Sokasodó foltok az AIDS-tapaszon

A DNS-alapú terápiás vakcina hazai kifejlesztése politikai támogatást is kapott, ez jelentős pályázati pénzzel is járt.

Lelassultak a magyar AIDS-tapasszal kapcsolatos kísérletek, pedig mint egy álom, úgy indult a történet. A világ vezető hírügynökségei 2005 elején számoltak be arról, hogy az Amerikában dolgozó Lisziewicz Julianna vezette kutatócsoport ígéretes eredményeket ért el a DermaVir tapasszal.

Az eljárás lényege, hogy nanorészecskékkel olyan DNS-t juttatnak a beteg szervezetébe, amely a rákos vagy a vírussal fertőzött sejteket felismerhetővé teszi az immunrendszer számára. A hatóanyagot a bőrön át, speciális tapasszal juttatják a szervezetbe.

A DNS-alapú terápiás vakcina hazai kifejlesztése politikai támogatást is kapott, ez jelentős pályázati pénzzel is járt. A kutatónő cége, a Genetic Immunity Kft. már 2005-ben 1,4 milliárd forinthoz jutott, amihez 2008-ban további 913 millió forint a Nemzeti Technológiai Programból érkezett. Utóbbi pénzt a DermaVir tapasz úgynevezett fázis kettes kutatására adták.

(A Genetic Immunity Kft.-nek a cégadatok szerint három ügyvezetője van: Lisziewicz Julianna, Lisziewicz Zsolt és Lisziewicz Andrea.) Tudni kell, hogy egy-egy gyógyszer kifejlesztése ritkán úszható meg egymilliárd dollárnál olcsóbban. Például azért, mert tízezer vizsgált molekulából általában egyből lesz gyógyszer. Az állatkísérletek után az anyagnak sikeresen kell vennie a humánkísérletek három fázisának akadályát is. A DermaVir az állatkísérletek után a humán kísérletek első fázisán túl van, sőt, a cég honlapja szerint már a második fázis tesztjei is elkezdődtek 2006 decemberében.

Az azóta sem cáfolt céges nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy már folytak a fázis kettes kutatások, amikor ezekre pénzt kértek - és kaptak. Az elnyert 913 millióból egyébként 855 milliót kapott a Genetic Immunity és 58 milliót a L & Mark Kft. - amelynek ügyvezetője Lisziewicz Zsolt és Lisziewicz Andrea. A kutatónő eredményeit többen kétségbe vonják.

- Nyilvánvaló, hogy a bőrön át történő DNS-immunizálás esetleges sikere nagyon nagy előrelépés lenne a HIV-fertőzés elleni védőoltások történetében. A publikált eredményekből kiindulva sajnos nem vagyok igazán optimista. Ez a projekt néhány éve még nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul nagyösz-szegű finanszírozást kapott több állami forrásból is. Szomorú lenne, ha kiderülne, hogy ennyi közpénz nem jár haszonnal az egészségügy számára. Nagyon szeretném remélni, hogy nem így lesz - foglalta össze az AIDS-tapasszal kapcsolatos véleményét Falus András immunológus, akadémikus.

Másokban is felmerülnek kételyek. - Ha 2006-ban már tényleg eljutottak a fázis kettesbe, akkor 2008-ban miért kellett ugyanerre a célra magyar közpénzeket kérniük? Ha én egy nagy gyógyszergyár vezetője lennék, vagy egy befektető, akkor örömmel támogatnám a DermaVir fázis kettes vizsgálatát, mert érdemes ebbe invesztálni. Ha 2008 előtt tényleg megindultak ezek a vizsgálatok, akkor ezek mögött komoly befektetői háttérnek kellett lennie, ismerve a fázis kettes vizsgálatok költségeit - nyilatkozta Gulyás Balázs, az MTA külső tagja és az orvosi Nobel-díjakat is osztó stockholmi Karolinska Intézet kutatója.

A Genetic Immunity és az L & Mark Kft. tavaly ősszel újra pályázott a „Poratka elleni nanomedicina: kutatástól a klinikai termékig" című anyaggal és nyert, ezúttal 799 millió forintot. (A konzorciumnak tagja volt még a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája.) A Genetic Immunity 480 milliót, az L & Mark Kft. 80 milliót, míg az egyetem 239 milliót kapott - volna. A pénzhez azonban mégsem jutottak hozzá, mert a zsűri hiába tartotta támogatásra érdemesnek az anyagot, az ilyenkor kötelező etikai vizsgálaton fennakadt. Gulyás Balázs szerint a pályázatból hiányzott annak dokumentált és egyértelmű bizonyítéka, hogy a „poratkatapasszal", gyógyítani lehet az allergiás tüsszögést. Ez nélkülözhetetlen előfeltétele a klinikai „fázis egyes" vizsgálatoknak.

A Nemzeti technológiai program pályázataira beérkező pályaműveket nemzetközi szakmai zsűri bírálja el – tájékoztatott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). - A poratkapályázatot az Egészségügyi Tudományos Tanács sem támogatta. Az etikai bizottság döntése ellen lehet ugyan fellebbezni, de ezt a pályázó nem tette meg - nyilatkozta Csopaki Gyula, az NKTH elnöke. A pályázó újra benyújthatja a pályázatát a legközelebbi fordulóra, de az etikai vizsgálat akkor is kötelező lesz. Az ügy vélhetően folytatódik, amelynek két végkifejlete lehet: tudományos szenzáció, vagy hatalmas bukás. Az első esetben milliárdos haszna lehet a fejlesztőknek, a második változat viszont azt jelentené, hogy az állam közel két és fél milliárd forintot kidobott.