hirdetés
  • ecsje
    2010-01-25 05:32

    Felháborító, ahogyan az ápolás díjon lévőkről gondolkodnak és írnak. Nagy fokú tájékozatlanságot árul el az, aki (szak)képzetlen, tömegként kezeli az ápolási díjasokat. Közülük sokan komoly szakmai karrierjüket adják fel, mert NINCS MÁS VÁLASZTÁSUK. Választhatnak - hosszas sorbaállás után - méreg drága, lakóhelytől távoli ismeretlen színvonalú bentlakásos intézet, vagy "csak" minima havi 80.000 Ft térítési díjért minősíthetetlen bentlakásos intézet, vagy a nyomort - de hellyel-közzel megfelelő ellátást biztosító - otthon gondozás között. Aki arról ír, hogy saját hozzátartozó ellátása apropóján kellene tanfolyamot végezzen, az tulajdonképpen azt mondja, hogy a magyar orvosok felelőtlenek. Azt állítani, hogy a speciális ápolási feladatra nem oktatják ki a hozzátartozót mielőtt a kórházból hazaadnád a családtagot - ez az orvosok lejáratása. Állandó felügyeletre szoruló hozzátartozók ellátása elsősorban nem szakápolási feladat, hanem gondozás - háztartási teendők. Ahol speciális ellátás is szükséges ott - hála felelősen gondolkodó orvosainknak - megtörténik az adott feladatra a felkészítés. A felmérések azt mutatják, hogy bentlakásos intézetekben hullanak, mint a legyek, miközben az otthon ellátottak nagy része túléli a szüleit. Abban igaza van a miniszter úrnak, hogy a hosszú évtizedek alatt megkopik a tudás, a gyakorlat és nehezen tudnak visszatérni a munkaerő piacra. Igaz a ritkább esetek közé tartozik a felépülés, vagy a temetés. Ugyanakkor az is iagaz, hogy nemcsak 50 környékén, de az alatt is gond munkát találni - diplomával is, anélkül is. Függetlenül attól, hogy valaki ápdíjon volt-e vagy se.