• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

    • EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

      EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

    • Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

      Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

  • EESZT
    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

    • Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

      Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

Mi fán terem az egynapos sebészet?

Lapszemle 2017.12.15 10:48 Forrás: magyarnarancs.hu
Mi fán terem az egynapos sebészet?

A betegeket az egynapos sebészeteken is ugyanazok operálják és ugyanúgy, mint másutt. Akkor mire jó s mire nem?

Szinte senki nem szeret kórházba kerülni, és ha mégis muszáj, akkor hosszasan ott lenni. És az állam se szereti, ha a lakosok hosszan és sokért dagonyáznak a közpénzből fenntartott és működtetett fekvőbeteg ellátó épületekben. Sokak szerint a kórházi áfium elleni orvosság az egynapos sebészet. Mi is ez? - tette fel és válaszolta is meg sok szenmpontból Weltner János sebész a Magyar Narancs Materia Medica oldalán.

Régebben is sok kisebb-nagyobb műtétet az ambulancián láttunk el. Helyi érzéstelenítésben a kisebb sérülések ellátása, bőrelváltozások kimetszése (vagy a múlt század közepén a titokban végzett magzatelhajtások) után a beteg azonnal, vagy 1-2 óra elteltével távozott. Ezt nevezzük ambuláns sebészetnek, ami hazánkban, ellentétben sok országgal, nem számít bele az egynapos sebészet statisztikájába. Ebből adódnak azok a laikusokat félrevezető összehasonlítások, hogy egyes országokban a műtétek 70-80 százalékát végzik „egynapos sebészet" formájában, míg nálunk alig 15 százalékát.

Az egynapos sebészet egy nagy család. Tagjai az office based surgery, same day surgery, overnight surgery one day surgery. Mindegyikre jellemző, hogy a beteg legfeljebb 24 órán át lakója az egészségügyi intézménynek, és elhelyezése nem hagyományos kórteremben, hanem egy megfigyelőben lévő ágyon vagy fekvőkocsin történik. Oldalági rokon a gyorsjáratú sebészet (fast track surgery), ahol az ellátás a szokásosnál rövidebb, de több napos kórházi ellátást jelent.

A műtét utáni ellátás költségei megoszlanak a beteg és az állam között. Az államnak a beteg elhelyezése, a kórterem és személyzetének és az egész kórházüzemnek a fenntartása csak néhány órán át kerül pénzébe, ezután a beteg az otthonában van, amelynek maga fizeti a rezsijét. Kifizeti a gyógyszerek, kötszerek önrészét, az ellenőrző vizsgálatokra, varratszedésre, kötözésre járás útiköltségeit. Az állam ebből a patikai gyógyszer és kötszertámogatások rá eső részét fedezi, és az esetek egy részében a háziápolás költségeinek térítését.

A beteg, aki nem szeret kórházba járni, nem szereti a közös WC-t és fürdőszobát, nem szereti a kórházi kosztot, nem szereti a szomszéd ágyon szenvedő jajgatását, szagát, horkolását, látogatóit, ehelyett kedves otthoni környezetében lehet. Nem keltik fel hajnal előtt a saját és szomszédja „mosdatása" és ellátása miatt. A családnak nem kell látogatóba járnia, az útiköltséget fizetnie és felesleges dolgokat vásárolnia. És tán a hálapénzre is kevesebbet költ, ha egyáltalán.

A beteget a rövidebb kórházi tartózkodás miatt kevésbé fenyegetik a betegtársaktól közvetlenül, vagy a közös WC és fürdőhasználat következtében, esetleg a személyzet útján elkapható fertőzések. Valószínűleg többet mozog, kevesebbet van az ágyban és ha így van, akkor kevésbé fenyegeti a műtét utáni vérrögösödés és a vérrögök elszabadulása (thrombosis és embolia).

Vannak persze hátrányok is: az esetleg fellépő szövődmények esetén később jut ellátáshoz. A szövődmények vagy ezek gyanúja miatt szükséges ismételt kórházi felvétel (readmission rate) az Egyesült Államokban néhány közlemény szerint 1-3 százalék, hazai adatot a Járóbeteg szövetségtől tudunk, eszerint 2014-ben 18 ezer szakrendelőben végzett OEP finanszírozott egynapos beavatkozásból 23 esetben (0,1 százalék) került sor kórházi felvételre. A magánrendelőkben és a kórházakban végzett egynapos ellátásokról nincs ilyen adat. A külföldi/hazai adat jelentős eltérése azon alapul, hogy hazánkban a kockázatosabb eljárások 2014-ben nem szerepeltek a engedélyezett listán. A beteg hátrányaihoz sorolandó, hogy több a rá háruló költség, mintha néhány napot még a kórházban töltene.

Mi az állam haszna, vagy legalábbis mi lehetne? - a teljes cikkben

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink