• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Egyre több páciens vált ki e-receptet

      Egyre több páciens vált ki e-receptet

    • Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

      Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

    • EESZT: Féltérden volt, de működik

      EESZT: Féltérden volt, de működik

Tarolnak a járóbeteget ellátó magánrendelők

Lapszemle 2017.10.05 07:05 Forrás: Válasz.hu
Tarolnak a járóbeteget ellátó magánrendelők

Virágzik a magánegészségügy, ha egy háromezer forintos ultrahangvizsgálatra is heteket kell várni.

A kórházon kívüli ellátások költségének 43 százalékát a lakosság zsebből fizeti – derül ki egy friss elemzésből. Az adat még a Heti Válasz által megkérdezett egészségügyi szakértőket is meglepte, mert ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar ellátórendszernek egy tisztán állami lába maradt: a kórházügy. Ami meghökkentő fordulat egy olyan országban, amelynek kormánya szerint az egészségügy nem üzlet (és állami kézben kell tartani).

Budapest II. kerületében a Kapás utcai szakrendelőben szerencsés helyzetben vannak, az ultrahangvizsgálatra egy héten belül mindenképpen sor kerül a főigazgató szerint. „Kegyelmi állapot, a radiológiai osztályunkon most mind a négy státuszt be tudtuk tölteni" – mondja Polák László főigazgató főorvos, akitől azt kérdezzük, hogyan lehet egy nyolcvanas évek óta rutinnak számító, olcsó ultrahangvizsgálatból hiány a közegészségügyben.

„A hatórás rendelés alatt egy orvos 18–24 beteget képes megvizsgálni. Ha kevesebb orvost tudok alkalmazni, csökken a vizsgált betegek száma." Az intézmény óriási szorításban él, egy kilométeres körzetében vagy tíz többszakmás privát járóbeteg-rendelő található. „Ha van orvos és vizsgálati lehetőség, akkor a beteg idejön, ha többet kell várni, akkor elmegy. Erősen összefügg az állami és a magánforgalom" – fogalmaz a főigazgató.

Egészségügyi körökben úgy tartják, a tisztiorvosi szolgálat azért nem hozza nyilvánosságra az orvosok munkaerőterhelését, mert kiderülne, hogy sokuk heti 180 órát dolgozik. De hogyan ürülhetnek ki kora délutánra a kórházak és áramolhat át sok ezer közalkalmazott orvos a magánszférába? Egy másik kutatásból tudjuk, hogy a legnevesebb fővárosi orvosok négy-öt magánszolgáltatónak is dolgoznak. „A közalkalmazotti fizetésből nem tudnak az orvosoktól elvárt életszínvonalat biztosítani a családjuknak, ezért saját utakat keresnek" – mondja erre Sinkó Eszter. Szerinte ennyi pénzt régen nem tett kormány az egészségügybe, de úgy tartja, megkéstek, a rendszer szétesett, ezért ma már sokkal több erőfeszítés kell a rendbetételhez. Pásztélyi Zsolt ezt azzal illusztrálja, hogy a vezetők nem mernek szólni a beosztottjaiknak, mert azok odébbállnak a szomszéd kórházba, vagy elszerződnek a magánegészségügybe. „A magánszektorban elérhető magasabb jövedelemhez még az sem kell, hogy külföldre menjen" – mondja erről Sinkó Eszter.

Hogyan került át a magánszektorhoz az állami kórházakban végzett műtétek előtti kivizsgálások zöme? Miért tarolnak a privátrendelők minden eszközigényes vizsgálatnál? Hogyan vándorolnak át közalkalmazott orvosok tömegei koradélután, még munkaidejük lejárta előtt a magánrendelőkbe? A teljes cikk k a Heti Válasz október 5-i számában.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink