• hálapénz
    • Nem a munkáltatótól függ a hálapénz megítélése

      Nem a munkáltatótól függ a hálapénz megítélése

    • Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

      Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

    • Évekbe telik a hálapénz rendszerének megszüntetése

      Évekbe telik a hálapénz rendszerének megszüntetése

  • kórházadósság
    • Nem értik a konszolidációt a kórházak

      Nem értik a konszolidációt a kórházak

    • Kórházak: a tervezettnél több pénzt vontak vissza

      Kórházak: a tervezettnél több pénzt vontak vissza

    • Hogyan csökkenthető a kórházi adósságállomány?

      Hogyan csökkenthető a kórházi adósságállomány?

  • ebola
    • Az ebolajárványról is beszélt az afrikai nővér

      Az ebolajárványról is beszélt az afrikai nővér

    • Több tízezer emberben lappanghat az ebola

      Több tízezer emberben lappanghat az ebola

    • Ebola: újabb orvos halt meg a fertőzésben

      Ebola: újabb orvos halt meg a fertőzésben

Artritisz pszoriatika

Psoriasis 2012.02.29 20:47 Forrás: Weborvos Szerző: Krasznai Éva

A pikkelysömörhöz az esetek 10-20%-ában csatlakozik ízületi gyulladás.

A pikkelysömörhöz az esetek 10-20%-ban csatlakozik ízületi gyulladás, vagyis hazánkban 20 000-25 000 az artritisz pszoriatikás (arthritis psoriatica, AP) beteg – mondja Dr. Bálint Géza reumatológus professzor. Lehet, hogy a kiserek immuneredetű kórfolyamata a bőr- és az ízületi betegség alapja. De kétségtelen, hogy a kiváltó okot pontosan nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy a bőr és az ízületi kórkép összefüggése rendkívül laza.

Leggyakrabban először a bőrelváltozás jelentkezik, s csak esetleg évek, évtizedek múlva az ízületek gyulladása. Ugyanakkor a két betegség egy időben is „hírt" adhat magáról, vagy éppen az ízületi bántalom előzi meg a bőrtüneteket évekkel. Ilyenkor persze különösen nehéz a diagnózis felállítása. Súlyos ízületi gyulladáshoz, esetleg enyhe, alig észrevehető bőrelváltozás társulhat, illetve a folyamat fordítva is megtörténhet. Mint ahogy a bőr- és az ízületi elváltozás javulása/romlása szintén független lehet egymástól.

Sokféle forma, típus
Az artritisz pszoriatikának különböző formái ismertek. Így például a reumás sokízületi gyulladáshoz (reumatoid artritisz) hasonlító, a kéz- és az ujjízületek duzzanatával, deformációjával járó változat, miközben a vérben reumafaktor nem mutatható ki, s a kórkép röntgen képe is más. A betegség gyakran érinti az ujjak körömpercét, ami a reumatoid artritiszben viszont ritka jelenség.

Van, hogy csak a körömpercek ízületei betegednek meg, ez elsősorban az 50 év körüli nőknél fordul elő gyakrabban, s ami az úgynevezett Heberden csomókhoz hasonlít. Az utóbbi ismertebb neve a porckopás. A körömpercek pszoriázisos ízületi gyulladása mindig köröm- pszoriázissal jár együtt, ez a körmök olajszerű foltjaiban vagy a körmökön tűszúrásszerű pontokban látható.

A pszoriázisos ízületi gyulladás másik „válfaja az úgynevezett „kolbászujjas" forma, ami tehát az egyik-másik kéz- vagy lábujj kolbász-szerű megvastagodásával jár, az ujj pedig vöröses-lilásan elszíneződhet. Ehhez társulhat a nagyízületek – térdek, csípők, bokák – gyulladása. Tudni kell, hogy a nagyízületi gyulladás amúgy kolbászujj nélkül is jelentkezhet.

A pszoriázisos artritisz gerincet megbetegítő formája például derék-, nyak-, esetleg hátfájást okozhat. A gerinc ízületeinek és szalagjainak elcsontosodása a gerinc merevségét eredményezheti. A gerincérintettség alapján az artritisz pszoriatikát az úgynevezett „szeronegatív spondartritiszek" (gerincízületi gyulladások) csoportjába sorolják.

A „szeronegatívitás" azt jelenti, hogy reumafaktor e betegek vérében nem mutatható ki. Téves lenne azonban a pszoriázisos beteg minden ízületi betegségét vagy fájdalmát artritisz pszoriatikának tartani. Az idősebb pszoriázisos betegeken is gyakori a porckopásból eredő derékfájás, ízületi betegség. A pszoriázisos kolbászujj a köszvénnyel is összetéveszthető, mert a pikkelysömörös betegek vérhúgysav szintje szintén magas. A diagnózis megállapítása, és a betegség kezelése reumatológus feladata, aki szükség szerint a bőrgyógyász, illetve a háziorvos segítségét is igénybe veszi.

A betegség lefolyása, kezelése
Minden életkorban, akár gyermekkorban is kezdődhet. A fiatalon jelentkező betegség, általában súlyosabb lefolyású. Az artritisz pszoriatika inkább enyhébb ízületi betegség, mint a reumatoid artritisz: sokszor hosszú évekre tünetmentessé válhat – folytatja az ismertetőt Bálint Géza főorvos. Bár a szó igazi értelmében nem gyógyítható, azért előfordul, hogy spontán is meggyógyulhat a beteg. Mindenesetre a páciens részletes tájékoztatása a kórról, a teendőkről és a kilátásokról nagyon fontos. Elengedhetetlen a megnyugtatása, hogy tudja, betegsége kezelhető, illetve az állapotromlás megállítható. Enyhe esetekben elegendő az érintett ízület, ízületek kímélete, ugyanakkor a gyógytornája, a fizioterápiás kezelése is. Felületes ízületek (térd) gyulladáscsökkentő kenőcsökkel, tapaszokkal kezelhetőek.  Fájdalomnál egyszerű fájdalomcsillapítók szedhetők.

Ma a nemzetközi ajánlások a nem-szteroid gyulladáscsökkentők használatát (diclofenac, ibuprofen, naproxen stb.) már megengedik. E gyógyszerek tartós szedése azonban elővigyázatot igényel, mert gyomorfekélyt és vérzést okozhatnak, emelhetik a vérnyomást, továbbá a szervezetbe vizet tarthatnak vissza. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők egymással nem kombinálhatók, mert hatásuk nem adódik össze, a mellékhatásaik veszélye viszont igen. Számos orvosi vény nélkül kapható fájdalomcsillapító nem-szteroid gyulladáscsökkentőt tartalmaz. Jó tudni, hogy ilyen szert az orvos által felírt nem-szteroid gyulladáscsökkentővel nem szedheti együtt a beteg!

Ha egy-egy ízület beteg, duzzadt, vagy különösen gyulladásos, a nemzetközi ajánlások elsősorban tartós hatású szteroid injekció adását javasolják a gyulladásos ízületbe. Egy beteg évente 3-4 alkalommal kaphat ilyen injekciót. Szájon át adott szteroid gyulladáscsökkentőkre is szorulhat a beteg. Ennek veszélye többek közt az, hogy abbahagyása után a bőrbetegség fellobbanhat. Tartós szedését még kis dózisban is kerüljük el.

Súlyosabb esetben a betegség lefolyást kedvezően befolyásoló vagy az állapot romlását megállító, úgynevezett bázisterápiás szerekre, illetve biológiai terápiákra okvetlen szükség lehet. A bázisterápiás szerek megegyeznek a reumatoid artritisz hasonló gyógyszereivel. E szerek hatása 6-10 hét után jelentkezik. Szedésük állandó szakorvosi ellenőrzést igényel. Szerencsére kellő ellenőrzés mellett ritkán okoznak mellékhatást.

A biológiai kezelés a gyulladásos folyamat központi molekulája az úgynevezett TNF alpha ellen kifejlesztett különböző ellenanyagokat alkalmazza. A biológiai kezelés igen hatékony, leggyakoribb mellékhatása allergiás reakciók mellett a fertőzésekre való hajlam fokozódása. Súlyos szívbetegeknek, daganatos betegeknek nem adható. Egy beteg biológiai kezelése évi több millió forintba kerül, de indokolt esetben az OEP ezt a kezelési formát térítésmentesen biztosítja. A betegségtípus biológiai kezelését hazánkban az Artritisz Centrumok végzik.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a legmodernebb és a legdrágább kezelés mellett sem nélkülözhető a rendszeres torna és mozgásterápia. Szükség esetén sebészi kezelés is alkalmazható; a tönkrement térd-, csípő-, vállízület protézis beültetéssel pótolható.

- A „Csont és Ízület évtizede 2010-2020" mozgalmat az ENSZ Egészségügyi Világszervezete támogatja. Célja többek közt az artritisz pszoriatikában szenvedők eredményesebb kezelése és a betegek bevonása saját maguk kezelésébe, illetve a róluk szóló döntésekbe. Hazánkban is működik az Artritisz Pszoriatikás Betegek Egyesülete, illetve a Magyar Reumabetegek Egyesülete, valamint a Csont és Ízület Évtizede 2010-2020 Hazai Hálózata továbbá Alapítványa (elérhetőség: bjd@t-online.hu), ezekhez a szervezetekhez fordulhatnak az érdeklődök – emeli ki a professzor.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink