• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

Magyar orvosok is enyhítik a német orvoshiányt

Hírek 2014.04.17 07:02 Forrás: GYEMSZI-ESKI

A német orvosi kamara szerint Magyarországról 195 orvos érkezett tavaly.

A Német Szövetségi Orvosi Kamara által közé tett legfrissebb statisztika szerint 2013 végére az orvosok száma 357252 főre növekedett, ami 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. 2013-ban a nők aránya elérte a 45 százalékot. A kamara elnökének nyilatkozata szerint realitás ma már az is, hogy az orvosok számának növekedése ellenére egyre fokozódik az orvoshiány - olvasható az eski.hu portálon.

A kórházakban tevékenykedő orvosok aránya immár 50,7 százalékra emelkedett (2012: 50,1 százalék), azaz az orvosi tevékenységet folytatók több mint fele végzi munkáját kórházban.
A kórházakban dolgozó orvosok száma (egymást követően immár hetedik alkalommal) igen jelentősen, 3,5 százalékkal (6183 fővel) 181012-re nőtt. A nők aránya ebben a szektorban is nőtt. 2012-ben arányuk 45,9 százalék volt, ami 2013-ban már elérte a 46,7 százalékot.

A korösszetétel a fekvőbeteg-ellátásban csak kismértékben változott. A 35 évnél fiatalabbak aránya 31,9 százalékról 33 százalékra nőtt, az 59 év felettiek aránya (5,9 százalék) és a kórházi orvosok átlagéletkora (41,25 év) ugyanakkor változatlanok maradtak.

2013-ban az ambuláns szektorban dolgozó orvosok számában 1,3 százalékos növekedés volt megfigyelhető, ami 1875 főt jelent. így e szektorban az orvosok száma 145933 főre emelkedett, 41,7 százalékuk volt nő.

A külföldről érkezett orvosokról is közöl adatokat a német köztestület: 2013-ban 2926-tal nőtt a Németországban munkát végző külföldi orvosok száma, ez mintegy 10 százalékos növekedésnek felel meg, számuk így 31236-ra emelkedett (2012: 28310 orvos).

Az országban dolgozó külföldi orvosok legnagyobb százaléka Európából, azon belül az Európai Unióból érkezett, de jelentős a külföldi orvosokon belül az ázsiai orvosok aránya (közel 20 százalék). A 2013-ban Németországban munkát vállaló orvosok legtöbbje Romániából (+ 544), Görögországból (+ 291), Magyarországról (+ 195), Szíriából (+ 172) és Bulgáriából (166) érkezett. Az egyes országokban nagyobb elvándorlásra nem volt példa.

Németországban orvosi tevékenységet legnagyobb számban román (3454), görög (2847), osztrák (2611) és lengyel (1830) orvosok végeznek. A korábbi évekhez hasonlóan a külföldi orvosok arányának növekedése különösen a kórházi területen volt szembetűnő (2013: 12,2 százalék).

A kamarai számvetés az orvoshiányt is érinti. Németországot 2013-ban 3035 orvos hagyta el, a migráció tehát ismét növekszik és jelenleg a 2008 körüli szintet éri el. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legkedveltebb célországok közé Svájc, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok tartoznak.

A német álláspont szerint az orvoshiánnyal szembeni hatékonyabb harc érdekében elsősorban az orvosképzés férőhelyeinek számának növelésére van szükség, ami a 90-es évekhez viszonyítva öt százalékkal csökkent. Ezen túlmenően szükség van az orvosi tevékenység vonzóbbá tételére is azért, hogy egyre több fiatal szakember maradjon a pályán. Ennek érdekében elsősorban a kórházakban és praxisokban végzett munka jobb elismerése és díjazása, a túlórák és a bürokrácia csökkentése, továbbá rugalmasabb munkaszervezés és a gyermeknevelési feltételek javítása szükséges.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink