Önmegbízott honmentők és fogyatkozó orvosok

"A NEK fölkészült, elkötelezett csapatára is lehet támaszkodni."

Nem tartható fenn a jelenlegi hadi egészségügy, mert az a legjobb szándék mellett a legtisztességesebb kormányt is könnyen jégre viszi - vallja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki nemcsak az előző kormányokat, hanem bizonyos mértékig a szakmabelieket is hibáztatja nyolc év rombolásáért. Most, mint mondja, bűnbakokból végre partnerekké váltak, de elveiket nem adják fel.

Mint a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) elnöke közölte, megfelelően hiteles intézményként megpróbálják fölvázolni azokat a sarokpontokat és kiágazásokat, ahol a központi kormányzás által teremtett állampolgári bürokratikus egyszerűsítésnek együtt kell élnie az egészségpolitika nélkülözhetetlen önállóságával. Ha napvilágot lát egy deklarált egészségpolitika, a NEK fölkészült, elkötelezett csapatára is lehet támaszkodni.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a szakmával közösen akar tevékenykedni, s nemcsak fogadják, hanem kérik az anyagokat. Még nem hirdettek olyat, ami ellentétes lenne a szakma nézeteivel. Konstruktív partnerek szeretnének lenni, mert ez az érdekük, és ez évekig lehetetlen volt.

Éger István szerint kikerülhetetlen, hogy jelentős befektetéssel optimalizálják a rendszert, elsősorban azért, hogy hatékonyabbá lehessen tenni, és fajlagosan olcsóbbá válhasson az idők során. Kiemelten kell gondolni a munkaerő javadalmazására, másként nem lehet megtartani őket. Figyelemmel kellene lenni a népegészségügyi trendekre, amelyek a megelőzést célozzák, a hiteles adatokat pedig a teljes humán ágazatban szentírásként kellene kezelni.

Számtalanszor elhangzott, hogy miért fontos a kistérségi népegészségügyi, megbetegedési és halálozási trendekre alapozott egészségtervezés. Ha beindul, akkor a kuratív medicinára és a rehabilitációra átmenetileg aránytalanul nagy teher fog zúdulni, mert nincs fölkészülve az igen rossz átlagos magyar egészségi állapotra.

Azonban Éger István szerint tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az egészségügyben hozott intézkedések rövid távú hatása legalább három, középtávú hatása húsz év alatt mérhető.