A százéves cég a 30-as és 50-es években | Weborvos

Az 1920-30-as években, a gazdasági válságban a Chinoin sem volt biztonságban.

Az előremenekülést választották megoldásként. Újabb terápiás és tevékenységi területekre – az állatgyógyászattól a növényvédőszer-gyártásig – merészkedett, leányvállalatai révén további földrajzi területekre is eljutott a cég. Ahhoz, hogy a vállalatot áthassa a szakértelem és a találékonyság, vagyis az innováció, olyan innovatív vezetőre volt szükség, mint Wolf Emil. A tulajdonos szakember egyszerre volt kiváló vegyész, kereskedői vénával megáldott vezető és jó szervező, aki képes értékes emberek sokaságát maga köré vonzani.

A gyárban már az 1920-as évek végétől foglalkoztak a vitaminokkal. 1928-ban az ergoszterin tartalmú oldat ultraibolya fénnyel való besugárzására szabadalmi oltalmat kaptak. Ami ebből fontos volt az az, hogy bizonyos kémiai átalakítás során rendkívül hatásos antirachitis hatású, az úgynevezett Angol-kór elleni szert nyertek. Az ultraibolya sugarak elnyelődésének megakadályozására a besugárzásnál kis kvarcgolyócskákat használtak.

„Örökgyufa", a C-vitamin, a Polyvitaplex, és az Ultraseptyl

A Chinoinban nemcsak a gyógyszergyár profilba illő kutatásokkal foglalkoztak, hanem például az „örökgyufa" is onnan került ki, kifejlesztését Dr. Wolf Emil vezérigazgató is támogatta, s bejegyeztette 1931-ben, a Találmányi Hivatalban a „Készülék: többször meggyújtható gyufa, illetőleg tűzszerszám céljaira" nevű szabadalmat. Az alapötlet Kőnig Rezsőhöz fűződik, fejlesztésében Dr. Földi Zoltán is részt vett. A szabadalom iránt nagy volt az érdeklődés. Több országban, például az USA-ban is bejelentették az 1935-ös brüsszeli világkiállításon nagy sikert aratott terméket. A szabadalom értékesítésére részvénytársaságot hoztak létre, és elhatározták, hogy a Chinoinban előállítási kapacitást alakítanak ki.

Közben a Magyar Kincstár megszerezte a Svéd Gyufatröszt engedélyét a gyártáshoz. A svédek a találmány sikerét látva, az eljárási jog megvásárlása mellett döntöttek. A termék 1938-ban már a svédek tulajdonába került. Mi lett a szabadalom sorsa? A svéd gyufagyárosoknak konkurenciát jelentett a magyar „örökgyufa", miután az a hagyományos gyufaforgalmat erősen visszavettette volna. Ezért a megvásárolt jogot megvalósítás helyett páncélszekrénybe zárták. Ugyan a feltalálók komoly jogdíjat kaptak, de a Chinoin, illetve Magyarország szegényebb lett egy eredeti ötlet megvalósításával.

Miután a világon elsőként 1932-ben Szent-Györgyi Albert C-vitamint nyert ki paprikából, a Chinoinban a későbbi Nobel-díjas kutatóval közösen fejlesztették ki ennek üzemi előállítását, melyet szabadalommal is védtek. Külön gyógyszertörténeti érdekesség, hogy akkor a szabadalomban még hexuron sav-ként írtak, amiről később bebizonyosodott, hogy az nem más, mint a C-vitamin. Más vitaminokat is gyártottak a gyárban, mint például a szintetikus úton előállított B1-vitamin, vagy a fermentációval nyert B12-vitamin.
Napjainkban a vitaminok közül a jól ismert Polyvitaplex a gyógyszerkészítményeik egyike.

A Chinoinban folyó, a szulfonamidok antibakteriális hatását elemző kutatómunkának köszönhetően 1936-ban szabadalmi bejelentés történt. Az azt követő három esztendőben különböző szulfonamidok előállításával kapcsolatban 28 bejelentés volt.

Áttörést hozott Dr. Wolf Emil, Dr. Földi Zoltán, Gerecs Árpád és Kőnig Rezső által kidolgozott Ultraseptyl 1939-ben. Ekkor a külföldi vizsgálatok közül a német volt a legjelentősebb. Az Ultraseptyl lett a leghatásosabb és a legkevesebb mellékhatású termék, a II. világháborúban a harcoló felek között nagyon elterjedt a készítmény. A németeken és a szövetségeseken kívül az Ultraseptyl eljutott a semleges Törökországon át az angol hadseregbe, az USA-ba, sőt a Szovjetunióba is. 1945-ben orosz katonák is az ismert gyógyszert keresték a gyárban.

Az államosítás és Csibi bácsi
A II. világháború Újpesten 1945. január 10-én fejeződött be. Ezután a vállalatot rendkívül nehéz volt újraindítani. Az 1948. évi 25. törvény értelmében 1948. március 25-én a gyár állami tulajdonba került. A paragrafus kimondta, hogy a 100 főnél több munkaerőt foglalkoztató vállalatot államosítani szükséges.

Az államosítás előtt elhunyt Wolf Emil szellemisége tovább élt. 1948-ban Darvas József munkásigazgató lett a vezetői székben az utódja. Maga is követte elődje innovációt támogató szemléletét: a Chinoinban a kutató-fejlesztő bázis még az ’50-es években is megmaradt, akkor, amikor a kutatás-fejlesztést más gyógyszergyárakból központi kutatóintézetekbe csoportosították át.

A Csibi bácsinak becézett Darvas József (1908–1993) villanyszerelőként már az 1930-as évek óta a gyárban dolgozott, a Vörös Akadémia elvégzését követően 1951-1971 között a gyár első embere volt. Közvetlensége és segítőkészsége miatt nagy szeretetnek örvendett a becsületes munkás-káder, a II. világháború alatt illegális kommunistából az államosítás után vállalatigazgatóvá lépett elő. A kikezdhetetlen pártmunkás múltú elsőszámú vezető elérte, hogy a Chinoin ne csak termelő üzem legyen, hanem a kutatás-fejlesztését megőrizze, befogadhassa az 1956-os forradalom után meghurcolt és utcára tett, a forradalomban szerepet vállaló szakembereket is. Az ő közreműködésükkel olyan termékek születtek a 60-as években, mint például a No-Spa.

(folyt. köv.)