• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Legalizálták a kórházi korrupciót

Lapszemle 2012.07.19 07:15 Forrás: Népszava

Egyelőre nem világos, hosszabb távon mi a kabinet célja a felelősség áthárításával.

Éppen egy büntethetőségi kitétellel legalizálta a közszférában dúló korrupciót az Orbán-kormány, amikor a kórházigazgatóknak felhatalmazást adott arra, hogy eldöntsék, a saját intézményükben engedélyezik-e az amúgy illegálissá tett hálapénz elfogadását. Noha az intézményvezetők sorra adják ki a megengedő utasításokat, egyelőre nem világos, hosszabb távon mi a kabinet célja a felelősség áthárításával – írja a nepszava.hu portálja.

Évente több tízmilliárd forintot is kitesz az orvosok zsebébe tömött hálapénz mértéke. Ebből következik az, hogy ugyanekkora összeggel, bérjuttatásként elejét lehetne venni és fel lehetne számolni az egészségügyben eluralkodott paraszolvenciának csúfolt korrupciót. Csakhogy az Orbán-kormány - a korábbi kabinetek hibáit követve és saját ellenzéki ígéreteit megszegve - továbbra sem az egészségügyi dolgozók megfelelő bérrendezésével orvosolja a helyzetet, ehelyett alkotott egy munkajogi rendelkezést, amely tiltja ugyan a korrupciót, de főnöki utasításra mégis engedélyezi.

A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint ugyanis a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogyan nem rendelkezik. Egy kórházi orvos, vagy ápoló mindennemű hálát kifejező ajándék, vagy pénzösszeg elfogadása után büntethetővé válik, kivéve ha a főnöke jóvá nem hagyta. Arról azonban nem tudni, hogy mi van a bűncselekményre engedélyt adó munkáltatóval, vajon őt felelősségre lehet-e majd vonni a későbbiekben azért, mert az általa vezetett közintézményben jóváhagyta a feketepénzek áramlását. Noha az egészségügyi szakmában résztvevő érdekképviseleti vezetők szeretnek különbséget tenni az úgynevezett "előre kikövetelt", valamint az utólagos, valódi hálapénz között, valójában teljesen ellenőrizhetetlen, hogy a hálapénzrendszerben miként kötődnek az "üzletek".

A jelenlegi helyzetben azonban - mint szakértők megfogalmazták - épp a törvényalkotó az, aki eltűri a törvénysértést a paraszolvencia esetében, legalizálja a korrupciót, eltolva magától a probléma megoldását. Nem is meglepő, hogy néhány igazgató nyilvánosan nehezményezi, hogy nekik kell dönteniük a bűncselekmény-elkövetés eltűréséről. Szerintük ellenőrzés és ellenőrizhetőség hiányában a tiltás nem reális választási lehetőség, ráadásul egy főigazgatónak komolyan mérlegelnie kell azt is, hogy a bérből megélni képtelen egészségügyi dolgozók esetleg nemcsak az intézményt hagyják el, hanem még inkább el is fognak vándorolni az országból. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a paraszolvencia az egészségügyben ma olyan jövedelempótlás, amely még mindig sokakat az országban tart. Ezért a főigazgatók kénytelen-kelletlen sorra adják ki a hálapénz-elfogadást engedélyező utasításokat.

A július elsején életbe lépett rendszer tehát elismeri, hogy a hálapénz ma nem a hála kifejeződése, hanem olyan feketepénz, amely nagyban hozzájárul a betegellátás rendszerének fenntarthatóságához. Csakhogy az Orbán-kormány nem ezt ígérte annak idején, így érthetetlen, miért nem törekszik az ily módon a betegellátásba áramló pénzek "kifehérítésére". Az Országos Választási Bizottság egy tavalyi határozata azt állította: a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései értelmében "a hálapénz jogi sorsa rendezett", hiszen a jövedelem részét képezi, így aki bizonyíthatóan ilyet fogad el, személyi jövedelemadót köteles utána fizetni, annak elmaradása pedig büntetőjogi következményekkel jár. Való igaz, mindig is kellett (volna) adózni a hálapénz után, most épp az azt elfogadó orvosnak 16 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell befizetnie, így a kapott pluszpénzért tehát 43 százalékos adóterhet kellene leróni. Épp ezért vélhetően alig vannak, akik valóban bevallják a hálapénzt és le is adózzák, de hogy az egészségügyben dolgozók e tekintetben mennyire járnak el becsületesen, szintén tökéletesen ellenőrizhetetlen.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink