• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • Mitől lesz szuper a szuperkórház?

      Mitől lesz szuper a szuperkórház?

    • Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

      Rákosmente rendelőjét is fejlesztik

    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

  • EESZT
    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

Fekete pálya: interjú Bogsch Erikkel

Lapszemle 2017.12.11 07:06 Forrás: 444.hu
Fekete pálya: interjú Bogsch Erikkel

Az élet rendje, a gazdasági életben pedig szinte elvárás, hogy az idősebbek átadják a helyüket a fiatalabbaknak.

Huszonöt éve, 1992-ben lett a Richter vezérigazgatója. Volt idő, amikor a magyar gyógyszeripar mostohagyermeke volt az aktuális kormányzatnak, a jelenleginek pedig önök az elsők között lehettek stratégiai partnerei. Hogyan élte meg, hogy időről időre „a jó, a rossz és a csúf" szerepét is önökre osztották? - tette fel a kérdést a 444.hu a Bogsch Erikkel készült interjúban.

– Az egyes kormányok valóban igen eltérően ítélték meg a gyógyszeripar jelentőségét. Nemcsak a mi cégünket, de az egész ágazatot megrázta a 2007-es durva különadó és gyógyszerárcsökkentés. Az ön által is említett 2011-es stratégiai megállapodás azonban nagyrészt kiköszörülte a csorbát, és ahogyan más országokban a helyben termelő, adót fizető és fejlesztő cégek, immár mi is megfelelő bánásmódot és támogatást élvezünk. Ami azonban ennél is fontosabb talán, hogy az állam mindig megtartotta a 25 százalékos tulajdoni részarányát, és ezzel a lehetséges ellenséges kivásárlásnak a lehetősége minimális, ebben pedig minden kormány partner volt.

A kormányok – nem csak a mindenkori magyar – egyre árérzékenyebbek, ha a gyógyszerek támogatásáról van szó. Mennyire valós veszély, hogy az európai tradicionális gyárak készítményeit kiszorítják az olcsó távol-keleti, ázsiai gyógyszerek?
– Hosszú ideje létezik ez a veszély, és hamarosan realitássá válik. Kína megerősödött annyira, hogy cégeket vásároljon fel az Európai Unión belül, ezzel a helyben előállított készítményei számára megnyílik a belső piac, ahol, ha a jelenlegi alacsony áron tudja eladni a gyógyszereit, egyszerűen kiüti a nagy múltú európai versenytársait. Ennek a folyamatnak sajnos kedvez, hogy az a fajta protekcionizmus, ami Ázsiában és az USA-ban is jellemző, az EU-ban szinte egyáltalán nem létezik.

Évtizedeken keresztül tartotta magát a szlogen, hogy a világon a fegyver után a gyógyszer a legjobb üzlet. Ez ma már ugyan nem igaz, de beteg emberek mindig lesznek.
– Egy sor betegségre van már gyógymód, vagy legalábbis kordában tudjuk tartani például a magas vérnyomást, aminek köszönhetően sokkal kevesebb az agyi és szívinfarktus, vagy a fekélyellenes készítményekkel már egyre kevesebb gyomorfekély-műtétre van szükség. Az idősödő társadalmaknak azonban újabb problémákkal kell szembenézniük, amilyen például az időskori elbutulás. Az ezzel kapcsolatos kutatásokra azonban csak akkor fognak áldozni a gyógyszercégek, ha a kockázatok nem haladják meg a várható nyereséget. Az esetleges gazdasági megszorítások tehát akár az ilyen jellegű kutatás-fejlesztési munkát is negatív irányba befolyásolhatják. A teljes interjút itt olvashatja

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink