• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

Közel az új Alzheimer-diagnosztika

Hírek 2011.06.07 15:41 Forrás: MTI

Hamarosan elterjedhet az Alzheimer-kór megállapítására alkalmas agyi szkenner.

Egy éven belül megjelenhet a kórházakban az agyi képalkotó berendezés, amellyel a mostaninál egy évtizeddel korábban diagnosztizálható a szellemi leépüléssel járó degeneratív állapot, az Alzheimer-kór - közölték szakértők. A pozitron emissziós tomográfia (PET) olyan képalkotó eljárás, amelynek segítségével kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggésben lévő béta-amiloid fehérje, illetve annak lerakódásai az agyban.

"A PET-tel történő amiloid képalkotás széles körűen elérhető lehet hamarosan a klinikai gyakorlatban. Fontos, új eszköz lesz a kognitív leépülés értékelésében " - vélekedett Christopher Rowe, az ausztráliai Melbourne városában található Austin kórház professzora.

Világszerte mintegy 18 millió ember szenved jelenleg Alzheimer-kórban, a demencia leggyakoribb formájában. Ez a szám várhatóan jelentősen emelkedik majd a világ népességének öregedésével. Az amiloid plakkok az egészséges felnőttek agyában is megjelenhetnek az öregedéssel, évente átlagosan két-három százalékkal növekszik mennyiségük. A 60-as éveikben járók 12 százalékánál találhatók ilyen fehérje lerakódások az agyban, a 70-es években járók 30, illetve a 80-as éveikben lévők 55 százalékánál vannak jelen.

Bár pillanatnyilag nincs gyógymódja ennek a degeneratív betegségnek, a társadalom és az egyén számára is haszonnal járhat, ha legalább egy évtizedre előre tervezhető információhoz jut a kór kialakulásának valószínűségéről. Az egyén élete ezáltal tervezhetővé válik, szabadon dönthet életviteléről, annak esetleges megváltoztatásáról. Közösségi szinten előnyt jelent, ha a kezeléshez, ápoláshoz szükséges erőforrásokat időben "csatornázni" tudják.

Az ausztrál kutatók eredményükről az amerikai nukleáris orvoslási társaságnak (SNM) a texasi San Antonióban megrendezett éves konferenciáján számoltak be.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink