• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Veszélybe kerülhet a rehabilitációs járadék

Hírek 2010.02.11 00:00 Forrás: Weborvos

Tájékoztató a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályairól.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – a jelenleg hatályos jogszabályok alapján – az alábbi tájékoztató közleményben fordul a kereső tevékenységet folytató, rehabilitációs járadékban részesülő ügyfeleihez:

A rehabilitációs járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek 3 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
• a rehabilitációs járadék alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét,
• de legalább mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, ami 2010-ben 73.500 Ft.


Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének havi átlaga meghaladja
• a rehabilitációs járadék alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét,
• de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.


2009. augusztus 31-ét követően az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. (A külföldön szerzett jövedelem tekintetében - a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokkal egyezően - a rehabilitációs járadékban részesülőt is bejelentési kötelezettség terheli, aminek elmaradása esetén az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)


A 2010. első felében hivatalból induló keresetvizsgálat során - a hivatkozott három, illetőleg hat havi kereset átlagának meghatározásakor - a 2009. és 2010. évben elért keresetek „nettósítására" vonatkozó módosult szabályozásra is figyelemmel kell lenni. A havi keresetet annak megfelelően kell nettósítani, hogy azt melyik évben érte el a járadékos.


A 2009. évi keresetek nettósítására vonatkozó szabályok a következők:
A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályban meghatározott egyéni járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni.


A nettó kereseti összeg „képzésekor" a tényleges bruttó nyugdíjjárulék köteles keresetet kell alapul venni mind a személyi jövedelemadó vonatkozó hányadának meghatározása, mind az egyéni járulékkal történő csökkentés során. Így a havi bruttó keresetet egyrészt a bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset évesített összege alapján irányadó adómérték alkalmazásával megállapított személyi jövedelemadó tizenketted része, másrészt a felsorolt egyéni járulékok (2009-ben a mérték összesen 17 százalék) összege csökkenti.


Konkrét példával szemléltetve:
100.000,- Ft (bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset) - 35.000,- Ft (18 % szja + 17 % egyéni járulék levonás) = 65.000,- Ft (nettó, személyi jövedelemadóval és egyéni járulékokkal csökkentett kereset).
(Magasabb összegű keresetnél a módszer azonos, legfeljebb a személyi jövedelemadó mértéke változhat.)


A 2010. évi keresetek nettósításánál - a személyi jövedelemadóról szóló törvény adóalap-kiegészítéssel („szuperbruttósítás") összefüggő változása miatt - az alábbiak szerint kell eljárni:
A személyi jövedelemadót nem a bruttó kereset, hanem annak a munkáltatói járulékokkal (27 százalék) megnövelt összege után kell meghatározni. Így a nettó kereset meghatározása során a havi bruttó keresetet az annak 27 százalékkal növelt, évesített összege alapján irányadó adómérték alkalmazásával megállapított személyi jövedelemadó tizenketted részével és az egyéni járulékok (a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke összesen 17 százalék) összegével kell csökkenteni.

A 2010. évi kereset nettósítását szemléltető példa:
100.000,- Ft (bruttó nyugdíjjárulék köteles kereset) - 38.590,- Ft (127.000,-forint alapján 17 % szja [21.590,- Ft]+ 100.000,-forint alapján 17 % egyéni járulék [17.000,- Ft] levonás) = 61.410,- Ft (nettó, személyi jövedelemadóval és egyéni járulékokkal csökkentett kereset).


(Magasabb összegű keresetnél a módszer itt is azonos, legfeljebb a személyi jövedelemadó mértéke változhat.)

Mivel a keresetvizsgálatra irányadó jogi szabályozás nem teszi lehetővé a különböző adózási kedvezmények figyelembevételét, a havi bruttó keresetből kizárólag a keresetre eső személyi jövedelemadó levonása jogszerű, emiatt az adójóváírást és az egyéb adókedvezményeket továbbra sem kell alkalmazni.


Az ily módon meghatározott nettó kereset nem azonos az érintett járadékos tényleges nettó keresetével, mert pl. a rehabilitációs járadék - mint az összevont adóalapba tartozó adóterhet nem viselő járandóság - összegét, valamint a nyugdíjast esetleg megillető személyi jövedelem-adó kedvezmény(eke)t figyelmen kívül kell hagyni, ellenben a pénzbeli egészségbiztosítási járulék számított összegét annak ellenére le kell vonni, hogy annak megfizetésére a járadékos nem köteles.

Kalkulátor segíti a számolást
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a járadékosok és a foglalkoztatók tájékoztatása érdekében kifejlesztett egy olyan kalkulátort, amellyel elvégezhető a nyugdíj alapját képező átlagkereset 90 százalékának 2010. évre történő emelése.
A számításhoz a rehabilitációs járadék megállapítása időpontjának kiválasztását követően, az átlagkereset rovatba be kell írni a megállapító határozaton szereplő, a rehabilitációs járadék alapját képező havi átlagkereset összegét.


Az ismertetett módszerekkel hónapról-hónapra kiszámított hat egymást követő havi nettó kereset átlaga nem haladhatja meg a kalkulátorral kiszámított összeget.


Például:
A 2009. május 1-től megállapított rehabilitációs járadék alapjául szolgáló átlagkereset 105.250,- Ft, amelynek a 90 százaléka 94.725,- Ft. Ennek az összegnek a 2010. évi 4,1 %-os emeléssel növelt összege 98.609,- Ft.

A járadékos hat egymást követő hónap alatt (2009. szeptembertől 2010. februárig) elért nettó keresetei például 86.155,- Ft, 68.112,- Ft, 109.822,- Ft, 102.068,- Ft, 64.942,- Ft és 72.665,- Ft.
A felsorolt összegek átlaga (86.155 + 68.112 + 109.822 + 102.068 + 64.942 + 72.665 = 503.764 : 6 = )83.961,- Ft, ezért az ügyfél továbbra is jogosult a rehabilitációs járadékra.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink