Dunaújváros: napirenden a kórház jövője
Egyetlen témára, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházra fókuszált az a rendkívüli közgyűlés, amelynek összehívásáról három hete döntöttek a képviselők Kismoni László javaslatára. A meghívott vendégek majdnem annyian voltak, mint az igencsak hiányosan jelenlévő képviselők. A kórház menedzsmentje mellett ugyanis a válságkezelő és pályázatkészítő team is meghívást kapott. Ők készítették az 1998 és 2009 közötti időszakot átfogó tájékoztató anyagot, amelyet minden képviselő, pártállástól függetlenül, maximális elismeréssel illetett. A kórház jövőre vonatkozó elképzeléseivel záruló dokumentumban több tízezer adatot dolgoztak fel, és két átvilágítás legfontosabb eredményét is beleszerkesztették.
A vitanapot nem „négyszemközt" kívánták megtartani, hiszen a képviselők meglehetősen jól ismerik a folyamatos kórházi tájékoztatásnak köszönhetően az intézmény helyzetét, hanem az ülésre meghívták Horváth Zoltánt, az egészségügyi tárca közgazdasági szakállamtitkárát, akitől elsősorban a legégetőbb finanszírozási gondokra vonatkozó információkat vártak. Bár az utolsó pillanatig úgy volt, hogy a szakállamtitkár eleget tesz a meghívásnak, ám mégsem érkezett meg, ami nem kis csalódást váltott ki a képviselőkből. Pintér Attila, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester kérte, hogy küldjön a hivatal "diplomatikus, ám határozott" levelet a minisztériumnak a távolmaradás miatt.
A város nem tud többet tenni a kórházáért, képtelenség az immár havi hetven-nyolcvan milliós mínuszt intézményi és önkormányzati szinten rendezni, s lassan kezelhetetlenné válik a helyzet, fogalmazott Cserna Gábor humán ügyekért felelős alpolgármester.
A betegek is egyre gyakrabban szembesülnek a gondokkal, hiszen például a labor után immár a röntgenre is előjegyzést kell kérniük, kivéve természetesen az akut eseteket. (A röntgenre tíz napot kell várni, a laborvizsgálatnál pedig már előfordult, hogy több mint egy hónapot.) Az alpolgármester szerint 2004-től indultak az alapvető problémák, és az év közbeni finanszírozási változások csődközeli helyzetbe hozták a kórházakat. A város működtetni akarja a kórházat, ebben a legnagyobb frakciók is egyetértenek, szögezte le Cserna Gábor.
A közgyűlés jóindulata mellett pénzt is szívesen látna az intézmény, jegyezte meg általános derültséget kiváltva dr. Máté-Kasza László főigazgató, majd komolyra fordítva a szót elmondta, hogy nagyképűség lenne, ha ilyen finanszírozási körülmények mellett biztos jövőképet tudnának rajzolni. A helyi kórház kapacitása egy átlagos városi kórházéhoz viszonyítva lényegesen nagyobb, amit a nagy számú munkaerőt foglalkoztató gyárak, az autópálya közelsége is szükségessé tesz, ugyanakkor a hozzájuk hasonló intézményekhez képest kevesebb állami támogatáshoz juthattak 1998 óta. Elkerülhetetlennek ítélte az önkormányzat részéről a tőkevisszapótlást (a nonprofi kft.-ként működő kórház százszázalékos tulajdonosa az önkormányzat), és elkerülhetetlennek a hitelfelvételt. Mindez csak enyhít a tartozásállomány kezelésén – a megfelelő finanszírozás az állam feladata.
Az ülés vezető alpolgármester úgy vélte, a „vitanap" csak kezdete egy többfordulós döntéshozatalnak, s fontosnak tartotta, hogy az irányvonalat a város vezetői határozzák meg