• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

A szélütést meg kellene előznünk

Lapszemle 2017.09.14 08:52
A szélütést meg kellene előznünk

Már kisiskolás korban komoly és rendszeres egészségnevelést kellene folytatni.

Nem kampányszerű, hanem folyamatos programok kellenének, mondta a MedicalOnline-nak Vécsei László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára.

- A nyugati társadalmak elöregszenek, és emiatt folyamatosan növekvő arányban kell számolni a főleg időskorban jelentkező betegségekkel. Hogyan alakulnak ezek a trendek nálunk?

- A European Brain Council felmérése szerint Európa lakosságának megközelítően 35%-a szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. Első hallásra talán megdöbbentő ez az adat, de ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon megközelítően 1,5 millióan szenvednek migrénben (és még nem is a migrén a leggyakoribb fejfájás!), évente közel 40 000 honfitársunk kap szélütést, közel 80 000 epilepsziás beteg van, s hozzávesszük a nagyszámú fájdalomszindrómában (például alsó gerinctáji fájdalom) szenvedő betegeket, a számok nem meglepőek. Parkinson-kórral megközelítően 18 000 beteget kezelünk. A sclerosis multiplex esetek száma, igaz, viszonylag kevesebb (8000), de ez a leggyakoribb fiatalkori neurológiai kórkép.

Érthető, hogy a lakosság elöregedésével egyre nagyobb feladat hárul az ellátórendszerre, amely részben érinti a sürgősségi ellátást (például stroke vagy epilepszia), de nagyszámú rehabilitációs és krónikus ágyra is szükség van. Ezeket a kérdéseket a döntéshozóknak át kell gondolniuk és jelentős erőforrást kell csoportosítani az idegrendszeri kórképek kezelésére.

- A stroke súlyos terhet jelent a betegnek, a családnak és a társadalomnak egyaránt. Hol tartunk most a prevencióban és a terápiában? Mi várható a jövőben?

- A stroke a leggyakoribb fekvőbeteg-ellátást igénylő neurológiai betegség. Nem véletlen az, hogy a közelmúltban a Neurológiai Világszövetség a „World Brain Day" mottójául a „Stroke is a brain attack. Prevent it – treat it" felhívást választotta.

Hazánkban a Sürgősségi Osztályok (SBO) megszervezésével valamennyi szélütést szenvedett beteg itt kerül első ellátásra. Nagyon komoly megoldandó feladat azonban, hogy kellő számú, jól felkészült sürgősségi szakember legyen az egyes SBO egységeken, hogy ténylegesen gyorsan szülessen állásfoglalás a páciensről. A beteg érkezését követően a neurológus konzíliumot ad, és eldöntődik a kérdés, hogy sor kerülhet-e a thrombolysisre, illetve indokolt esetekben a thrombectomiára. Ez utóbbi két terápiás lehetőség igen komoly előrelépést jelent a stroke ellátásában. Itt is fel kell azonban a figyelmet hívni arra, hogy kellő számú speciálisan képzett szakemberre van szükség arra, hogy minden indokolt esetben a thrombectomia megtörténhessen. Természetesen a stroke-ellátás szoros együttműködést igényel a neuroradiológus kollégákkal és a mentőszolgálattal is. A szélütést azonban meg kellene előznünk! A kezeletlen magas vérnyomás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a magas koleszterinszint, az elhanyagolt cukorbetegség és végül, de nem utolsósorban a stressz azok a tényezők, amelyek felelőssé tehetők e szörnyű betegségért. Már kisiskolás korban komoly és rendszeres egészségnevelést kellene folytatni. A média adta lehetőségeket pedig jó értelemben kihasználva nem kampányszerű, hanem folyamatos egészségnevelő programok kellenének. A valóság az, hogy sajnos az emberek a megrögzött szokásaikon sokszor nehezen tudnak változtatni.

A teljes interjú a MedicalOnline portálon olvasható.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink