Az ''új'' influenza a tüdő mélyén támad

Influenzakutatás: a szakemberek mutációktól, súlyosabb fertőzésektől is tartanak.

Amióta kiderült, hogy a „sertésinfluenza" kifejezést az első néhány eset körülményeinek elégtelen ismerete szülte, a betegséget – Magyarországon legalábbis – új influenzaként emlegetik. Nem kizárt azonban, hogy egy friss kutatás nyomán újabb átnevezésre kerül sor, és a vírus okozta megbetegedés esetleg „tüdőinfluenza" néven vonul be a medicina történetébe.

A Nature Biotechnology c. szaklapban nemrégiben újabb kutatási eredmények láttak napvilágot, amelyeket a World Pharma News ismertet. Egy uniós finanszírozású vizsgálat során kutatók megállapították, hogy a szezonális és az „új" influenza „megosztoznak" a páciensek szervezetén: a feltételezések szerint a H1N1-es újdonság járványt okozó törzsei súlyosabb megbetegedést idéznek elő, mint a szokványos szezonálisinfluenza-vírusok, aminek oka, hogy a „malacvírus" az emberi test más specifikus receptorait támadja, mint nagyobb múltú elődje.

A publikációt a World Pharma News ismerteti; eszerint egy EU-projekt két vizsgálatot is szponzorált a két kórokozó működésének pontosabb felderítésére. Az egyik – a FLUPATH – a madárinfluenza-vírus és a gazdaszervezet interakciójának részleteit, illetve a betegség pathogenezisét derítette fel, a másik – a FLUINNATE – emlősök légutaiban vizsgálta a szervezet influenza-specifikus veleszületett immunreakcióit. A két kutatásra az EU Hatodik Keretprogramjának (egészségügyi) stratégiákat támogató alprogramján belül került sor, a FLUPATH-ra 1,92 millió, a FLUINNATE-re 1,44 millió eurót fordítottak.

E legfrissebb kutatások, melyek a londoni Imperial College fősége alatt zajlottak, rámutattak, hogy az orvos-kutatók fokozott figyelmet kell, hogy szenteljenek a H1N1-es influenzavírusnak, különösen pedig annak, miképpen és milyen [különböző] módokon fertőzi a sejteket – mivel ez a kórokozó váltja ki a súlyosabb megbetegedéseket.

A World Pharma News rövid összefoglalót ad a fertőzés mechanizmusáról. A kutatók szerint a vírusok, úgymond, a sejtek külsején található fehérjemolekulákat támadják. Ezek a receptoroknak nevezett molekulák vagy sejthártyában, vagy a sejt plazmájában találhatók, és minden vírus egy neki megfelelő, specifikus receptorhoz kapcsolódik. Ha nem sikerül ráakadnia ilyen molekulára, a sejtbe sem képes bejutni. Amennyiben azonban behatolása sikeres, ez után úgy manipulálja a sejt belső rendszereit, hogy azok újabb vírusok alapanyagait állítsák elő. A vírusok utóbb elhagyják a gazdasejtet, és továbbiakat fertőznek meg; a végeredmény súlyosabb (nagyobb kiterjedésű) fertőzés lesz.

A német, japán, portugál, spanyol és brit szakemberek megállapították, hogy a szezonális influenza kórokozói az orr-, a torok- és a felső légúti nyálkahártya sejtjeinek receptoraihoz kapcsolódnak. Amennyiben ezeken a pontokon sikerül „szilárdan megvetniük a lábukat", képesek megfertőzni a légutak távolabbi részeit is. A pandémikus H1N1 („sertés") influenza vírusai ehhez képest [azonnal] utat találnak a tüdő mélyén lévő sejtekhez, és jóval súlyosabb fertőzést okozhatnak.

A kutatás során üvegfelületeken helyeztek el nyolcvanhat különböző receptormolekulát, hogy meghatározzák, melyek azok, amelyekre a vírusok kapcsolódni igyekeznek. Kiderült, hogy a pandémikus („új") H1N1-es influenza kórokozója egyaránt erős kötésbe lép a orrban, a torokban és a felső légutakban található alfa2-6, valamint a mélyebben, a tüdőben elhelyezkedő alfa2-3 receptorokkal. Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy a szezonális H1N1-es vírusok csak az alfa2-6-os molekulákkal lépnek interakcióba.

„A jelenlegi járvány során sertés-eredetű influenzával fertőzödött személyek többsége csak viszonylag enyhe tüneteket produkált" – közölte Ten Feizi professzor, a londoni Imperial College Glycosciences Laboratory-jának kutatója a World Pharma News-zal. "Egyesek azonban jóval súlyosabb tüdő-fertőzésben betegedtek meg, mint amilyet a szezonális influenza okoz. Új kutatási eredményeink szerint a vírus ezt az által éri el, hogy a leginkább a tüdő mélyén található receptorokat veszi célba – ez olyasvalami, amire a szezonális influenza nem képes."

A kutatócsoport megállapításai szerint a pandémikus H1N1 influenza vírusa gyengébben kötődik a tüdőbeli, mint a felső légúti receptorokra. Ez az oka szerintük annak, hogy a fertőzöttek nagyobb része csak enyhébb tünetektől szenved. Feltételezik ugyanakkor, hogy a vírus esetleges mutációk következtében erősebben is kapcsolódhatik ugyanezen molekulákra.

Fezi professzor kifejtette: „Ha a vírus a jövőben mutánsokat produkál, [az eddiginél] erősebben kapcsolódhatik a tüdőmélyi receptorokhoz, ami annyit jelent, hogy több lehet a súlyosabb szimptómákat mutató páciens. Véleményünk szerint a tudósok feladata most az, hogy kutassák e mutáció-lehetőségeket, hogy minimalizálhassuk a belőlük származó hatásokat. A receptorokon való kötődéstől függ, milyen eredményesen terjed a vírus sejtek közt, azaz milyen mértékű fertőzést okoz. Új eredményeink hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy a sertés-eredetű H1N1 influenzavírus miként viselkedik a jelenlegi járvány során, és megmutatja, milyen változásokra kell figyelnünk."