• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Egyre gyakoribb az ismeretlen eredetű tüdőfibrózis

Regionális hírek 2017.09.19 08:33 Forrás: Semmelweis Egyetem
Egyre gyakoribb az ismeretlen eredetű tüdőfibrózis

Kezelés nélkül végzetes kimenetelű lehet, de korai diagnózissal és gyógyszeres kezeléssel lényegesen javíthatók a kilátások.

Évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon, jelenleg hozzávetőleg 5-600 betegre tehető – közölte Dr. Müller Veronika. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese az ismeretlen eredetű fibrózis hete kapcsán elmondta, a kórkép a tüdő regenerációs hibájára vezethető vissza, gyakran valamilyen fertőzés után alakul ki, megjelenésében genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Lappangva, légzési nehézséggel, köhögéssel kezdődik, majd csökken a terhelhetőség, óraüvegszerűvé válnak a körmök. Ugyan kezelés nélkül végzetes kimenetelű lehet, korai diagnózissal és gyógyszeres kezeléssel azonban lényegesen javíthatók a beteg életkilátásai - mondta el az intézmény honlapjának.

Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), magyarul ismeretlen eredetű tüdőbetegség többnyire általános tünetekkel – pl. nehézlégzés, köhögés, a terhelhetőség csökkenése – jár, kezelés nélkül azonban rendkívül rossz prognózisú betegség. Ne törődjünk bele, ha séta közben gyakran kell megállnunk, vagy ha kapkodunk a levegőért lépcsőzéskor! – hívja fel a figyelmet Dr. Müller Veronika. Az egyetemi tanár szerint kulcsfontosságú, hogy már kisebb panaszokkal is mielőbb keressük fel a háziorvost, aki szükség esetén tüdőgyógyászhoz küld majd minket.

A légzésfunkciós vizsgálatok (spirometria és diffúzió) mellett előrehaladott folyamat mellkasi röntgennel is észlelhető, de korai stádiumokban csak a nagy felbontású CT-vel igazolható a kórkép jelenléte. Krónikus betegségről van szó, időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel jelentősen lassítható a folyamat, és javítható a beteg életkilátása.

Jelenlegi tudásunk szerint nem beszélhetünk megelőzésről, a betegség hátterében genetikai okok, illetve a szennyezett levegő belégzése is állhat – mondja Dr. Müller Veronika. Mivel vezértünet a teljesítőképesség csökkenése, a betegek gyakran felhagynak a fizikai aktivitással – emeli ki az egyetemi tanár, aki szerint fontos, hogy semmiképp ne hagyjuk abba a mozgást akkor sem, ha lassabbak vagyunk, és többször kell megállni pihenni. Az egészséges életmód ugyanis számottevően javítja a páciens állapotát, életminőségét.

Fontosnak nevezte a betegek önszerveződését, aktív részvételét a betegség menedzselésében. Mint mondja, ezért is hirdették a világon meg az ismeretlen eredetű fibrózis hetét, amelynek részeként hazánkban orvos-beteg találkozót szerveznek szeptember 24-én 10 órától a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában. Hozzáteszi, a rendezvényen igyekeznek gyakorlati tanácsokkal is segíteni a betegeket és családtagjaikat, szó lesz egyebek közt a kezelési módokról és életmódra vonatkozó tanácsot is kaphatnak az érdeklődők.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink