• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

Minden tizedik ember hallássérült

Regionális hírek 2007.09.16 00:00 Forrás: Weborvos Szerző: Tarnóczi László

Akusztikai akadálymentesítésben kér segítséget a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.

Centenáriumi ünnepségek kezdődtek a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségénél. Az éppen százéves, jelenleg tízezer tagot tömörítő Sinosz központi rendezvényeit december 7-én a Parlamentben, illetve december 8-én a Duna-parton tartják majd - jelentette be Boros Imre, a szervezet országos elnökségi tagja a szombaton Salgótarjánban megtartott Siket Vigasságán.

A nógrádi rendezvényen Boros Imre kifejtette: a középületeket nem elég a mozgássérültek számára használható rámpákkal, kapaszkodókkal és liftekkel ellátni, hanem például úgynevezett indukciós hurkokat is be kellene azokba építeni, amelyek elnyelik a külső zajokat és felerősítik az emberi beszédet. Ez darabonként egy-két millió forintos beruházást igényel. A hallássérültek maguk is vásárolhatnak ilyen hatásmechanizmusú berendezést, ám az fejenként 200-250 ezer forint, amihez azonban nem igényelhető tb-támogatás.

Boros Imre szerint önkormányzatok ügyfélterében, rendelőintézetekben, színházakban, postán és minden olyan helyen szükség lenne ezekre, ahol sokan fordulnak meg. Szükség lenne továbbá a jelenlegitől lényegesen több jeltolmácsra és a hivatalokban a vizuális tájékoztatás erősítésére is.

Boros közölte: kisebb-nagyobb mértékben minden tízedik ember hallássérült, és körülbelül 60 ezerre tehető a siketek száma Magyarországon, így összességében az akusztikai akadálymentesítés közel egymillió embernek jelentene mindennapi segítséget.

A Sinosz Nógrád megyei elnöke, Szepessyné Judik Dorottya elmondta: tapasztalatuk szerint az önkormányzatok sok esetben nem is ismerik a siketek problémáit, s azt, hogy egyszerű dolgokkal hogyan lehetne azokon segíteni. Jó példaként említette viszont a salgótarjáni színházterem közelmúltban történt átalakítását, ahol az első két sort már indukciós hurkokkal látták el, hogy a nagyothallók az előadást jobban élvezhessék. Ugyanakkor a közintézmények többségéből hiányzik még a képi tájékoztatás, ami a hallássérülteknek és a siketeknek segítséget jelenthetne, s a jelenleginél több jeltolmácsra lenne szükség.

A számadatokat tekintve Szepessyné megjegyezte: egyesületüknek Nógrádban 450 tagja van, de sok az úgynevezett bujkáló siket, aki szégyenli a betegségét. Mint mondja, az időskorúak körében megnövekedett azok száma, akik az építőiparban a munkájukkal összefüggésben vesztették el a hallásukat.

A megyei elnök megjegyezte, hogy a munkaadóknak érdemes nagyothallókat vagy siketeket alkalmazni, mert az átlagosnál precízebben dolgoznak, s az ő figyelmüket nem kötik le a külső zajok.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink