Fővárosi kórházügy: a koncepció részletei

Szócska kitöltetlen űrlapokról beszélt, ám a napvilágra került anyag ennél konkrétabb.

Zavarkeltéssel vádol Szócska Miklós; az egészségügyért felelős államtitkár szerint a sajtónak kiszivárogtatott, majd az MSZP által is nyilvánosságra hozott előterjesztések „kitöltetlen űrlapok", eladásról, összevonásról pedig nincs szó, csak arról, hogy a budapesti ellátórendszert integráltan kell megszervezni. A Népszava birtokában lévő, nagyon is kitöltött dokumentumok ugyanakkor nemcsak a ma még a fővárosi önkormányzat tulajdonát képező kórházak államosításáról, hanem „hasznosításáról" is terveket fogalmaznak meg - írja a lap Zűrös kórházreform című cikkében.

A kiszivárgott kormány-előterjesztés tervezetek egyike csak a fővárosra, a másik a Szócska nevével fémjelzett országos koncepcióra, a Semmelweis Tervre vonatkozik. A fővárost érintő, tervezett „intézkedések célja, hogy a közfeladatok átszervezése során felszabaduló ingatlanok értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel kizárólag Budapest és vonzáskörzetében megvalósításra kerülő kórházi (egészségügyi) infrastruktúra fejlesztésére legyen fordítható" – érvel a dokumentum, amely azonban kizárólag a fővárosiak önkormányzati vagyontárgyait használná fel, más, például a Pest megyei önkormányzat, vagy bármely egyházi tulajdonban lévő intézményt, pontosabban ingatlant nem.

Érdekesség, hogy noha a Semmelweis Terv megvalósulását nagyban befolyásolja a 12 budapesti kórház sorsa, az „ingatlanportfólióból" származó bevételek még a deklarált cél ellenére sem garantáltan kerülnek visszaforgatásra. Erről maga a dokumentum is árulkodik, mikor megpendíti: „amennyiben az eszközök és ingatlan vagyon racionálisabb felhasználása, az azokkal való gazdálkodás eredményeképpen keletkező megtakarítások nem kerülnek elvonásra, további költségvetési forrásokat az intézkedés nem igényel."

A másik előterjesztésben érintőlegesen szerepet kap a Szócska-féle 9 nagytérségre osztott betegellátási modell, de a Budapest Koncepci-ónak elnevezett fővárosi intézkedéscsomag jóval konkrétabb, és a már eldöntött intézkedéseket vázolja.

Itt nevesítik például, hogy a „sportegészségügy intézményi szervezetének felülvizsgálata, különös tekintettel a londoni olimpiára történő felkészülésre" terve mit is jelent. Átalakítanák ugyanis az Országos Sportegészségügyi Intézetet, nem is meglepő módon erre „új forrást" hozva; a fővárosi egészségügyi ingatlanportfóliót. A hírek szerint a Sportkórház bizonyos ágyait az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet új épületébe költöztetnék, ahol egy úgynevezett komplex rehabilitációs-spor tegész ség üg y iparalimpiai centrumot hoznának létre, míg a sportolók járóbetegés egyéb kórházi ellátását a Semmelweis Egyetem (SE) kapná meg.

Hasonlóan nagyszabású terv az új „Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet felállítása" is, amelyet Szócskáék a Nyírő Gyula Kórház területén hoznának létre. Az új pszichiátriai intézet költsége számításaik szerint 5,5 milliárd forint, melyet egészen véletlenül szintén „a fővárosi ingatlanportfólióból" fedeznének.
Mint megírtuk, a Semmelweis Terv 9 nagytérségre bontaná az országot, Budapest ráadásul 3 külön nagytérséghez tartozna.

A három földrajzi betegellátási körzet központjai mind a fővárosban lennének, így az idecsatolt megyékből is ezekbe az intézményekbe irányíthatnák a betegeket. Éppen ezért fontos a budapesti sürgősségi centrumok kialakítása is, amelyre szintén javaslatot tesz a Szócska-féle előterjesztés. A Semmelweis Egyetem itt is kiemelkedő szerephez jut, hiszen ismét napirendre kerül az „SE Korányi projekt", amelynek kibővítésével a volt Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, illetve Országos Idegtudományi Intézet, valamint más szakmák odatelepítésével létrejöhet az úgyneve-zett dél-pesti sürgősségi centrum és oktatóbázis. Erre egy 7,4 milliárdnyi uniós forráson felül 10,5 milliárd forintot szánnának a fővárosi egészségügyi ingatlanportfólióból.

Ehhez hasonló elképzelés az „SE Kútvölgyi és Városmajor utcai tömb, illetve Szent János Kórház részben épített funkcionális integrációja", amely az úgynevezett „budai sürgősségi központ" létrehozását jelentené. Ehhez 8,5 milliárd, illetve 16 milliárd szerepel az előterjesztésben, a forrás pedig – talán már nem is meglepő – a fővárosi egészségügyi ingatlanport fólió. A harmadik, az észak-pesti sürgősségi centrum létrehozását a „HM Honvéd Kórház fejlesztésének támogatása, aktív kapacitások és telephelyek koncentrálása" fejezet biztosítaná, ami azt jelenti, hogy 18 milliárd forintot költenének az állami intézményre a már jól ismert, ma még önkormányzati ingatlanok eladásából.

De „további fővárosi és Pest megyei, valamint egyházi és szakkórházak" is átalakítás-ra szorulnának, amelyhez újabb 15 milliárd forintot használnának fel a budapesti egészségügyi ingatlanvagyonból.
A tervekből jól látszik, hogy minden korábbi cáfolat ellenére a Semmelweis Egyetem „mazso-lázhatja ki" a főváros állami kézbe kerülő egészségügyi intézményei közül a neki tetszőt.