgyűlés elé terjeszti. A hároméves, zárószakaszba érkezett VAHAVA (változás-haladás-válaszadás) projektet Láng
István akadémikus mutatta be az Európai Bizottság Magyarországi
Képviseletén.

A kedvezőtlen időjárási események káros hatásából adódó, a védekezéshez és a helyreállításhoz szükséges költségek, illetve a nemzeti vagyon értékcsökkenése együttesen elérik az évi 150-180 milliárd forintot. Mindent meg kell tehát tenni annak érdekében, hogy minimalizáljuk a veszteséget. A klímaváltozásra való hazai felkészülés két pilléren nyugszik: az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésén vagy tartós lekötésén és a szélsőséges meteorológiai eseményekhez való alkalmazkodáson.
A projekt elsősorban az alkalmazkodás lehetőségeire fordította a figyelmet. Az energiatakarékosság, az energiaellátás, -továbbítás, -felhasználás hatékonyságának növelése, a fosszilis energiahordozók kiváltása megújuló energiaforrásokkal közvetett módon mind a légkörvédelmet szolgálják, és hozzájárulnak a klímaváltozás kibontakozásának lassításához.

Az alapvető meteorológiai és klimatológiai ismeretek terjesztése igen fontos az oktatás, a továbbképzés, az ismeretterjesztés valamennyi szintjén; ebben a munkában a társadalmi szervezeteknek is jelentős részt kell vállalniuk. Láng professzor úgy véli, klímapolitikai kommunikációs stratégia kidolgozására is szükség van, és ennek közvetítésében fontos szerep hárul a
médiára.

A klímaváltozásra való felkészülés hosszú távú feladat, ami magában foglalja a sürgető napi problémák megoldását, valamint az olyan előretekintő döntések meghozatalát, amelyek eredményei csak évek, esetleg évtizedek múlva jelentkeznek. Az elővigyázatosság elvét kell érvényesíteni és közös
teherviselés rendszerét kidolgozni, állami, vállalati, lakossági,
biztosítási források összehangolásával.

Háromféle konszenzust kell elérni a klímaváltozásra való felkészülésben: politikait, szakmait és társadalmit. Az akadémikus úgy véli, megvan a közös politikai akarat az ügyben, a szakmát kell közös platformra hozni, és a társadalmat meggyőzni és cselekvésre bírni. Ezt fejezi ki a magyarországi kampány szlogenje: Változtass! Tekerd le! Kapcsold ki! Hasznosítsd újra!
Sétálj!