• Ónodi-Szűcs
    • Növekedési pályán van a mentőszolgálat

      Növekedési pályán van a mentőszolgálat

    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Miért van szükség vizit- és napidíjra?

Címoldal 2006.12.05 00:00 Forrás: Weborvos

A betegnek pontosan tudnia kell: amikor orvoshoz fordul, szolgáltatást vásárol, és annak ára van.

A betegek, az orvosok és az adófizetők érdekében csökkentik az ellátórendszer indokolatlan igénybevételét. Ezért az európai országok kétharmadához hasonlóan, Magyarországon is bevezetik a jelképes mértékű önrészfizetést az egészségügyben. A vizitdíj mindenhol azt eredményezi, hogy a biztosított polgár költségtudatos szolgáltatásvásárlóvá válik, erősödik az egyéni felelősség, ezáltal ésszerűsödik az ellátórendszer igénybevétele. A befizetett vizitdíj teljes összege a szolgáltatónál marad, ez a pénz, évente közel 30 milliárd forint, az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgálja.

A betegnek pontosan tudnia kell, hogy amikor orvoshoz fordul, szolgáltatást vásárol, és annak ára van. Ezért bevezetik a magyarnyelvű tájékoztató számlaadást, amelyet a beteg minden kezelés után kézhez kap. A számla alapján tudni fogja, ténylegesen mennyibe került kezelése a biztosítónak. A számla és a készpénzforgalom megjelenésével jelentősen csökken a visszaélések vagy a tévedések lehetősége is. Ha a számlát a beteg nem írja alá, a biztosító 10 százalékkal kevesebb térítést utal az ellátásért a kórháznak. A pontos elszámolás minden biztosított, adó- és járulékfizető közös érdeke.

Önrészfizetés eddig is volt a magyar egészségügyben, de ellenőrizetlen és igazságtalan formában: aki hálapénzt ad, önrészt fizet. Pedig nem az a cél, hogy a beteg sokat fizessen, hanem az, hogy a szabályosan fizetett kis összeg hozzájáruljon a szabálytalanul fizetett nagyobb összegű hálapénz visszaszorításához. Mert jobb keveset fizetni tisztán, mint sokat feketén. A hálapénz a szegényejnekm okozza a legnagyobb és legigazságtalanabb terhelést. Mert a hálapénzt a rászorulók is fizetik, a vizitdíj összegét kompenzálni lehet.

A Kormány legutóbbi döntésével változtatott a vizitdíj szabályain.

Mi az új javaslat lényege?

 Mindenki egységesen 300 forint vizit- vagy napidíjat fizet.
 Egyáltalán nem kell fizetniük
- a 18 éven aluli gyermekeknek.
- a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok, terhesgondozás, gyermekágyas anyák gondozása, szülészeti ellátás esetében.
- a tartós gyógykezelésekhez kötődő ellátások esetében. Ez többek között a dialízis kezelésben, a kúraszerű ellátásban (onkológiai ellátás) részesülőket érinti.
 A szociálisan rászorulókat a különböző jogcímeken folyósított ellátások megemelésével támogatják.
 A vizitdíj befizetéséről szóló számlával/nyugtával az ellátási formánként (alapellátás, szakellátás) igénybe vett 20 alkalom igazolásával a 21. alkalomtól fizetett vizitdíj összege a helyi önkormányzatoktól visszaigényelhető. (A folyamatos kórházi tartózkodás esetén nincs változás: 20 ellátási nap után nem kell fizetni.)

Milyen módon és mekkora támogatást kapnak a rászorulók?

Magyarországon átlagosan évente 6-7-szer, azaz kéthavonta keressük fel az orvost és átlagosan másfélnapot töltünk kórházban. A szociálisan rászorulók évente legalább 12 vizitire jutó kedvezményt kapnak a különböző jogcímeken folyósított ellátások megemelésével. A leginkább rászorulók juttatását havi 300 forinttal, azaz egy vizit díjának megfelelő összeggel növelik. A kevésbé rászorulók juttatását havi 200 forinttal emelik. (Ez pontosan annyi, mint a korábbi javaslatban szereplő 100 forintos vizitdíj és a teljes vizitdíj különbsége, tehát a kedvezmény összege.)

Ez azt jelenti például, hogy a Gyes-en lévő kismamák, a nyugdíjminimumot kapó nyugdíjasok, a rendszeres szociális segélyben részesülők havi 300 forinttal nagyobb juttatást kapnak. Azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíjminimum és annak kétszerese közötti nyugdíjat kapnak vagy a munkanélküli ellátásban részesülők havi 200 forinttal nagyobb juttatásban részesülnek.

Hány ember érint a mentesség és a kompenzáció?

Több mint 2 millióan kapnak teljes mentességet és csaknem 2 millióan támogatást, azaz összesen 4 millió ember kap alanyi jogon mentességet vagy támogatást.

Mi lesz azokkal a rászorulókkal, akik valamiért kimaradnak a már létező szociális ellátások köréből?

Az önkormányzatok, saját hatáskörben, minden rászorulónak adhatnak támogatást. Nem akarjuk, hogy az önkormányzatoknak ez a feladat újabb terheket jelentsen. Az új javaslat szerint a vizitdíjjal kapcsolatban bürokráciára, adminisztrációra már nem kell pénzt fordítani. A felszabaduló forrásokból az önkormányzatokat is tudják támogatni, hogy egyedi méltányosság alapján maguk is adhassanak támogatást.

Mi lesz a hajléktalanokkal?

A hajléktalan ellátással foglalkozó háziorvosoknál egyáltalán nem kell majd vizitdíjat fizetni. Az általuk kiállított beutalóval szintén díjmentes lesz minden egészségügyi ellátás.
Mivel a szociális támogatások összege eleve nem nagy, elképzelhető, hogy a rászorulók a vizitdíjra kapott összeget nem orvosra költik, hanem azt is a mindennapi megélhetésükre fordítják. Természetesen ezt nem lehet kizárni. De ez a kérdés más témában is felvethető. A szociális segély és minden pénzbeli támogatás helyett lehetne adni kenyér vagy húsjegyet, esetleg ruhautalványt. Még is jobb, ha maga az érintett dönti el, mire költi a pénzt.

A vizitdíjat kompenzáló mostani emelés csaknem kétszer akkora, mint amekkora terhet - az átlagos orvoslátogatási szokásokat figyelembe véve - a vizitdíj kifizetése jelent. Ráadásul az önkormányzatok külön támogatást kapnak arra, hogy segítséget nyújthassanak azoknak, akik amúgy nem tudnák kifizetni a vizitdíj összegét. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy a szükséges ellátástól senkit se tartson vissza a vizitdíj.

Jó az, hogy ezzel a megoldással olyanok is kapnak támogatást, akik ugyan rászorulók, de nem betegek, és ezért nem is mennek orvoshoz?

Átlagosan 6-7-szer megyünk évente orvoshoz. Ez azt jelenti, hogy valaki többször, és természetesen valaki ennyiszer sem. A támogatásemelés mértékét úgy állapították meg, hogy az átlagosnál akár kétszer több orvoslátogatáshoz is biztosítsa a kedvezményt. Biztosan lesz, aki a támogatást nem erre a célra használja, mert éppen nincs szüksége arra, hogy ennyiszer menjen orvoshoz. De a rászorulóknak mindig jobb egy kicsit többet adni, mint egy kicsit kevesebbet.

Mikortól kell fizetni a vizit- és napidíjat?

Vizit- és napidíjat február 15-től kell fizetni. Új fizetési kötelezettséget az államháztartási törvény szabályai miatt csak a kihirdetéstől számított 45 nap után lehet bevezetni.

Mi garantálja, hogy a kitűzött határidőre problémamentesen működni fog az egész rendszer?

Az egészségügyi szolgáltatók az eredeti menetrendnek megfelelően felkészülnek arra, hogy a vizitdíjat beszedjék. A vizitdíj fizetési rendszer zökkenőmentes bevezetését miniszteri megbízott felügyeli Dr. Ari Lajos személyében. Ari Lajos az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, illetve az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgató-helyettese.

A vizitdíj változatlanul a szolgáltatóknál marad?

Igen.

Azzal, hogy 18 éves korig bővült az alanyi jogon mentességet élvező személyek köre, az egészségügyi szolgáltatók kevesebb bevételhez jutnak?

Nem, mert a mentességet élvező személyek után az állam a szolgáltatóknak kifizeti a vizitdíj összegét.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink