• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Gyógyszeripar: gyorsabban nő, mint a nemzetgazdaság

Gyógyszerpiac 2017.12.09 07:07 Forrás: Weborvos Szerző: SJ
Gyógyszeripar: gyorsabban nő, mint a nemzetgazdaság

Az egyedi azonosító bevezetése rossz döntés, egyszerűbb és hatékony megoldások is léteznek.

A nemzetgazdaság megkerülhetetlen tényezője, stabil pillére az exportorientált magyar gyógyszeripar, fogalmazott a Nézőpont Intézet december 8-i konferenciáján Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke az iparág helyzetéről szóló kerekasztal-beszélgetésen. A pozitív jelzők sorát Orbán Gábor, a Richter új vezérigazgatója is gyarapította, mondván, mindezen túl válságtűrő is az ágazat. Mindezt alátámasztotta a Nézőpont Intézet által a MAGYOSZ tagvállalatairól, valamint a magyar gyógyszeripar nemzet- és külgazdasági jelentőségéről készült tanulmány, amelynek főbb megállapításait Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezető munkatársa ismertette.

Mint a dokumentumból kiderül, 2000 óta három és félszeresére nőtt az iparág árbevétele, kibocsátása folyó áron megközelíti az ezermilliárd forintot, miközben az éves növekedési üteme meghaladja a nemzetgazdaság átlagos növekedési ütemét. Mindezt úgy éri el, hogy jelentős különadók sújtják, s még mindig restriktív az ágazat szabályozása.

A gyógyszeripar a leginnovatívabb ágazat, a szektor teljes kutatás-fejlesztési kiadása 2016-ban 65,4 milliárd forintra becsülhető. A kutatásban 2190 főt foglalkoztatnak, új szabadalmaik száma 37-45 között mozgott az elmúlt három évben. Jelentős összegekkel járul hozzá az iparág az államháztartás egyensúlyának megteremtéséhez. Különféle adók és hozzájárulások formájában 2016-ban 78,5 milliárd forintot fizettek be – itthon adóznak, s a megtermelt profitot nem viszik ki az országból. Fontos szereplő a foglalkoztatás szempontjából is. Kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: a 18 ezer foglalkoztatott közül 2190-en dolgoznak K+F területen.

A számos pozitívum mellett az iparág problémáiról is beszéltek a résztvevők, így például az egyedi azonosító bevezetéséről. A 2019 februárjától induló gyógyszerhamisítás kivédését szolgáló uniós előírást Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke rossz döntésnek minősítette, mondván, más, olcsóbb és hatékonyabb módszerek is rendelkezésre állnak a hamisítások kivédésére. Úgy vélte, a zárt forgalmazás garantálni tudja a szükséges biztonságot, s az internetes gyógyszerrendelés nálunk nem nyert igazán teret. A MAGYOSZ elnöke szerint az egyedi azonosítás megvalósítása jelentős gazdasági leterheltséget okoz a gyártóknak, számításaik szerint gyártósoronként 100-120 milliós fejlesztésre van szükség. A kisebb vállalatok 3-3,5, míg a nagyobbaknak 16 milliárd forintos kiadással számolhatnak, s ráadásul ezek a beruházások nem hoznak eredményt, nagyobb hatékonyságot, bevételt – hasonlóan fogalmazott Orbán Gábor, mondván, csak többletköltséggel jár a rendszer bevezetése.

Már két újabb uniós rendelet is megjelent az orvostechnikai eszközök egyedi azonosítására vonatkozóan, ezek 2020 májusától lépnek életbe, mondta Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója, jelezve, nem állt meg a szabályozás a gyógyszerdobozoknál.

Bár kiemelkedően jók a fizetések, munkaerőgonddal kell szembesülnie ennek az iparágnak is: ez az egyik legnagyobb kihívás az ágazat számára Orbán Gábor szerint. Feller Antal hozzátette: a legkritikusabb a helyzet Budapesten, Győrben és Veszprémben, ugyanis szinte lehetetlen pótolni a távozó munkaerőt. Egyik megoldás lehet a minél szélesebb körű automatizálás, tette hozzá.

Bár itthon nem számolnak jelentősebb internetes gyógyszer-kereskedelemmel, s távoli, ám mindenképpen veszélyt jelző esemény: az USA-ban az Amazonon 12 szövetségi állam kapott gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyt – tehát átalakulóban van a szektor, figyelmeztetett Feller Antal.

Kiegyenlítettebb versenyre, némi felfutásra számít a hatóanyaggyártás területén a Richter vezérigazgatója: az ázsiai gyártókat szigorúbb előírások szerint ellenőrzik a hatóságok, ez pedig jó hír az európaiaknak.

A gyógyszerészi kamara elnöke a legfrissebb adatokat ismertetve elmondta: 2308 gyógyszertár és 650 fiók gyógyszertár van, éves forgalmuk 650 milliárd forint volt, adózott eredményük pedig 28 milliárd forint. A patikák saját tőkéje megduplázódott, ma már 95 milliárd forint. Egyensúlyi helyzet alakult ki, igaz, vannak még veszteségesen működő patikák (hét százalék). A gyógyszerészek országos átlag szerint 227 ezer forint bruttó bért kapnak, ami alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági átlag. Feller Antal elmondta, a gyógyszertárak kinnlevősége nagyon visszaesett, s a kórházak tartozása is csökken, ráadásul kiszámíthatóan érkezik az év végi tőkeinjekció.

A beszélgetés végén mindannyian egyetértettek abba, hogy újra kell gondolni a szabályzókat, hiszen a kormányzati támogató környezet javítaná az iparág helyzetét, s ezzel együtt a magyar gazdaság teljesítményét, valamint hozzájárulna a magas végzettségű munkaerő itthon tartásához. Felvetették, hogy nagy eredménynek tekintenék, ha a különadó terhére valósíthatnák meg fejlesztéseiket a magyar gyártók.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink