• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Bajba kerülhet, ha nem tudta

Hírek 2013.09.27 08:45 Forrás: MTI - OTS

A külföldön dolgozó magyarok egészségbiztosításában rejlő kockázatok.

A LeitnerLeitner tanulmányt készített az unióban dolgozó magyarok egészségbiztosítási kötelezettségeiről és jogairól, melyet Siklós Márta ismertetett a Nyugat-magyarországi Egyetemen szervezett Soproni Pénzügyi Napokon.  A tagállamok egészségbiztosítási rendszerei jelentősen eltérnek egymástól, és ennek kockázata leginkább betegség, baleset vagy munkanélküliség során derül ki.

A külföldön dolgozó magyaroknak ugyanazok a jogai és kötelezettségei vannak, mint az adott ország állampolgárainak, de teljesen mások, mint Magyarországon. Fő szabály szerint mindenki egyetlen államban lehet biztosított. Egy tagállamban fizet járulékokat, és ott igényelheti a társadalombiztosítási szolgáltatásokat és a pénzbeli juttatásokat. Így a külföldön munkát vállaló magyaroknak új jogviszonyukat a munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül be kell jelenteniük az OEP-nél. Ha ezt elmulasztják, akár 200 ezer forintos büntetést is kiszabhatnak rájuk.

Ezután be kell jelentkezniük a munkavégzés tagállamában, és ismeretlen szabályozási környezetben kell fontos döntéseket meghozniuk: például választaniuk kell a különböző rendszerek, pénztárak közül. A járulékteher kiszámítása sem mindig egyszerű feladat, pedig ez jelentősen befolyásolja a bért és a háztartás költségvetését. Több országban például iparáganként különbözhet a járulékok mértéke, vagy van járulékfizetési plafon vagy küszöb.

Markáns különbségek lehetnek az ellátások körében is. A német és az osztrák egészségbiztosítás például cél szerint fizetett járulékok mértéke alapján nyújt természetbeni vagy pénzbeli ellátást, míg az Egyesült Királyságban egységes járulékmérték van, mely az egészségügyi ellátásokon túl a munkanélküli vagy nyugdíjellátásokra is fedezetet nyújt.

A csalódások és váratlan többletköltségek elkerülése érdekében még a külföldi munkavállalás előtt érdemes a fenti szempontokat részletesen megismerni. A tanulmány itt olvasható

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink