• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

  • EESZT
    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

Magyarországon szabad titkolni a múltat

Lapszemle 2017.06.06 08:11 Forrás: 168 Óra
Magyarországon szabad titkolni a múltat

Ellenőrizhető-e egy orvos múltja és ha etikai, vagy szakmai vétség terheli, és meddig kell viselnie annak ódiumát?

Egy sólyomszemű képviselőn múlott, hogy nem kapta meg Szigetszentmiklós legnagyobb háziorvosi praxisát az a nőgyógyász, aki a páciensei zaklatása miatt felfüggesztettek. Az adatvédelmi szabályok miatt pillanatnyilag nemigen van mód arra, hogy a leendő munkáltató vagy akár a páciens utánanézzen egy orvos előéletének - írja a 168ora.hu portálja.

Magyarországon nem ez a nőgyógyász az egyedüli jogerősen elítélt orvos. Egy szentesi kollégáját három év letöltendő fogházbüntetésre ítélték, mert egy rutinműtét során elkövetett hiba miatt a páciens később meghalt. De közismert a csak „lúgos orvosként" elhíresült Bene Krisztián ügye is, vagy a legutóbbi, vesztegetés miatt bűnösnek ítélt Udvardy Jánosé, akit még csak el sem tiltottak.

Az eset nyilvánvalóan kérdések sorát veti fel. Ellenőrizhető-e egy orvos múltja, megtudhatja-e leendő munkaadója, ha etikai, vagy szakmai vétség terheli, és meddig kell viselnie annak ódiumát? Mindenki kezdjen nyomozni egy gyanús név hallatán, ahogyan a szigetszentmiklósi képviselő is tette? És kérdés persze az is, hogy ha valaki letöltötte a rá kiszabott büntetést, miért ne kezdhetné tiszta lappal újra és térhetne vissza szakmájába akkor is, ha a gyógyító munka különösen érzékeny terület, ahol a kiszolgáltatott emberek számára különösen fontos a bizalom.

Magyarországon pillanatnyilag nemigen van mód arra, hogy a leendő munkáltató vagy akár a páciens mondjuk a pecsétszáma alapján utánanézzen az orvos múltjának. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke emlékeztet, hogy a magyar adatvédelem rendkívüli szigort ír elő, így ők nem tehetik nyilvánossá az ilyen információkat, ahogy elképzelhetetlen lenne az is, hogy mondjuk a kitöltött büntetés után a vétkes kezdetben felügyelet, majd rendszeres ellenőrzések mellett dolgozzon.

„Kőkemény adatvédelmi szabályozásunk van, azonnal megbüntetnének minket, ha az ilyen ügyek a honlapunkon nyilvánosak lennének. Ráadásul ezek nem is örökéletűek, ha joghatályukat veszítik, utána a kolléga már tiszta lappal állhat munkába. Még ha a legsúlyosabb ítéletet is hozzuk, vagyis kizárjuk, két év elteltével akkor is újra kérheti a felvételét. Ellenőrzése pedig nem is életszerű" – véli Éger.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is elismeri, hogy a hazai adatvédelem egyike a legszigorúbbakénak, viszont azt mondja, azokban az esetekben, ahol valaki fegyelmit kap, foglalkozásától eltiltják igenis kell a nyilvánosság, ez ugyanis közérdekű információ. Ha valaki ellen mondjuk bármikor is etikai eljárás folyt, az önmagában irreleváns, ha viszont jogerős, elmarasztaló ítélet született, legyen az a bíróság, vagy/és az etikai bizottság döntése, az a nyilvánosságra tartozik. Közfeladatot lát el, így jogosultak vagyunk tudni, ha a munkájában bármilyen törvényt sértett. Egészen addig, amíg az hatályos, vagyis, ha már mentesült az alól, onnantól már él az adatvédelem" – mondja Péterfalvi.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink