• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Bajba kerülhet, ha nem tudta

Hírek 2013.09.27 08:45 Forrás: MTI - OTS

A külföldön dolgozó magyarok egészségbiztosításában rejlő kockázatok.

A LeitnerLeitner tanulmányt készített az unióban dolgozó magyarok egészségbiztosítási kötelezettségeiről és jogairól, melyet Siklós Márta ismertetett a Nyugat-magyarországi Egyetemen szervezett Soproni Pénzügyi Napokon.  A tagállamok egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, és ennek kockázata leginkább betegség, baleset vagy munkanélküliség során derül ki.

A külföldön dolgozó magyaroknak ugyanazok a jogai és kötelezettségei vannak, mint az adott ország állampolgárainak, de teljesen mások, mint Magyarországon. Fő szabály szerint mindenki egyetlen államban lehet biztosított. Egy tagállamban fizet járulékokat, és ott igényelheti a társadalombiztosítási szolgáltatásokat és a pénzbeli juttatásokat. Így a külföldön munkát vállaló magyaroknak új jogviszonyukat a munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük az OEP-nél. Ha ezt elmulasztják, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak rájuk.

Ezután be kell jelentkezniük a munkavégzés tagállamában, és ismeretlen szabályozási környezetben kell fontos döntéseket meghozniuk: például választaniuk kell a különböző rendszerek, pénztárak közül. A járulékteher kiszámítása sem mindig egyszerű feladat, pedig ez jelentősen befolyásolja a bért és a háztartás költségvetését. Több országban például iparáganként különbözhet a járulékok mértéke, vagy van járulékfizetési plafon vagy küszöb.

Markáns különbségek lehetnek az ellátások körében is. A német és az osztrák egészségbiztosítás például cél szerint fizetett járulékok mértéke alapján nyújt természetbeni vagy pénzbeli ellátást, míg az Egyesült Királyságban egységes járulékmérték van, mely az egészségügyi ellátásokon túl a munkanélküli vagy nyugdíjellátásokra is fedezetet nyújt.

A csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a külföldi munkavállalás előtt érdemes a fenti szempontokat részletesen megismerni. A tanulmány itt olvasható

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink