• Ónodi-Szűcs
    • Új prioritások az egészségügyben jövőre

      Új prioritások az egészségügyben jövőre

    • Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

      Ónodi-Szűcs: az igazságosság felé tart az egészségügy

    • Útmutatókat várnak egy kemény év után

      Útmutatókat várnak egy kemény év után

  • kanyaró
    • Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

      Fel lehet számolni a kanyarót Romániában

    • Kanyaró: újabb áldozat Romániában

      Kanyaró: újabb áldozat Romániában

    • Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

      Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

  • bérrendezés
    • Az altatóorvos keresi a legtöbbet

      Az altatóorvos keresi a legtöbbet

    • Új prioritások az egészségügyben jövőre

      Új prioritások az egészségügyben jövőre

    • Egyre több pénz üti a markunkat

      Egyre több pénz üti a markunkat

TASZ: a kórházigazgató nem tilthatja meg a lájkolást

Kommunikációs útmutató Forrás: TASZ
TASZ: a kórházigazgató nem tilthatja meg a lájkolást

Útmutató a nyilatkozatról, kommentelésről, lájkolásról egészségügyben dolgozóknak is.

Útmutatót adott ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények dolgozóinak, és mindenki másnak, akit a munkáltató eltilt a lájkolástól, a kommenteléstől és a nyilatkozástól.

Hónapok óta hallani arról, hogy a közszféra dolgozóinak megtiltják, hogy a sajtónak nyilatkozzanak. Korábban a KLIK tiltotta meg, hogy az iskolaigazgatók, tanárok nyilatkozzanak, december elején a Magyar Nemzet munkatársát nem engedték be a Heim Pál Gyermekkórház Mikulás-ünnepségére, pár nappal később a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatójának utasítása került fel a netre, ami még a lájkolást és a kommentelést is tiltja. Néhány napja egy kórház felkérésére egy ügyvédi iroda állásfoglalása került nyilvánosságra, ami szerint „rosszat lájkolni tilos". Ma pedig az Antall József tudásközpontról derült ki, hogy kirúgással fenyegette meg azokat a dolgozóit, akik lájkolják az olimpiallenes kezdeményezést. Az utóbbi idők sok egészségügyi vonatkozása miatt az alábbiakban az orvosok példáin keresztül tekinti át a kérdést a TASZ.

Az ökölszabály

Mivel a helyzet meglehetősen bonyolult, először is álljon itt az alapvető szabály, ami segít eldönteni, hogy miről van joga nyilatkozni, nyilvánosan véleményt formálni a munkavállalónak.
Alapvetően nem korlátozható a nyilatkozatadás. Ez alól kivételt képeznek azok a nyilatkozatok,
• amik a munkaviszonnyal közvetlenül kapcsolatosak;
• amik a munkáltató belső viszonyaira vonatkoznak;
• amiket a munkavállaló a munkáltató képviseletében ad (vagy ilyennek tüntetik fel a helyzetet).
Ezeket a korlátokat törvény állapítja meg (a Munka törvénykönyve, a köztisztviselőkről vagy a közalkalmazottakról szóló törvény). Az intézmény fenntartójának vagy vezetőjének nincs joga arra, hogy a törvényinél korlátozóbb szabályt hozzon. A törvényi szabálynál szűkebb kereteket sem szabhat, még a konkrét helyzetre, intézményre szabott példák adásával sem, ezt egyedül a bíróság teheti meg.
Körlevélben, utasításban, hirdetményben, vezetői rendelkezésben, és más hasonló műfajú irományban tehát nem jogszerű a nyilatkozási, véleménynyilvánítási jog korlátozása.

A részletek

Néhány konkrét kérdésre adott válasz példaként.

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) általános szakmai kérdésben? – Példa: Onkológus vagyok, interjút készítenének velem a rák megelőzéséről. Háziorvos vagyok, az idei influenzajárványról kérdeznének.

Igen. Ha a válasz nem érinti a munkaviszonyt, szakmai kérdésekről szabadon, akár a munkáltató tudta, beleegyezése nélkül lehet nyilatkozni. (Egyes munkáltatók azt kérik, hogy a nyilatkozásról lehetőség szerint előzetesen tájékoztassa őket a munkavállaló, de ez nem korlátozza a nyilatkozási jogot, csak az intézmény sajtómegjelenéseinek nyomon követése miatt kérik, nem kötelező, és ezért nincs is vele semmi gond.)

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) szakpolitikai kérdésben? – Példa: Meg akarják szüntetni a kötelező védőoltásokat, erről kérdezik a szakmai véleményemet. A tervben lévő budapesti szuperkórházról készítenének velem interjút.

Igen. Ha a válasz nem érinti a munkaviszonyt, szakpolitikai kérdésekről szabadon, akár a munkáltató tudta, beleegyezése nélkül lehet nyilatkozni. (Egyes munkáltatók azt kérik, hogy a nyilatkozásról lehetőség szerint előzetesen tájékoztassa őket a munkavállaló, de ez nem korlátozza a nyilatkozási jogot, csak az intézmény sajtómegjelenéseinek nyomon követése miatt kérik, nem kötelező, és ezért nincs is vele semmi gond.)

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) (szakmai) politikai kérdésben? – Példa: Az egészségügyi miniszter minapi nyilatkozatáról kérdezik a véleményemet. Azt kérdezik, mit gondolok a Kormány egészségpolitikájáról. Behívnak a tévébe vitatkozni az egészségügyi államtitkárral.

Igen. Az orvosnak (az egészségügyi dolgozónak, a tanárnak, a szociális gondozónak) a munkája gyakorlása során világnézeti semlegességet kell tanúsítania, de ez nem jelenti azt, hogy más viszonyokban ne fejezhetné ki a véleményét. Más kérdés, hogy sokan szakmai okból nem tartják a hivatásukkal összeegyeztethetőnek a(z akár szakmai) politikai véleményformálást, de ezt nem korlátozza jogszabály, és a munkáltató sem teheti.

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) a munkahelyemet érintő szakmai kérdésben? – Példa: Meghalt egy beteg a kórházban, amiben dolgozom, az eset körülményeit kérdezik tőlem. A sajtóban elterjedt, hogy az intézményben nem figyelnek kellőképp a higiéniai szabályok betartására, kérik, hogy ezt kommentáljam a sajtóban.

Alapvetően nem. A munkavállalót számos kötelezettség terheli a munkaviszonyából eredően, így a titoktartási jog, a munkáltató jó hírnevének védelme, a munkáltatóval való együttműködési kötelezettség. A munkáltatónál tapasztalt hiba, hiányosság, mulasztás, jogsértés tényét először „házon belül" kell jelenteni, a munkáltató tudomására hozni, intézkedését kérni. Aki attól tart, hogy emiatt negatív következmény érhetné (nem léptetik majd elő, nem kap fizetésemelést, fegyelmit indítanak ellene, vagy akár kirúgják), névtelen közérdekű bejelentést tehet.

Fontos, hogy ezekben az esetekben a legnehezebb általánosságban meghatározni, miről lehet nyilatkozni, és miről nem. Tehát ezek az esetek általában egyedileg ítélhetők meg, ez ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata szívesen ad tanácsot. Ha az érintett intézmény állami intézmény, sokkal jobban indokolható, hogy az alkalmazott a nyilvánosság elé vigye a belső problémákat, míg a magánintézmények, cégek belső viszonyait a piaci verseny miatt erősebben védelmezi a jog.
Az is fontos kiegészítés, hogy az orvosokat köti az orvosi titoktartás és a betegjogokat is tiszteletben kell tartaniuk, ami viszont egyértelmű korlát az egyedi esetekről történő nyilatkozattal szemben.

Mit kommentálhatok, lájkolhatok, oszthatok meg a Facebookon?

Itt alapvetően ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a nyilatkozás esetében. A Facebookos tevékenység ugyanúgy véleménynyilvánításnak minősül, mint a nyilatkozás, így a védelmére és a korlátaira is hasonló szabályok vonatkoznak. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a lájk a véleménynyilvánításnak nagyon gyenge eszköze: egyrészt nem látható közvetlenül, hogy aki lájkot nyomott, hol dolgozik, milyen minőségében tette ezt, ez még legalább egy kattintást igényel. (És az sem egyértelmű a lájk esetében, hogy az pontosan mit fejez ki: ugyanúgy jelentheti a tetszést, mint a nemtetszést.) Az alapvető kérdés viszont ez esetben is az, hogy a véleménynyilvánítás mennyiben van összefüggésben a munkaviszonnyal.

Az intézmény vezetőjeként eltérő szabályok vonatkoznak-e rám?

Az intézmény vezetője egyúttal képviseli is az intézményt, ezért – az állami vezetőkhöz hasonlóan – sokkal korlátozottabb körben tud „magánemberként" nyilatkozni. Emiatt a munkáltatója elvárhatja tőle, hogy egyes kérdésekben ne nyilvánítson véleményt nyilvánosan, legyen az a szakmájától, megbízatásától független (például politikai), vagy a szakmájával összefüggő kérdés. Az intézményvezetők nyilatkozási joga tehát erősebb korlátozás alá eshet az intézmény alkalmazottainál.

Mit tehetek, ha a véleménynyilvánításhoz, a szólásszabadsághoz való jogomat megsértette a munkáltató (fegyelmi eljárást indított, kirúgott, vagy más negatív következményt alkalmazott)?

Ha a munkáltató ilyenfajta következményt alkalmazott, pert lehet ellene indítani. Az ügy jellege határozza meg, hogy személyiségi jogi, vagy munkaügyi perrel lehet inkább fellépni a jogsértéssel szemben, amiben a TASZ jogsegélyszolgálata ad támogatást.

A teljes cikk számos példával a TASZ oldalán olvasható.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink