• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Járvány a világháborúnál ötször több áldozattal

Lapszemle 2018.02.12 07:02 Forrás: mno.hu
Járvány a világháborúnál ötször több áldozattal

A spanyolnátha megelőzi a fekete halált, vagyos a XIV. századi pestisjárványt és minden más betegséget, természeti katasztrófát.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 1918-ban a háború volt az a katasztrófa, amely a legtöbb áldozatot szedte a csatatereken és a hátországokban. Pedig még csak a közelében sem járt annak a pusztításnak, amelyet a spanyolnáthának nevezett influenza okozott. Míg a háború teljes időtartama alatt húszmillióan hunytak el, addig csak 1918-ban negyvenmillió vagy még több embert ölt meg a járvány, mely három éve alatt összesen nagyjából százmillió áldozatot szedett. Ezzel a spanyolnátha megelőzi a fekete halált, vagyis a XIV. századi pestisjárványt és minden más betegséget, természeti katasztrófát. A Magyar Nemzet összeállítása.

A spanyolnátha mortalitása minden képzeletet felülmúlt. Több ember halt meg benne, mint a középkori pestisjárványokban (bár igaz, hogy a világ népessége már jóval magasabb volt ekkor), és fél év alatt több áldozatot szedett, mint az AIDS valaha is. Nem volt a lakott világnak olyan szeglete, ahol ne hullottak volna miatta az emberek. Irán lakosságának 15-20, Tahitiénak egy hónap alatt 13 százaléka hunyt el, az Egyesült Államokban 500–675 ezer ember veszett oda. Az Új-Zéland által megszállt Német Szamoán a lakosság kilencven százaléka megfertőződött, a férfiak 30, a nők 22, a gyerekek 10 százaléka meghalt. Velük ellentétben a mellettük lévő Amerikai Szamoán viszont, hála a kormányzó által bevezetett vesztegzárnak, nem jelent meg az influenza. A föld akkori népességének harmada (500 millió ember) betegedett meg a spanyolnáthában, és a teljes populáció három-öt százaléka meg is halt.

Egyetlen virológus sem képes előre jelezni, hogy mikor csap le a következő influenzajárvány, csak egyben biztosak: bármit is teszünk, egyszer mindenképpen eljön ez a pillanat. A teljes cikk itt olvasható

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink