• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

      EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

    • 2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

      2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

    • Egyre több páciens vált ki e-receptet

      Egyre több páciens vált ki e-receptet

Bajba kerülhet, ha nem tudta

Hírek 2013.09.27 08:45 Forrás: MTI - OTS

A külföldön dolgozó magyarok egészségbiztosításában rejlő kockázatok.

A LeitnerLeitner tanulmányt készített az unióban dolgozó magyarok egészségbiztosítási kötelezettségeiről és jogairól, melyet Siklós Márta ismertetett a Nyugat-magyarországi Egyetemen szervezett Soproni Pénzügyi Napokon.  A tagállamok egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, és ennek kockázata leginkább betegség, baleset vagy munkanélküliség során derül ki.

A külföldön dolgozó magyaroknak ugyanazok a jogai és kötelezettségei vannak, mint az adott ország állampolgárainak, de teljesen mások, mint Magyarországon. Fő szabály szerint mindenki egyetlen államban lehet biztosított. Egy tagállamban fizet járulékokat, és ott igényelheti a társadalombiztosítási szolgáltatásokat és a pénzbeli juttatásokat. Így a külföldön munkát vállaló magyaroknak új jogviszonyukat a munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük az OEP-nél. Ha ezt elmulasztják, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak rájuk.

Ezután be kell jelentkezniük a munkavégzés tagállamában, és ismeretlen szabályozási környezetben kell fontos döntéseket meghozniuk: például választaniuk kell a különböző rendszerek, pénztárak közül. A járulékteher kiszámítása sem mindig egyszerű feladat, pedig ez jelentősen befolyásolja a bért és a háztartás költségvetését. Több országban például iparáganként különbözhet a járulékok mértéke, vagy van járulékfizetési plafon vagy küszöb.

Markáns különbségek lehetnek az ellátások körében is. A német és az osztrák egészségbiztosítás például cél szerint fizetett járulékok mértéke alapján nyújt természetbeni vagy pénzbeli ellátást, míg az Egyesült Királyságban egységes járulékmérték van, mely az egészségügyi ellátásokon túl a munkanélküli vagy nyugdíjellátásokra is fedezetet nyújt.

A csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a külföldi munkavállalás előtt érdemes a fenti szempontokat részletesen megismerni. A tanulmány itt olvasható

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink