Lisztérzékenyek Világnapja

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A tájékoztatón felhívták a figyelmet a már népbetegségi szintet elért kórkép súlyosságára.

A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a Világnap elsődleges célja a társadalom figyelmének felhívása a valós megoldási alternatívákat igénylő poblémára. A hazai felmérések szerint a populáció több mint egy százalékát érintő lisztérzékenység, amely többségben nőket sújt, már népbetegségnek tekinthető, a kórkép kialakulásához vezető genetikai anyagot (HLA DQ2, illetve a HLA DQ 8) a magyar lakosság 30 százaléka hordozza. 

A szakma véleménye megoszlik a lisztérzékenység besorolásáról: vannak akik az ételallergia kategóriájába sorolják, mások ezt cáfolva állítják: mivel a tünetek egyetlen létező és ismert allergiához sem hasonlíthatók, kizárható a lisztérzékenység ételallergiaként minősítése.
A lisztérzékenyek számára a búza, az árpa, a rozs, illetve a különböző zabpelyhek fogyasztása nem megengedett. Nem szerepelnek viszont a tiltólistán a kukoricával, rizzsel, sárgaborsóval, szójával, burgonyakeményítővel készült ételek, táplálékkiegészítők.

A betegség nem gyógyítható, a tünetek kialakulását, jelentkezését csakis dietetikus által javasolt speciális étrenddel, és gluténmentes diétával lehet elkerülni. Ha a beteg betartja a számára előírt diétát, kiegészítő gyógyszeres kezelésre nincs szüksége. A gasztroenterológus szakma szerint a lisztérzékenység aluldiagnosztizáltsága miatt fontos lenne a hazai népesség teljes szűrése, amelyet az unió több államában már évek óta programszerűen el is végeznek.

Hazánkban már vannak olyan önkormányzatok, ahol az iskolás korú , lisztérzékeny gyerekek étkeztetési díját a helyhatóság magára vállalta, Pécs azonban nem tartozik közéjük. A városban egyetlen óvoda van, ahol biztosított a speciális diéta számukra. Azelőtt másik lehetőség is volt: a Baranya megyei kórház most éppen felújítás alatt álló konyhájában külön főztek a lisztérzékenyek részére.

A pécsi csoport vezetője elérni akarja, hogy a lisztérzékenyek számára jöjjön létre egy közétkeztetési központ, ahonnan esetleg nem csak éthordóval lehetne elhozni az ebédet, hanem a gluténmentes kosztot a munkahelyekre is kiszállítanák. „Jelenleg azonban magam is otthon főzöm meg a másnapi ebédemet, amit reggel beviszek a munkahelyemre"- vázolta a lehetőségek hiányát Bartos Tünde.