• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

    • EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

      EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

    • 2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

      2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

Egyre gyakoribb az ismeretlen eredetű tüdőfibrózis

Regionális hírek 2017.09.19 08:33 Forrás: Semmelweis Egyetem
Egyre gyakoribb az ismeretlen eredetű tüdőfibrózis

Kezelés nélkül végzetes kimenetelű lehet, de korai diagnózissal és gyógyszeres kezeléssel lényegesen javíthatók a kilátások.

Évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon, jelenleg hozzávetőleg 5-600 betegre tehető – közölte Dr. Müller Veronika. A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóhelyettese az ismeretlen eredetű fibrózis hete kapcsán elmondta, a kórkép a tüdő regenerációs hibájára vezethető vissza, gyakran valamilyen fertőzés után alakul ki, megjelenésében genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Lappangva, légzési nehézséggel, köhögéssel kezdődik, majd csökken a terhelhetőség, óraüvegszerűvé válnak a körmök. Ugyan kezelés nélkül végzetes kimenetelű lehet, korai diagnózissal és gyógyszeres kezeléssel azonban lényegesen javíthatók a beteg életkilátásai - mondta el az intézmény honlapjának.

Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), magyarul ismeretlen eredetű tüdőbetegség többnyire általános tünetekkel – pl. nehézlégzés, köhögés, a terhelhetőség csökkenése – jár, kezelés nélkül azonban rendkívül rossz prognózisú betegség. Ne törődjünk bele, ha séta közben gyakran kell megállnunk, vagy ha kapkodunk a levegőért lépcsőzéskor! – hívja fel a figyelmet Dr. Müller Veronika. Az egyetemi tanár szerint kulcsfontosságú, hogy már kisebb panaszokkal is mielőbb keressük fel a háziorvost, aki szükség esetén tüdőgyógyászhoz küld majd minket.

A légzésfunkciós vizsgálatok (spirometria és diffúzió) mellett előrehaladott folyamat mellkasi röntgennel is észlelhető, de korai stádiumokban csak a nagy felbontású CT-vel igazolható a kórkép jelenléte. Krónikus betegségről van szó, időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel jelentősen lassítható a folyamat, és javítható a beteg életkilátása.

Jelenlegi tudásunk szerint nem beszélhetünk megelőzésről, a betegség hátterében genetikai okok, illetve a szennyezett levegő belégzése is állhat – mondja Dr. Müller Veronika. Mivel vezértünet a teljesítőképesség csökkenése, a betegek gyakran felhagynak a fizikai aktivitással – emeli ki az egyetemi tanár, aki szerint fontos, hogy semmiképp ne hagyjuk abba a mozgást akkor sem, ha lassabbak vagyunk, és többször kell megállni pihenni. Az egészséges életmód ugyanis számottevően javítja a páciens állapotát, életminőségét.

Fontosnak nevezte a betegek önszerveződését, aktív részvételét a betegség menedzselésében. Mint mondja, ezért is hirdették a világon meg az ismeretlen eredetű fibrózis hetét, amelynek részeként hazánkban orvos-beteg találkozót szerveznek szeptember 24-én 10 órától a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában. Hozzáteszi, a rendezvényen igyekeznek gyakorlati tanácsokkal is segíteni a betegeket és családtagjaikat, szó lesz egyebek közt a kezelési módokról és életmódra vonatkozó tanácsot is kaphatnak az érdeklődők.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink