Mészáros Lőrinc bankja dobhat mentőövet a beszállítóknak

Mára a hazai orvostechnikai eszközbeszállítók jelentős többsége került az ellehetetlenülés határára. A mintegy négyezer kórházaknak beszállító cég negyede csak és kizárólag erre a piacra szállít, jelentős részük kis- és középvállalkozás (kkv), működésüktől többszázezer ember megélhetése múlik, nem mellesleg pedig a betegellátás is. Nincs olyan ellátási szegmens, melyet ne érintene az adósságkrízis, amit ráadásul egy vészesen közeledő jogi kötelezettség is tovább súlyosbít. Az Elitmed információi szerint már körvonalazódik egy együttműködés, melynek keretében a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank venné át a kintlévőségeket – persze korántsem ingyen. 

Az, hogy történelmi szinten van a kórházak adóssága, az elmúlt hetek egyik legégetőbb egészségügyet érintő témája: 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal, 2024-ben már csaknem havi 20 milliárddal nőtt a kórházak adóssága, március végére elérve a közel 120 milliárd forintot. Úgy tűnik, a konszolidációra nemrég megszavazott mintegy 104 milliárd forint, amit két ütemben, június végéig utalnak el, gyakorlatilag a februárig felhalmozott lejárt tartozásokat fedezi, ami így júniusra várhatóan újra 60 milliárd forintra fog rúgni. A mostani konszolidációról szóló rendelet ugyan a „szállítói tartozások” kifejezést használja, de nem kizárt, hogy a tavaly év végihez hasonlóan a kifizetés sorrendjében most is a közüzemi cégek és az állami beszállítók lesznek az elsők. Pedig már ma is napi szinten nehezíti, sőt akár el is lehetetleníti a betegellátást az eszközhiány: pufferek (felhalmozott tartalékok) nincsenek, a legnagyobb probléma az implantátumigényes területeken, a sürgősségi, kardiológiai, intenzív ellátásban van, hiszen azok a cégek vannak a legnagyobb bajban, ahol nagy a beszerzési-, munkaerő- és anyagköltség. Az implantátumgyártók ma azt prognosztizálják, hogy visszaállhat a COVID alatt tapasztalt állapot, ami nagyjából másfél éves csúszást okozott minden területen.

Králik György, az Orvostechnikai Szövetség elnöke szerint valóságos csapdahelyzetbe kerültek a vállalkozások, miközben a kórházak is lassan működésképtelenné válnak.  „Ma a négyezer beszállító cégből ezer az, aki kizárólag kórházaknak szállít, azaz itt több százezer ember megélhetését jelenti ezek működése, nem beszélve a betegellátás biztonságáról. Nincs olyan orvosi terület, amit ne érintene az, hogy a beszállítók már nem tudnak pufferre adni, vagyis mostanra sok intézményben már nem maradt tartalék. Az, hogy a cégeknek fejlesztésre már évek óta nincs forrása, az egy dolog, de mostanra már olyan megszorításokra kényszerülnek, hogy a tulajdonosok nem veszik fel a fizetésüket, nincs osztalék, 13. havi bér, sorolhatnám.

És akkor ehhez kapcsolódik a közbeszerzési kötelék, ami két-három évre leköti a cégeket a kötelező szállításra úgy, hogy közben fizetés nincs. De ha nem szállít, szerződést szeg. Abszurd a helyzet.

Egy kisebb kórház még tovább küldheti a beteget, de egy megyei intézmény, vagy egy egyetemi klinika már nem teheti meg” – nyilatkozta az eLitMednek Králik György, aki speciális helyzetben van informatikai beszállítóként, hiszen itt elsősorban a tudást, a munkarőt kell megfizetnie, hogy meg is tudja tartani. Egészen más a helyzet viszont ott, ahol maguk a beszállítók is beszerzéssel, komoly anyag- és készletezési költséggel tudják csak biztosítani az intézmények ellátását. „Jelen piaci környezetben nagyon beszorult mindenki, ráadásul nemhogy a tőketartozáshoz nem jutunk, de még, teljesen szabálytalanul amúgy, a késedelmi kamatot sem számítjuk fel. Nem beszélve arról, hogy az uniós szabályok és a parlament által elfogadott törvény szerint ezen felül lejárt számlánként még 40 euró úgynevezett behajtási költségátalányt is tovább számlázhatnánk. De hát most még arról sem beszélhetünk, hogy a tőketartozáshoz hozzájussunk, legfeljebb annak töredékéhez” – mondta lapunknak az Orvostechnikai Szövetség elnöke. 

Nem újkeletű gondolat, hogy egy magyar bank lépjen be a rendszerbe, hogy úgynevezett faktorálással oldja meg a kialakult helyzetet. Ez azt jelenti, hogy a hitelező (jelen esetben a kkv) a követelést eladja a faktorálónak (a banknak), ezáltal biztosítva a cég egyenletes likviditását. A faktoring két alaptípusa a lejárt követelések, illetve a még le nem járt követelések vásárlása. Jelen helyzetben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) kezdeményezésére, a Medklaszter és az Orvostechnikai Szövetség együttműködésében dolgozott ki egy olyan konstrukciót, amelyben 10-11 százalékos kamattal a bank átveszi a beszállítók követelését, egy éves futamidőre. Vagyis a cégek lemondanak a tőketartozásuk egy részéről, és majd az MBH hajtja be az államon a tartozásokat. Abszurd megoldásnak tűnik, mégis életmentő lehet a piac szereplőinek és így a betegellátásnak is.

További részletek az Elitmeden.