• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

    • EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

      EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

    • Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

      Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

  • EESZT
    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

    • Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

      Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

Nagykorúsítani kellene a betegeket

Lapszemle 2017.11.16 09:12 Forrás: Heti Válasz
Nagykorúsítani kellene a betegeket

Sok rejtett titok kitudódhat, és ez így lesz jól, vagy így lenne jó, ha a betegek nem éreznék kiszolgáltatva magukat.

A magyar egészségügy több ponton eltér a világsztenderdtől. A legtöbb országban a biztosítók (vagy az állami egészségügy) állandóan mérik az ellátás minőségét. Megkövetelik, hogy a kórházak nyilvánosságra hozzák gyógyítási mutatóikat, ez pedig nemcsak azzal jár, hogy a beteg eldöntheti, melyikben akar gyógyulni, de erőteljes versennyel is. Ugyan ki szeretné elnyerni Anglia legrosszabb kórháza címét, vagy a legtöbb elfertőződött seb kétes dicsőségét? Nálunk nem csak az adatokat fedi homály, de nem elemzik betegutak tízezreit sem, nem vizsgálják, miként lehetséges, hogy valaki már az ötödik intézményt keresi fel, mire – ötszörös költségek árán – megtalálják panasza okát vagy a megoldást rá. Azt viszont mindenki érzékeli, milyen minőségi különbségek vannak a magyar egészségügyön belül, ezért a betegek teszteléssel próbálják megtalálni a legjobb orvosokat - írta a Heti Válasz az EESZT ritkán hangoztatott előnyét elemezve.

Dózsa Csaba kutatásából tudjuk, hogy a szívinfarktus utáni 30 napon belüli halálozás az egyetemi klinikák esetében 12, a kis városi kórházakban 29 százalék. Vélhetően más kardiológiai betegségeknél is hasonló a szórás. Nem véletlen, ha egy kisváros lakója a bajával inkább egy egyetemi várost keres fel, mint egy közeli intézményt. A Eurohope kutatás adataiból pedig kitűnik, hogy combnyaktörés után Csongrádban 15 százalék a kockázata annak, hogy valaki a balesetet követő három hónapban meghal, Nógrádban viszont 27 százalék. Elítélhető a család, amely a dédit inkább a Szeged környéki intézményekben gyógyíttatná, ahol (majdnem) skandináv eredményeket produkálnak, mint Nógrádban, ahol ennél két és félszer rosszabbak az életkilátásai?

Ha viszont hirtelen nagy a baj, akkor mégis a közeli kórház tud segíteni, ezért a jó viszony megőrzése érdekében gyakori, hogy az emberek elhallgatják, végül más talált gyógyírt a bajukra – például kiemelik az erről szóló zárójelentést a többi közül.
A bolyongó betegek – így nevezik azokat, akik addig járnak rendelőtől rendelőig, amíg nem segítenek rajtuk – számára most eljön a szembesítés ideje: orvosaik látni fogják, hogy betegük nem azért maradt el tőlük, mert meggyógyult, hanem mert másnál (is) gyógyul.

A rendszer egyelőre nem mutatja meg, hányszor fordult magánorvoshoz a páciens, ez a következő év eseménye lesz. Ám addig is sok rejtett titok kitudódhat, és ez így lesz jól, vagy így lenne jó, ha a betegek nem éreznék kiszolgáltatva magukat. Ennek kivédésére az e-egészségügyi rendszerek bevezetését rendszerint megelőzi egy komoly jogosítványokkal rendelkező betegjogi hatóság felállítása. Nálunk sokat elárul, hogy az erre hivatott, gyenge törvényi felhatalmazással rendelkező szervezet nevéből mindenféle utalás hiányzik egészségre vagy betegségre: Integrált Jogvédelmi Szolgálatnak nevezik.

Minden modern elem beépítése örvendetes, mert kikényszerítheti a rendszer megújulását. A lelkiismeretes orvosoknak és együttműködő betegeknek mindez már az indulástól jelentős előnyöket tartogat. A többiek számára pedig a tényekkel való szembesülés esélyt arra, hogy megváltozzanak.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink