hirdetés
  • ecsje
    2010-01-25 06:03

    Sajnálattal kell megállapítsuk,. hogy Kiss Péter miniszter úr ott folytatja, ahol Kórozs állam titkár abbahagyta, azaz valótlanságokat nyilatkozik. A bajt csak tetészi, hogy mindketten - ha mástól nem, hát tőlem - pontos információkkal rendelkeznek ápolási díjasok helyzetéről. A tudást a Kézenfogva Alapítvány felmérése tovább pontosította. (azaz az ápolási díjasok nagy része mélynyomorban él, mert a napi 24 órás, évi 365 napos megfeszített munkájukért még a minimálbért sem kapják meg. A miniszter úr nem mond igazat, mikor 1/2 minimálbérről beszél (az is szégyenteljes összeg lenne). 3 féle összegű ápolási díj létezik, nem kb, hanem pontosan: 1) adható - azok kapják akik ÁLLANDÓ FELÜGYELETRE szoruló, önmagukat ellátni képtelen 18 feletti krónikus beteg hozzátartozójukat látják el, otthonaikban. Ennek összege: a mindenkori nyugdíj minimum 90 %-a - járulékok. Tekintettel arra, hogy 5 %-kal csökkentették a központi hozzájárulást januárban a debreceni önkormányzat megszűntette ezt az ápolási díjat. Tették úgy, hogy az ellátandó hozzátartozók elhelyezéséről nem gondoskodtak. Ezáltal az őket ellátó hozzátartozók teljesen jövedelem és biztosítás nélkül maradnak. Ráadásul az ápolással töltött idő nem fog nekik nyugdíjra jogosító éveket adni. 2) korára való tekintet nélkül, az állandó felügyeletre szoruló, önmagát ellátni képtelen súlyosan fogyatékos hozzátartozó ellátásáért a kötelezően megállapítandó bttó ápolási díj a mindenkori nyugdíj minimummal megegyező összeg. Ebből vonják le a járulékokat. Nettó 25792 Ft. 2) a gondozáson felül pszichésen és / vagy fizikailag nehéz ápolási teendők esetén a bttó ápolásdíj a nyugdíj minimum 130 %-a. Ez nttó 30.000 Ft. a Németh kormány 1990-ben önálló rendeletben minimálbérben állapította meg az ápolási díjat. A szociálisan érzékeny családbarát Orbán- Surján kormány besuvasztotta a szociális törvénybe, és felére csökkentette. 1993 óta a kormányok hazug nyilatkozatokkal vezetik félre a közvélemyént. Ezen az állapoton egyenlőre sikeres népikezdeményezés sem tudott segíteni. Mégcsak tisztességesen megtárgyalni se voltak képesek. Pedig Kiss Péter miniszter úr ígéretet tett, de a tárgyalások - indoklás nélkül - abbamaradtak. Helyette egy általános felháborodást kiváltó őtlettel álltak elő. Ezt látjuk vissza a TÁMOP 5.4.3-ban. Tehát szó nincs bármiféle segítségről. Hacsak nem tekintjük segítségnek a napi 24 órás szolgálatot teljesítőket képzetlen munkanélküliekként kezelést.