• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

Tények az aszpartámról

Címoldal 2006.02.01 00:00 Forrás: OÉTI

Az OÉTI-hez e tárgyban érkezett nagyszámú levél és telefon késztetett minket arra, hogy röviden, lehetőleg minél közérthetőbben elmondjuk az aszpartámról – nem az ún. hivatalos álláspontot – hanem a tudományosan megalapozott tényeket.

Az utóbbi években a számítógépes világhálón, ezt követően a tömegkommunikációban elszaporodtak az olyan oldalak és hírek, amelyek egy világszerte engedélyezett és használt édesítőszer, az aszpartám rendkívül sokoldalú és veszélyes egészségkárosító hatásáról számolnak be.

Ezek az anyagok a közelmúltban magyarul is megjelentek az interneten és a tömegkommunikációban, és érthető módon a fogyasztókban aggodalmat váltottak ki. Jellemző ezen anyagok tudományos színvonalára, hogy az aszpartámot, egyebek között „génmanipulált" (genetikailag módosított) terméknek nevezik, holott az aszpartám egy kémiai anyag, amely gént, géneket nem tartalmaz, hiszen az csak az élő szervezeteknek a sajátsága, tehát nincs benne mit genetikailag „manipulálni. Az OÉTI-hez e tárgyban érkezett nagyszámú levél és telefon késztetett minket arra, hogy röviden, lehetőleg minél közérthetőbben elmondjuk az aszpartámról – nem az ún. hivatalos álláspontot – hanem a tudományosan megalapozott tényeket.


Triviális név: Aszpartám (E 951)
Kémiai név: N-L-alfa-aszpartil-L-fenilalanin-1-metilészter
Felhasználható: Lásd Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-95/2 sz. előírását, az élelmiszerekben felhasználható édesítőszerekről, amely tartalmában megfelel az Európai Parlament és Tanács azonos témájú 95/2/EC direktívájával


Az aszpartám két aminosav metilésztere. Mint ismeretes, az aminosavak a fehérjék építőkövei, az élet alapjai. Az aszpartám a szervezetben építőköveire bomlik, azaz aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra.


Az aszparaginsav egy természetben előforduló aminosav, minden fehérje egyik építőköve. Úgynevezett nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy nem szükséges a jelenléte a táplálékban, mert az emberi szervezet a táplálék egyéb komponenseiből elő tudja állítani. Számos biokémiai, élettani folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.


A fenilalanin egyike az esszenciális aminosavaknak, azaz mivel az emberi szervezet nem képes előállítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Egyebek között az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. Egyes – szerencsére kevés – ember szervezetéből genetikai okok miatt hiányzik egy bizonyos enzim, így nem képesek a fenilalanin átalakítására. Ezt az állapotot fenilketonuriának nevezik, és hazánkban minden újszülöttet rutinszerűen szűrnek rá. Ha ezt az állapotot nem kezelik, mentális retardációhoz vezethet. Az evvel a génhibával rendelkező személyeknek figyelniük kell a fenilalanin bevitelüket, ezért az aszpartámmal készült élelmiszereken a világon mindenhol feltüntetik, hogy fenilalanin-forrást tartalmaz.


Példaként elmondható, hogy egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint, egy azonos adag, 100%-osan aszpartámmal édesített üdítőitalban.
A metanol gyakran megtalálható élelmiszereinkben. Az, hogy a metanol nagy mennyiségben mérgező közismert. Ez a „nagy mennyiség" több 10 grammot jelent. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mennyi metanol jut a szervezetbe egy doboz aszpartámmal készült üdítőital, ill. azonos mennyiségű gyümölcslevek elfogyasztásával.


Diétás üdítő (0.33 l-es doboz) 0,024 gramm
Narancslé 0,018 gramm
Almalé 0,021 gramm
Szőlőlé 0,046 gramm
Paradicsomlé 0,085 gramm
A fenti kis mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja.


Az aszpartámot élelmiszer adalékanyagként történő engedélyezését megelőzően, mint minden élelmiszer adalékanyagot, rendkívül alapos, sok éves, az új gyógyszerek vizsgálatánál is szigorúbb toxikológiai tesztelésnek vetették alá. Egy gyógyszernek ugyanis a kívánatos hatása mellett lehetnek enyhe mellékhatásai, egy élelmiszer adalékanyagnak azonban az előírásoknak megfelelően felhasználva semmiféle kedvezőtlen hatása sem lehet. Igaz, hogy mint a világon minden természetes és mesterséges anyag, az arra érzékeny személyeknél az élelmiszer adalékanyagok is kiválthatnak túlérzékenységi reakciót, hétköznapiasan kifejezve allergiát.

A toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján független szakértőkből álló nemzetközi fórumok, nevezetesen az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA, European Food Safety Association) valamint a Közös FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottság (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives) az aszpartám megengedhető napi beviteli szintjét (Acceptable Daily Intake) 40 mg/testtömeg kg-ba n állapította meg. A megengedhető napi beviteli szint egy anyagnak az a mennyisége testtömeg kg-ra vonatkoztatva, amelyet egy életen át naponta elfogyasztva egészségkárosító hatástól nem kell tartani. Ez egy 60 kg-os testtömegű ember esetében 60 x 40 = 2400 mg aszpartám naponta. Ez azt jelenti, hogy naponta 133 db, tisztán aszpartam alapú édesítőtabletta elfogyasztása engedélyezett, ennyit pedig egy nap alatt szinte lehetetlen elfogyasztani.


Az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA, European Food Safety Association), éppen az interneten megjelenő, az aszpartámnak tulajdonított káros hatásokra tekintettel és pontosan ezekre a hatásokra koncentrálva 2002-ben felülvizsgálta az aszpartám toxicitását. Cáfolta az aszpartámra vonatkozó vádakat és arra a következtetésre jutott, hogy a 40 mg/testtömeg kg-os megengedhető napi beviteli szint helyes és továbbra is fenntartható.


Nézzünk egy példát.

Az egyik vád szerint az aszpartám agydaganatot okoz. Ennek alátámasztására felhozzák, hogy az aszpartám engedélyezését követően jelentősen megnőtt az emberi agydaganatok száma az Egyesült Államokban. Ez nagyon meggyőzőnek látszik, azonban a tényleges aszpartám fogyasztás és a daganat előfordulás közötti közvetlen összefüggést a vizsgálati adatok nem támasztják alá. A daganatos betegek számának növekedése a statisztikai adatok alapján már az aszpartám forgalombahozatala előtt megkezdődött, azzal egyidőben, hogy új, hatékonyabb diagnosztikai módszereket vezettek be, aminek hatására az elváltozások már korábbi szakaszban felismerhetővé váltak. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy mivel az utóbbi évtizedekben csökkent a gólyák száma és csökkent a születendő gyermekek száma is, tehát ebből következik, hogy a gólya hozza a gyereket.


Felhívjuk a tisztelt olvasó figyelmét két, nem csak az aszpartámra vonatkozó alaptételre. Paracelsus, az alkimista orvos már a középkorban kimondta azt a tételt, hogy az, hogy egy anyag gyógyszer vagy méreg, csak az elfogyasztott mennyiségtől függ. Ezt az élelmiszer adalékanyagokra úgy aktualizálhatjuk, csak az elfogyasztott mennyiségtől függ, hogy ártalmatlan, vagy ártalmas. Ez a mennyiség anyagonként változónagyságú, esetenként szinte lehetetlen olyan sokat fogyasztani egy-egy adalékanyagból, hogy ártalmas legyen. Az élelmiszer adalékanyagok felhasználásának szabályozása úgy történik, hogy az elfogyasztott adalékanyagok mennyisége ezen a biztonságos tartományon belül legyen.

Világszerte elfogadott, és az EU-ban kötelező előírás hogy az adalékanyagok fogyasztását folyamatosan figyelni kell, és ha a fogyasztás közeledne a megengedhető beviteli szinthez, megfelelő intézkedéseket kell tenni.


Egy széles körben elterjedt tévhit.

Azt írja az egyik érdeklődőnk, hogy „természetesen, mint mesterséges anyag, nem lehet teljesen ártalmatlan".. Gondoljunk az előző bekezdésben foglaltakra, tehát minden mérgező hatás a fogyasztott mennyiség függvénye. Kellően nagy dózisban a konyhasó is lehet méreg. Van még egy tévedés a fenti állításban. Az, hogy valami ártalmas, vagy ártalmatlan egyáltalán nem függ attól, hogy mesterséges vagy természetes eredetű-e. Csak a toxikológiájától függ. Rengeteg mérgező anyag van a természetben. A sztrichnin, ami rendkívül erős méreg természetes eredetű. Hasonlóan a cián, a gombamérgek, a mikrogombák által termelt sokszor rákkeltő, teratogén ún. mikotoxinok. természetes tartalomként jelen vannak egyes élelmiszerekben. A dél-amerikai indiánok azonnal ölő nyílmérge. De a sor sokáig folytatható.
Összefoglalóan; az előírásoknak megfelelő tisztaságú és azoknak megfelelően felhasznált aszpartám – kivéve a fenilketonureában szenvedőket – az egészségkárosodás minden veszélye nélkül fogyasztható.


Végezetül még egyszer; csak engedélyezett adalékanyagokat szabad felhasználni, melyek az előírásokat betartva felhasználva ártalmatlanok. A kormányok, akik az engedélyezésért végül is felelnek, valamint az élelmiszeripar mindent megtesz azért, hogy a fogyasztók csak egészségre ártalmatlan élelmiszerekhez jussanak.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink