• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

    • 8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

      8 milliárdos fejlesztés a Szent Imre-kórházban

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Pénzhiány: tragédiák sorozata jöhet

Lapszemle 2018.02.06 07:07 Forrás: zoom.hu
Pénzhiány: tragédiák sorozata jöhet

Alacsony bérek, elvándorlás, kórházi fertőzések. A sor szinte végtelen, ha a magyar egészségügy problémáit soroljuk.

Korábban a Magyar Orvosi Kamara is úgy nyilatkozott, hogy 600-700 milliárd forint hiányzik az egészségügyi költségvetésből, ezzel a számmal szakértők is egyetértenek. 2018-ra összesen 103 milliárd forinttal többet különítettek el az ágazatra, mint tavaly, de ez még mindig csak 1660 milliárd. A magyar egészségügy helyzetét közelről ismerő szakemberek egyetértenek abban, hogy mindez arra utal, nem a tényleges szükséglet határozza meg, mit és mennyi pénzből finanszíroznak - írta az ágazattal foglalkozó cikksorozatuk első részében a zoom.hu.

László Imre, a Szent Imre kórház korábbi igazgatója évek óta vizsgálja az egészségügy finanszírozásának kérdését. A szakember szerint a rendszer egyik alapvető, viszont kevésbé ismert hibája, amiből a problémák is gyökereznek, hogy az illetékesek nem végeznek ráfordításmérést. 1999-ig még folyamatosan korrigálták a finanszírozás meghatározóan inflációnak kitett belső elemeit, azóta azonban ezeket a változásokat nem vezették át a rendszeren, csak a súlyszám forintértékét módosítgatták, amely értelemszerűen torzulást eredményezett.

A probléma évről évre súlyosbodik, és ma már gyakorlatilag hitelesen senki sem tudja megmondani, hogy egy-egy ellátási forma ténylegesen mennyibe kerül, azaz az államnak mit is kellene fizetnie érte. Ennek megfelelően egyre inkább távolodik a valóságtól az állam által történő finanszírozás és a tényleges ráfordítás összege. A rendszer annyira eltorzult, hogy ma már az sem oldja meg a helyzetet, ha a súlyszámokat változtatjuk - mondta a lapnak. A teljes cikk

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink